159144. lajstromszámú szabadalom • Eljárás elektromosan vezető és antisztatikus tulajdonságú műanyag előállítására

MAGTAR SZABADALMI 159144 NÉPKÖZTÁRSASÁG LEÍRÁS 0 Bejelentés napja: 1968. XI. 20. (GA—933) Nemzetközi osztályozás: C 08 £ 11/02; C 08 £ 45/08 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1971. II. 06. Megjelent: 1972. III. 30. ' * •'" . tt Gál László szaktechnikus, 66%, Gots Ottó"" oki. vegyészmérnök, 34%, Budapest Eljárás elektromosan vezető és antisztatikus tulajdonságú műanyag előállítására A találmány tárgya eljárás, elektromosan ve­zető ós antisztatikus tulajdonságú műanyag elő­állítására. Ismeretes, hogy a műanyagok elektromosan S szigetelő tulajdonságúak, és elektrosztatikus fel­töltődésre hajlamosak. Világszerte törekednek ezen tulajdonságok megváltoztatására, mert en­nek sikere esetében sok oly területen lennének felhasználhatók, ahol az elektrosztatikus feltől- io tődésre való hajlamuk alkalmazásukat jelenleg nem teszi lehetővé. Az elektrosztatikus feltöltő­désre való hajlam csökkentésére több eljárást dolgoztak már ki, de kielégítő eredményt egyik­kel sem értek el. 15 Az egyik ismert eljárással (US-Pat. 2 993 022; Brit. Pat. 888 161) megváltoztatták a műanyagot alkotó molekula szerkezetét elektromosan veze- 20 tő tulajdonságot eredményező anyagok beépíté­sével. Ezzel az eljárással azonban csak nagyon kis mértékben sikerült elektromos vezető tulaj­donságot elérni, inkább csak az elektrosztatikus feltöltődésre való hajlamot lehet kisebb mérték- 25 re csökkenteni. Az eljárások egy másik csoportjánál a mű­anyagtárgyak felületét igyekeznek kémiai (pl. 30 Brit. Pat. 1018 262; DAS 1028 524), elektroké­miai (pl. galván bevonatok) eljárásokkal elektro­mosan vezetővé, illetve antisztatikus tulajdonsá­gúvá tenni. Ez az eljárás csak a műanyag felü­letét teszi antisztatikussá, illetve annak felületé­re visz fel idegen, elektromosan vezető réteget, melynek hőtágulása, szilárdsága és egyéb fizikai­kémiai tulajdonsága nem azonos a műanyag alapréteggel, ennek következtében a felhaszná­lási igények kis hányadát elégíti csak ki. Ismert olyan eljárás is, ahol á műanyagokat különféle vezetőképes anyagokkal társítják, és ezáltal óhajtják elektromosan vezető, vagy anti­sztatikus tulajdonságúvá tenni (pl. R. Krause: GFK im Lokomotívbau, II. Intern. Tagung über glasfaserverstärkte Kunststoffe und Giesstorze Berlin, 1967.). Vezetőanyagként gyakran fém, széni, korom, vagy gnaifitparit alkalmaznak. (Pl. Chemical Abstracts 56 2977. ref.; Brit. Pat. 886 662; US-Pat. 3 281 624.) Ez az eljárás csekély mértékben valóban növeli a műanyagok vezető­képességét, de ahhoz, hogy a műanyagban töltő­anyagként bevitt vezetőrészecskék között jelen­tős számú elektromosan vezető hidat lehessem képezni, azokból oly nagy mennyiséget kellene bevinni, ami egyrészt a műanyag kondenzáció­ját vagy polimarizációját gátolná, másrészt szi­lárdsági és egyéb fizikai, kémiai tulajdonságát 159144

Next

/
Thumbnails
Contents