159157. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 4-oxa-androsztánok előállítására

13 159157 14 on történő szárítás után 218—221 C°-on olvad (bomlás); (a)25o = —20,5° (c=l,0 tetrahidrofu­ránban). Keverővel, 250 ml-es csepegtető tölcsérrel és kálciumkloridos csővel felszerelt 1 literes há­romnyakú lombikot lángban szárítunk, majd 1,0 g lítiumbórhidrid 100 ml tetrahidrofurán­nal képezett oldatát töltjük be (előbb semle­ges I. aktivitási fokú Woelm alumíniumoxidon szűrjük; 10 ml tetrahidrofurán pro 1,0 g alu­mínium) és szárazjég/aceton fürdőn (—75 C°) hűtjük. Az oldathoz félóra alatt 10 g 6«-klór­-szekosav (fentiek szerint előállított vegyület) 200 ml tetrahidrofuránnal) a fentiekben leírt módon alumíniumoxidon átszűrt) képezett ol­datát adjuk. A reakcióelegyet hűtés közben (—75 C°) 4 órán át keverjük. A hidrid feles­legét oly módon bontjuk meg, hogy a hideg oldathoz lassan 20 ml vizet adunk. Az oldat pH-ját 5 ml tömény sósav hozzáadásával kb. l-re állítjuk be. A reakcióelegyet szobahőmér­sékletre hagyjuk melegedni, majd a tetrahidro­furánt vákuumban eltávolítjuk (35 C°). A ma­radékot 120 ml metilénkloridban felvesszük. 200 ml víz hozzáadása után a vizes fázist 2x120 ml metilénkloriddal extraháljuk. A szerves ré­teget 200 ml 10%-os nátriumkarbonát oldattal, 2x200 ml vízzel miajd 200 ml telített nátrium­kloridoldattal mossuk és vízmentes nátrium­szulfát felett szárítjuk. Az oldószert vákuum­ban eltávolítjuk (fürdőihőmérséklet 60 C°). A kapott fehér szilárd anyag NMR-analízis alap­ján az 5«, 6a: 5ß, ßa-izonierek 4 : 5 arányú ke­veréke. Az izomereket acetonból frakcionált kristályosítással választjuk szét A 6a-klór-l 7/?J hidroxi-l 7a-metil-4-oxa-and­rosztán-3-on metilénklorid/éter elegyből törté­nő átkristályosítás és vákuumban 100 C°-on végrehajtott szárítás után 199—200 C°-on olvad (zavaros; 203 C°-nál tiszta, változó op.); (Ö)25 D = +102,4° (c = 0,5 tetrahidrofuránban). A 6a­-klór-17/?-hidroxi-l 7a~metil-4-oxa-5/?-androsz­tán-3-ont a fentismertetett módon átkristályo­sítjuk és vákuumban 105 C°-on" szárítjuk. A kapott tűk 204—208 C°-on (zsugorodás) válto­zó olvadáspontot mutatnak. (a)25 o = —91,0° (c = 0,5 tetrahidrofuránban). 7. példa: 50 g 6a-bróm-17/3-hidroxi-17a-metil-5-oxo-3,5--szeko-A-norandrosztán-3-karbonsav 1 liter éterrel képezett szuszpenzióját keverés közben jégfürdőn lehűtjük. A szuszpenziót diazometán­oldlttal (100 g N-nitrózómetil-karbamidból ösz­szesen 3x1 liter éterrel készítve) 4 órán át jégfürdőn, majd egy éjjelen át szoba­hőmérsékleten kezeljük. Az éteres olda­tot 1 liter hideg 5%-os nátriumihidrogénkarbo­nát-oldattal és 1 liter vízzel mossuk, nátrium­szulfát felett szárítjuk és bepároljuk. A kapott nyersterméket 100 ml forró mietilénkloridban oldjuk, az. oldószert fokozatosan 250 ml éterre lecseréljük, mikoris a kristályosodás a forró ol­datban fellép. A végső térfogat mintegy 125 ml. Az elegyet egy éjjelen át —20 C°-on hűtő­jük, majd a 6a-.bróm-r7:/?-hidrqxi-17ía-metil-5--oxo-3,5-szeko-A-norandrosztán-3-karibonsav-5 -metilésztert szűrjük és 1 órán át 70 C°-on szárítjuk. Az anyalúgokat 30 ml-re bepároljuk, és így további mennyiségű metdlósztert izolál­hatunk. A termék mintája metilénklorid/éter elegyből történő átkristályosítás után 124—128 10 C°-on olvad; (a)25 D = —16,5° (c=l,0 kloro­formban). Keverővel, visszafolyató- hűtővel és Soxhlet­extraktorral (43x125 mm-es tok) felszerelt 2 15 literes háromnyaikú lombikba 675 ml aoetonit­rilben oldott 30 g bróm-metilésztert és 60 ml vizet viszünk be. A tokba 150 g ezüstfluoridot („Harshaw argentous AgF") miérünk be és az elegyet visszaifolyató hűtő alkalmazása mellett 20 23 órán át forraljuk. A reakciót vékonyréteg­kromatográfiás analízissel követjük. A barna csapadékot szűrjük, a szűrletből az oldószer nagy részét vákuumban ledesztilláljuk (fürdő­hőmérséklet 55—60 C°) és a maradékot 750 ml 25 éterrel extraháljuk. A vizes fázist félretesszük. A szerves réteget 3x800 ml vízzel mossuk és nátriumszulfát felett szárítjuk. Az eredeti és félretett vizes fázist 200 ml vízzel mosott 500 ml metilénkloriddal extrafaáljuik. Az extraktot 30 nátriumszulfát felett szárítjuk és az éteres extrakttal egyesítjük. Az oldószer ledesztillálá­sa után visszamaradó sárga olajat — mely izo­mer-keveréket tartalmaz — metilénkloridban oldjuk és szilikagél-oszlopon (120 g Merck AG, 35 0,05—0,2 mm) szűrjük. Az alábbi frakciókat kapjuk: Frakció Oldószer • 1. 2 liter CH2 C1 2 2. 2 liter CH2 C1 2 3. 2 liter CH2 C1 2 45 4. 2 liter 5%-os aeeton-CH2 Cl 2 5. 2 liter 5%-os aceton-CH2 Cl 2 Az 1—5. frakciót egyesítjük és a 6a- és S.ß~ -fluor-17/?-hidroxi-17a-metil-5-oxo-3,5-szeko-A-5Q -norandrosztán-3-karbonsavmetilészterből álló izomernkeveréket a következő reakciónál fel­használjuk. A fentiek szerint kapott nyers izomer-keve-55 rék teljes mennyiségét 220 ml metanolban old­juk, az oldatot 123 ml (2 ekvivalens) 1 n nát­riurahidroxid-oldattal elegyítjük. Az elszappa­nosítási egyensúly-beállítási reakciót szobahő­mérsékleten 2 órán keresztül folytatjuk és a 60 reakció előrehaladását vékonyrétegkramatográ­fiás úton követjük. Az oldatot 150 ml meti­lénkloriddal extrahéljuk és a szerves fázist el­öntjük. A vizes réteget 1 n sósavval megsa­vanyítjuk és 3x250 ml 2:1 arányú metiléaklo-65 rid/éter eleggyel extraháljuk. A szerves kivo-7

Next

/
Thumbnails
Contents