159149. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés fémrudak és fémszálak képlékeny alakítására és egyidejű forgácsmentes darabolására
159149 3 4 darabolás megkezdődik és be is fejeződik olyképp, hogy a bélyeg együtt mozog a mozgókéssel. A fentiekben ismertetetit eljárás megvalósításához természetesen az szükséges, hogy az 5 bélyeget mozgató szerkezet is résztvegyen a nyírás céljából végzett mozgásban. Ezt úgy érhetjük el, hogy a bélyeget hidraulikus szerkezettel nyomjuk az anyagba és a hidraulikát hajlékony csövek kötik össze a hidraulikus folyadék forrásával. Ez esetben nincsen akadálya annak, hogy a bélyeg és annak haj faszerkezete a mozgókéssel együtt mozogjon. Más megoldások is lehetségesek, lehet az 5 bélyeget olyan rudazat segítségével kapcsolni a mozgató- vagy hajtóeszközhöz, mely a hossztengelyre merőleges mozgást megengedi, vagy az is megoldható, hogy az 5 bélyeg vége a nyírás ideje alatt elcsúszik az őt toló eszköz mentén. A bélyeg természetesen lehet körkeresztmetszetű, vagy más, tehát alakos. Ha pl. csavaranyák félgyártmányát készítjük egy sima, tömör, körkeresztmetszetű rúdból, akkor az 1 mozgókés ürege hatszög-keresztmetszetű és így az 5 bélyeg behatolásakor egyrészt a csavaranya belső nyílása, másrészt ennek Hatszögletes külső alakja is létrejön és az anyag természetesen legalább a folyási határt elérő mechanikai feszültség alatt van, Ekkor történik a darabolás, tehát a találmány értelmében az alakításhoz létrehozott feszültséget használjuk fel a folytatásos daraboláshoz. Ha azonban emellett még szükségesnek mutatkozik, lehet a 4 kiinduló anyag előretolásával is fokozni a feszültséget. Ha viszont bélyeget nem alkalmazunk, lehet a tengelyirányú előtoló nyomást, oly nagyra választani, hogy a matricában levő anyag folyik, vagy zömül és kitölti a matrica üregét, Így lehet tömör, alakos testeket létrehozni és ezen esetben is a találmány előnye, hogy a folyatáshoz létesített feszültséget használjuk fel a darabolásra, vagyis a munkadarabban létesített feszültséget kétszeresen használjuk fel: képlékeny alakításra és hulladékmentes, folyatásos darabolásra. A 2. ábra szerinti megoldásnál a kúpos végű 4 kiinduló anyagot az 5a folyató bélyeghez nyomjuk (2a ábra), amely egyben kilökő. Az előtolás ideje alatt és/vagy után ezt a bélyeget a nyíl irányában eltoljuk, miáltal a 2b. ábra szerinti helyzet áll elő, vagyis a kiinduló anyag egyrészt a 2 állókésben levő kúpos folyató üreget is kitölti. A mozgókés ezután a hengeres részt lenyírja. Mértani értelemben vett kúpos rósz helyett természetesen más, a munkadarab felé növekvő (táguló) alakot és körhenger alakú rész helyett más szelvényt is alkalmazhatunk és mindenképpen elérjük azt az előnyt, hogy a darabolt termék átmérője, ill. szelvénye nagyobb lehet, mint a kiinduló anyagé. További előny, hogy a kiinduló anyag és a munkadarab között kialakított kúpos felület jő és biztos felfekvést ad az 5a folyató-kilökőbélyeg nyomásával szemben. Így azonos előtoló (szorító) erő mellett nagyobb feszültség létesíthető a kiinduló anyagban. A találmány fontos előnye, hogy a kiinduló anyag gyártási pontatlaniságai (tűrései) nem okoznak nehézséget, mert az 1 mozgókés üregébe zömített termék méreteit a kiiindulóanyag mérettűrései nem befolyásolják. További előny, hogy akadálytalanul lehet nem-szabványos méretű darabolt terméket előállítani, az 1 mozgókés ürege ugyanis tetszés szerinti alakban és méretekben készíthető. A leírt műveletek elvégzéséhez és az előnyök eléréséhez, nincs szükség a kiinduló anyagnak a 2. ábrán látható kúpos alakjára, de ez az ismentetett eljárás folyamán mégis létrejön, vagyis a munkadarab és a kiinduló anyag között a munkadarab felé növekvő keresztmetszetű átmeneti rész keletkezik az adott kiinduló anyagból az első munkadarab előállítása során. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás fémrúd, vagy fémszál képlékeny alakítására és darabolására, azzal jellemezve, hogy a térfogati alakítást és forgácsmentes darabolást egyidejűleg, ill. egy munkamenetben hajtjuk végre, azaz a kiinduló anyagban (fémrúdban) a térfogati alakításhoz létrehozott feszültséget használjuk fel a daraboláshoz szükséges feszültség teljes értékének, vagy egy részének létesítésére és ezt az ilyképp elért feszültséget az alakított munkadarab nyírással történő leválasztása alatt is fenntartjuk. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a kiinduló anyagot a mozgókésben levő matricába nyomjuk, a folyatóbélyeget pedig a kiinduló anyagba nyomjuk, miáltal annaik a matricában levő részét folyatjuk, 111. képlékenyen alakítjuk olyképp, hogy kitölti a matrica üregét és egyben a kiinduló anyag belsejében nyílást (üreget) is létesítünk és az üreges darabot az üregtengely vonalára merőleges síkban leválasztjuk. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás foganatosítani módja azzal jellemezve, hogy a kiinduló anyagot oly nagy erővel nyomjuk a kiinduló anyagtól' eltérő alakú és/vagy méretű matricába, hogy az e nyomás hatására képlékenyen alakul és kitölti a matricát, majd pedig a munkád arabot leválaszt j uk. 4. Az 1—3. igénypontok szerinti eljárás foganatosítási módja azzal jellemezve, hogy a kiinduló anyagot a kilökőbélyeghez toljuk és ezt a bélyeget az anyag előtolása alatt és/vagy után az előtolással ellenkező irányban mozgatjuk és így a kiinduló anyagot képlékenyen alakítjuk. 5. Az 1—4. igénypontok szerinti eljárás, foganatosítási módja azzal jellemezve, hogy a munkadarabnak a kiinduló anyaghoz csatlakozó ré-10 15 20 25 •30 35 40 45 50 55 60 ?,