159182. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gyorsneutronos aktivációs analízisre termikus reaktorokban
159182 kísérleti feltételek mellett a hagyományos egy csőposta és Cd-árnyékolás alkalmazásával a mérési adatok a hűtési és mérési időre korrigálva átlagosan a következők voltak: = 50 = 12 bc = 200 ,b = lilOO y 200 700 ahol a = a szilícium, b = az alumínium standard beütésszáma imp /*g J ülésből származó aktivitása Cd-mal mérve. , y = a W-spirál összeimp 0,1 g Cd-nélkül, ül. A módszer érzékenységét Si-ra az Al-tartalo.m függvényében a (6) képlet alapján az 1. ábra mutatja. Az ábráról látható, hogy a Si érzékenysége csekély (100 mg W és 1 pig AI jelenléte esetén 14 ppm) és erősen függ az alumíniumtartatomtól. A besugárzásokat az eljárás szerinti két különböző fluxuseloszlású csőpostában boros árnyékolással besugározva a Si érzékenység jelentősen növekszik (14 ppm-ről 2 ppm-re) és az Al zavaró hatása, azaz a görbe meredeksége is nagymértékben lecsökkent. A találmányihoz fűződő előnyös hatások abban nyilvánulnak meg, hogy a termikus reaktorban termikus reakciók mérésén alapuló aktivációs analitikai vizsgálatok kiterjeszthetők olyan elemékre, melyek gyorsneutronokra aktiválódnak. A gyorsneutronos aktiválás során keletkezett sugárzásokat az eljárás alkalmazásával elkülöníthetjük a zavaró sugárzásoktól, ezáltal kvantitatív meghatározásokat végezhetünk. Az eljiárás alapján megépített mérőberendezés ugyan bonyolultabb (két besugárzó rendszer kell), és a mérési eljárás is hosszaibadalmasabb (két besugárzás, Közben az aktavitások lebomlásának kivárása), azonban a találmány' szerinti eljárás előnye nemcsak aibban jelentkezik, hogy további elemeket vizsgálhatunk (Fe, Si, P, Cr, stb.), hanem alkalmazásával az aktivációs analitikai módszer pontosságát (beleértve a termikus aktiválást is) minden esetben növeljük, tekintettel arra, hogy termikus reaktorban teljesen tiszta termikus-, ill. gyorsneutronos fluxust nem lehet megvalósítani. Ezt az utóbbi megállapítást jól érzékeltetik az I. táblázatban feltüntetett fluxusadatok. Irodalom [1] D. I. Hughes: Neutron Cross Sections, Addison—'Wesley Co. New York (1958). [2] W. S. Lyon: Guide to Activation Analysis, Pergamon Press, London (1964). 10 15 20 25 30 35 40 45 55 [3] [4] 10 L. Jánossy: Theory and Practice of the Evaluation of Measurements, Pergamon Press, London, VII. fejezet (1965). M. G. Strauss: Rev. of Sei. Instr. 34, 4 (1963). Szabadalmi igénypont: Eljárás gyorsneutronos aktivációs analízisre termikus atomreaktorbán, azzal jellemezve, hogy a mintákat és a standardokat először a fűtőelem közeiéiben létesített gyorsneutronos aktiválásra használt besugárzó helyen sugározzuk be legalább 0,5 g/cm2 természetes bórt tartalmazó tokban és a keletkező gamma-sugárzási egy- vagy sokcsatornás analizátorral megmérjük, majd az aktivitások lebomlása után a mintákat és a standardokat a reflektor mellett létesített, termikus aktiválásra használt besugárzó helyen újra besugározzuk 'boros árnyékolás nélkül, az aktivitásokat az analizátorral lemérjük és a mért aktivitások korrigálása után (hűtési időre, súlyra stb.) a mérendő elem (A) és a zavaró elem (B) mennyiségeit (XA, illetve XB) az xA a c + x B b c = n c — — — xA a -f- Xßb • :n-Y egyenletekből, az XA mennyiség hibáját a Y\ . ( . YC Y1V2 ÖA — bc 2 n + k2 + b2( n <+-líí ac b — ab c összefüggés alapján állapítjuk meg, ahol a, b és ac , b c -vel az A és B elemek felaktivált standardjaiból mért , beütésszáimp mokat m 50 Y, Yc ®A, ÖB -wel a felaktivált mintáiból mért beütésszáimokat [imp], -vei a felaktivált mintából, valamint a környezetből származó háttér k-szor ismételt mérésének összegét [imp] jelöljük, ahol az ac, b c , —n c , Y c jelöléseknél a c index a boros tokban történt besugárzás után riiért beütésszámokra utal, és -ivei az XA és Xß mennyiségek standard deviációját jelöljük. 4 rajz, 4 ábra A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója. 7207049. Zrínyi (T) Nyomda, Budapest V., Balassi Bálint utca 21—23. 5
