159156. lajstromszámú szabadalom • Önműködő berendezés vékony fémhuzalok orsóról történő lecsévélésére és szakadásmentén folyamatos adagolására, célszerűen félvezetőelemek kontaktálásához

15915« 3 zásnál ez nem okoz nehézséget, mert a szál szakítószilárdsága elegendően nagy az orsó moz­gatásához szükséges erő átvitelére. Ha azon­ban a fém-szál vékony, vagy a vastagabb szá­lat megrántják, fennáll a szakiadás veszélye. 5 A félvezető eszközök között vannak igen kis méretűek, amelyek kontak tálaséihoz 8, 10 vagy 26 pjn átmérőjű aranyszálra van szükség. Ilyen vékony aranyhuzallal dolgozva a hagyományos, szál-adagolás mellett igen kicsi a termelékeny- jo ség, mert sok a szálszakadás. A problémát az orsó csapágyazásának fino­mításával sem lehet megoldani, mert az orsó tehetetlensége miatt a rántásra elszakad a szál, ha pedig nem szakad el, akkor az elindult orsó 15 a kívántnál tovább pörög és a felhasználásnál nagyobb mennyiségű szálat csévél le. Ezen előnytélen tulajdonságok kiküszöbölését célozza az F. C. Miller Rotary Wire Feed Device 20 3 325 070, valamint az ugyancsak F. C. Miller Capillary Wire Reed Device 3 319 809 USA sza­badalmak által ajánlott megoldások. Mindkét szabadalom közös vonása, hogy a probléma megoldását pneumatikus automatikaival bizto- 25 sítják. Azonban ezek komplikáltak és a meg­valósításuk költséges. A találmány szerinti megoldás ezen hátrá­nyokat megszünteti és a fémszálat állandóan megfelelően előfeszített állapotban tartva biz-' tosítja annak a kívánt mértékű utánadaigolását még a leggyorsabb rántáskor is oly módon, hogy a berendezések a fémszálat tartó orsót közvet­lenül, vagy áttételesen forgató elektronikus kapcsoló áramkörrel vezérelt elektromotorja, és a vezérlő áramkör egyik bemenetére kötött 16 szálvezető érintkezője, valamint önmagában is­mert 9 kontiaktáló szál nyomószerszáma van. A találmány egy példa szerinti kivitelét mu­tatja a 3. ábra. A 6 aranyszál a 8 orsóról csa­varodik le. Az orsót a 14 alátéteién keresztül a IS egyenáramú (4,5 V 0,5 W) elektromotor forgatja. A 6 szál a 16 szálvezető érintkező belsejében, vonul végig a 9 kontaktáló nyomó­szerszámhoz. Az érintkező és a fémszál közti kontaktus megszakadásakor, ha a fémszálat meghúzzák, a 17 elektronikus egység áramot ad a 15 motornak és addig forgatja azt, amíg a lecsavarodó fémszál meglazulva ismét érint­kezésbe kerül a 16 szálvezető érintkezővel. Az érintkezést elősegíti a szál és az érintkező közti feszültség különbségéből adódó elektrosztatikus vonzóerő. Ugyanaz az erő biztosítja a fémszál feszítését is. Az aranyhuzal elektromos csatlakozója cél­szerűen a 9 fém kontaktáló nyomószerszám lehet. A 16 szálvezérlő érintkező a szabad szál nagy­részét körül öleli. Ezáltal nagyobb az érint­kezési biztonság és kiküszöbölődik a légáram­lások zavaró hatása. A 16 szálvezető érintkező felülete célszerűen valamely nem oxidálódó fém. 30 35 40 45 50 55 60 65 A fémszál és a 16 szálvezető érintkező közti átmeneti ellenállás értéke tág határok között változhat, ezért a 17 elektronikus egység be­menő ellenállásának igen nagynak kell lennie. Egy másik - kívánalom, az elektronikus egységgel szemben, annak a biztosítása, hogy szálszakadás esetén sem csévéljen le sok huzalt az orsóról. A 17 elektronikus egység kapcsolási elrende­zését a 4. ábra ismerteti, amelynél a 16 szál­vezető érintkező a 18 MOS FET tranzisztor bázis elektródájára, az Rí ellenállás egyik ki­vezetésére és a Z Zener-dióda katódjára van kötve, továbbá a 18 MOS FET tranzisztor emit­ter elektródája az R2 ellenállás egyik kivezeté­séhez és a 19 tranzisztor bázisához csatlakoz­tatott. Ezen 19 tranzisztor kollektora egyrészt a második 20 tranzisztor emittérére, másrészt D dióda katódjára kötött, amely D dióda anód­j.a, továbbá C kondenzátor R3 ellenállás egy-egy kivezetése a harmadik 21 tranzisztor bázisára van kötve; míg a második 20 tranzisztor kol­lektora 15 motor egyik kapcsára, a bázisa a 21 tranzisztor emitterére csatlakoztatott; amely 15 motor másik kapcsa P ellenálláson, célszerűen változtatható ellenálláson keresztül az R2 ellen­állás másik kivezetésével a Z Zener-dióda anód­jával a 18 MOS FET tranzisztor kollektor ki­vezetésével és a harmadik 21 tranzisztor kol­lektorával együtt az A áramforrás egyik kap­csára; Végül R2 ellenállás másik kivezetése első 19 tranzisztor emittere C kondenzátor és R3 ellenál'ás másik kivezetése a 9 szál nyomó­szerszámmal együtt az A áramforrás másik kapcsára van csatlakoztatva. Amíg a szál laza és érintkezik a 16 szál­vezető érintkezővel azaz bemeneti rövidzár jön létre és így a 18 MOS tranzisztor nem vezet, a 19 tranzisztor is zárva van. A 20 tranzisztort a 21 MOS tranzisztor vezetésre kész állapotban tartja. Ha a fémszál meghúzásával a bemeneti rövidzár megszűnik, a 15 motor áramot kap és forgatja az orsót. Az orsó forgatása addig tart, amíg a fémszál meglazul és ismét érint­kezésbe kerül a 16 szálvezető érintkezővel, ez­által újra rövidzár keletkezik. Ha a fémszál elszakad, vagyis a 6 szál és a 9 szál nyomó­szerszám között szűnik meg a kontaktus, a 15 motor az előbbiek szerint forogni kezd. Mivel azonban a 19 tranzisztor kollektora közel föld potenc'ában van, a 21 MOS tranzisztor vezérlő elektródáién, párhuzamos R3 C tag időállójá­nak a függvényében a feszültség eltűnik. Ez­által a 2.1 MOS és a 19 tranzisztorok lezárnak és ezzel a 15 motor leáll. Ha a bemeneti rövidrezár csak rövid időre szakad meg a (normális üzemmódban) a 21 MOS bemenő R3 C áramköre nem sül ki, így a 19 tranzisztor állandó vezetésire kész. A szakadás után csak újra be kell fűzni a 6 szálat a 9 szál nyomószerszámiba ás ezzel a berendezés újra üzemkész. Ezzel lehetővé válik, hogy a szálak átmérője csökkenjen, gyakorlatislag 7 /xm vastagságú. 2

Next

/
Thumbnails
Contents