159182. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gyorsneutronos aktivációs analízisre termikus reaktorokban
159182 28St(n,p) 28 Al reakcióval mért Si-tartalom érzékenységét a mintában jelenlevő kismennyiségű Al jelentősen csökkenti a zavaró 27 Al(n,y) 28 Al reakció révén. A keletkezett 28 A1. izotóp mérése így közvetlenül nem ad felvilágosítást az öszszetevőkre, de azok megbecsülhetők a maximum likelihood módszer segítségével [3]. A módszer szerint ha A;,... ,A;C a mérési adatok és xj,.. ,Xfc a keresett paraméterek, akkor egy x/ érték, amelyre a B(Ar, ... ,Afc,. x/,... ^/valószínűség eloszlás függvény maximumot mutat, azaz S P<A1 , , Afc, Xi, xfc ) Xi CD Az egyenlet megoldása megadja a keresett öszszetevőket, s a mért x; hibája az M_1 inverz x; paraméter legvalószínűbb mért értéke az az 10 matrix M,;_1 eleme, ahol Mífc = 82F(Á1 ,...,Aft, Xi X») Sxi^Xft :xi Xl, Xfc Xfc (2) Esetünkben, ha a, ib és ac , b c -vel jelöljük az A és B elemek felaktivált standardjaiból mért [ imp , beütésszámokat L ím n, nc -vei a felaktivált mintából mért beütésszámokat [imp], -vei a felaktivált mintából, valamint a környezetiből származó háttér k-szor ismételt mérésének Y, Yc 15 20 25 X/\, xs OÁ, öfl összegét [imp], ahol az ac, b c , nc , Y c jelöléseknél a c index a boros tokban történt besugárzás után mért beütésszáimofcra utal, -vei az A és B elemek mennyiségét a mintáiban [^g], -vei az xA és x B mennyiségek szórását /jg-foan, akkor a valószínűségeloszlás függvény a következő alakú: =. (xA a c + x B b c + y c ) ' (xA a-P(A!, . . . , Ak , Xl , xB b + y)"-i(ky c )Y c .:(ky)Y . Xft) (3) nc [n] Y c [Y] • exp [— xA (a + a c ) — x s ;(b + b c ) — y c (l + k) —y(l + k)] ahol feltételeztük, hogy a beütésszámok Poisson A valószínűségeloszlási függvényből az (1) eloszlást követnek és a. standardok ibeütésszá- 35 feltétel alkalmazásával kapjuk: mainak statisztikus hibái elhanyagolhatók. xA a c + x 6 b c = n c — xA a -\- Xßb = n — (4) Y k~ A mérések várható értékének hibáját a (2) inverz matrix diagonális elemeinek kiszámításával kapj"uk: bc 2 | n+——" + b 2 n c +^^| bc %i + b% c k2 k2 (5) 0.4 (ac b — ab c ) (ac b — ab c ) feltételezve, hogy a hátteret elég pontosan mértük. Ha az A elem minimálisan kimutatható menynyiségét úgy definiáljuk, hogy xA min = a oA , ahol a = konfidencia paraméter, akkor a (4) és 50 (5) egyenletekből az xA min'-ra' XB függvényében a következő összefüggést kapjuk: X2 A minisbe—ac b) 2 —x A „„•„ a 2 (abc 2 —a c b 2 )^a 2 [x B ibbc (b + b c ) + b c 2 y + b 2 y c ] = 0 (6) Y -a mért háttér- beac és b maximális értéke mellett a = | b c =y = = Yc = 0. Az a érték csökkenthető azáltal, hogy 60 az árnyékolás nélküli besugárzásokat jól termalizáit fluxusai besugárzó helyen végezzük. Az y érték — melynek túlnyomó része a matrix termikus aktiválásából származik — csak akkor csökkenthető, ha az y háttér több impulzus egyahol yc = —:— és y = —— k k ütésszámok. Az (5) és (6) kifejezés o^-re és xB min-ra teljesen szimmetrikus. Esetünkben legyen A a gyorsneutronokkal, B a lassúneutronokkal aktiválható elem. Belátható (6) alapján, hogy xA akkor minimális, ha 65 másra üléséből származik. Ezt az ún. „pile up" 3