159193. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés hő elvonására hűtendő anyagokból forrásban levő folyékony hűtőanyag segítségével

27 159193 28 percenként kb. 5 ml sebességgel. Az ábrán csu­pán jelzett, de fel nem tüntetett 109 regisztráló berendezés változtatható tartományú Bausch és Lomb regisztráló. Az elemzőkészülék kalibrálására először 100%-os levegőt szívatunk a szondán keresztül és a 109 regisztrálót az 500 ohmos 103 nulla­állás-potenciométer beállításával nulla mikro­volt leolvasásra állítjuk be. A szondát ezután 100%-os diklór-difluor-metán gőzatmoszférába merítjük és a 109 regisztrálót a 10 000 ohm tar­tományú 108 potenciométer használatával 100 mikrovoltra állítjuk be. A 109 regisztráló skálája most a diklór-difluor-metán-gőz térfogatszázalé­kát adja meg a levegőben. A szondát ezután le­felé bementve függőleges irányban a méhsejt­szerkezeten keresztül a fagyasztó edény nyugal­mi zónájába visszük és leolvasásokat végzünk kb. 5,08 cm-ként, amíg elérjük a 100%-os hűtő­anyaggőz-szintet. Hasonló módon vezetjük be a szondát a be- és kivezető csatornákon keresztül. A nyert adatokat az 5. ábra grafikonjai mutat­ják be. Az 5. ábrát a könnyebb érthetőség ked­véért jelölések és a leírásban szereplő magyará­zatok helyett kivételesen közvetlenül magyarázó feliratokkal láttuk el. 3. példa Az 1. ábrán bemutatott fagyasztó berendezés­hez hasonló és óránként 226,7 kg élelmiszer fa­gyasztására alkalmas berendezést használunk borsó, limabab, kockákra vágott karotta és eper fagyasztására, diklór-difluor-metánnal mint hű­tőanyaggal. A fagyasztó berendezés megfelelő részei azonos méretűek az 1. példa szerinti fa­gyasztó berendezésével, azzal a különbséggel, hogy a be^ és kivezető zónák nincsenek felemel­ve és a fagyasztó serpenyő lényegesen hosszabb. A berendezés csupán az 1. ábrán feltüntetett ré­szekből áll. A hűtőanyag-veszteség a fagyasztási műveletek közben áltagossan kb. 3,5 kg volt 100 kg fagyasztott élelmiszerenként. Bár a találmányt csupán egyes példák kap­csán mutattuk be, az ezekre korlátozva nincsen. Számos egyéb kivitel valósítható meg anélkül, hogy a találmány szellemétől, illetve az igény­pontokban foglaltaktól eltávolodnánk. Szabadalmi igénypontok: Eljárás hő elvonására szilárd vagy folyékony hűtendő áruból közvetlenül érintkeztetés útján nyitott tartály hőelvonó zónájában, forrásban le­vő cseppfolyós oly telített polifluorozott Ci—C4 halogénszénhidrogén hűtőközeggel, amelynek forráspontja plusz 5 és mínusz 50 C° között van és normálforrpontján a sűrűsége legalább két­szerese az ugyanolyan hőmérsékletű levegőének, a hűtőközeg norriiái forrpontjánál magasabb hő­mérsékleten levő hűtendő árunak a hőelvonó zó­nába való bevezetése, annak e zónán való át­vezetése, abból a folyékony hűtőközeggel való közvetlen érintkeztetés útján történő hőelvonás, az elpárologtatott hűtőközeg kondenzálása és a 5 hűtött árunak a tartályból felfelé szállítással való kivétele révén, azzal jellemezve, hogy A) a hőelvonó zónában a forrásban levő hűtő­közeg fölött a hűtőközeg gőzének kondenzálá-10 sával, a nem kondenzálható gáz és a 100%-os hűtőközeg-gőz között oly határfelületet tartunk fenn, amely a hőelvonó zónával szabad gőz-Összeköttetésben levő összes, a külső levegőre vezető összekötőjáratok alatt van ós a folyékony 15 hűtőközeggel közvetlen kapcsolatban levő hű­tendő áru szintje felett fekszik, B) a hűtendő árut a hőelvonó zónában a ha­tárfelület feletti nem kondenzálható gáz zavará-20 sa nélkül visszük be és anélkül, hogy a határ­felület alá számottevő nem kondenzálható gázt vinnénk be, és C) a hűtött árut a tartályból a határfelületen 25 keresztül a hőelvonó zónával szabad gőzössze­köttetésben levő kivezetőnyíláson keresztül anélkül visszük ki, hogy a határfelület feletti nem kondenzálható gázt zavarnánk. (Elsőbbsége: 1968. április 19.) 30 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosí­tási módja, azzal jellemezve, hogy nem konden­zálható gázként levegőt alkalmazunk. (Elsőbb­sége: 1968. február 6.) 35 3. A 2. igénypont szerinti eljárás foganatosítá­si módja, azzal jellemezve, hogy a határfelület szintjét minden a hőelvonó zónával szabad gőz­összeköttetésben álló kifelé vezető nyílás szintje 40 alatt tartjuk. (Elsőbbsége: 1968. február 6.) 4. A 2. igénypont szerinti eljárás foganatosí­tási módja, azzal jellemezve, hogy a hűtendő árut úgy vezetjük be a hőelvonó zónába, hogy a .,. szabad levegő felé nem nyitott csövön keresztül a határfelület alá szívatjuk, míg a hőelvonó zó­nából való kivitelnél a határfelületről a kibocsá­tó nyíláshoz 30,48 m/perc-nél nem nagyobb se­bességgel szállítjuk. (Elsőbbsége: 1968. feb-50 ruár6.) 5. A 2. igénypont szerinti eljárás foganatosí­tási módja, azzal jellemezve, hogy a hűtendő árut a tartályba a hőelvonó zónával szabad gőz-55 összeköttetésben álló bevezető nyíláson át vezet­jük be, majd a belépő nyílástól lefelé a határ­felületen keresztül 30,48 m/perc-nél nem na­gyobb sebességgel juttatjuk a hőelvonó zónába, míg a határfelülettől a kibocsátónyíláshoz azt 60 ugyancsak 30,48 m/percnél nem nagyobb sebes­séggel juttatjuk és a tartályból kivisszük. (El­sőbbsége: 1968. február 6.) 6. Az 5. igénypont szerinti eljárás foganatosí-65 tási módja, azzal jellemezve, hogy a hűtendő 14

Next

/
Thumbnails
Contents