159143. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés üveglapok gyártására

159143 5 6 esetleg fellépő, kisebb fontosságú másodlagos örvényekről laszakadt üveg szennyezze be a szalagot tápláló üveget. Az említett lemezt a düzni alá helyezzük, amennyiben ilyet is alkalmazunk. Azoknak a másodlagos örvényednek biztonságos kiküszöbölésére, amelyek a düzni előtt, annak alkalmazása következtéken lépnének fel. a vízszintes lemez felső oldalát a düzm előtt előnyösen egy küszöbszerű kiemelkedéssel alakítjuk ki. A vízszintes lemez célszerűen egészen az alá a híd alá terjed ki, amelyet a csatornában, ennek a húzókádba csatlakozásánál alkalmazunk, ami által a lehető legnagyobb mértékben elkerüljük másodlagos örvények kifejlődését. Miként a gátnál, úgy a vízszintes lemez legalább egy részénél is előnyös íűtőszervet alkalmazni az üveg hőmérsékletének beállításához. Itt is a vízszintes lemez fűtendő részét olyan hőálló anyagból készíthetjük, amely a villamosságot vezeti és elektromos ellenállása kisebb a lemezzel érintkező üvegénél; a villamos áramot a lemez oldalszéleinél vezetjük be. A vízszintes lemez felső oldalán a kimaródás meggátlására a lemeznek legalább egy részét célszerű platinalemezzel bevonni. Ez utóbbiba villamos áramot vezethetünk a vízszintes lemez legalább egy részének fűtése céljából. A rajzok a találmány szerinti berendezés néhány kiviteli alakját példaképpen tüntetik fel. Az, 1. és 2. ábra a találmány szerinti szervekkel felszerelt húzókád vázlatos metszetét mutatja-A 3. é? 4. ábra hasonló metszeteket szemléltet olyan változatnál, amelynél stabilizáló düznit is alkalmazunk. Az 5. és 6. ábra a gát fűtésének módját szemlélteti egy-egy metszetben. Az egyes ábrák csupán a találmány megértéséhez szükséges fentosabb részeket tüntetik fel. A húzókádat egyszerű négyszögletes kád alkotja, melynek oldalfalai függőlegesek; a kád 1 feneke ugyanolyan magasságban fekszik mint a (nem ábrázolt) olvasztómedence feneke. A húzókádat az olvasztómedencével négyszögletes keresztmetszetű csatorna köti össze, melynek mélysége és gyakorlatilag szélessége is ugyanakkora mint a húzókádé. Ez a csatorna a kád egyik oldalfalába torkollik, mely a csatorna említett méretei következtében a valóságban gyakorlatilag nem létezik. Az ábrákon a kádnak az a függőleges 2 fala látható, amely a csatornával szemben van. A húzókádban tartalmazott 3 üvegfürdőből húzott üvegszalagot a 4 elejével jelöltük, mely a fürdő felszínén képződő 5 szalagtőből indul ki. A. 4 üvegszalagot (nem ábrázolt) függőleges vagy vízszintes húzógép hengerei húzzák fel, A húzógép általában egy (nem ábrázolt) húzókamra folytatása, melyben a húzott üveget kondicionáljuk mielőtt azt a húzógép hengerei ismét megfogják. A kádban tartalmazott üvegtömegben két, egymással ellenkező irányú főáramlat van, melyeket egyrészt a kád mélysége, másrészt a kádat az olvasztómedencével összekötő nagyméretű csatorna idéz elő. Az első áram közvetlenül az olvasztóövből ered és forró üvegből áll. Ez az áram a kád teljes szélességére terjed ki és a kádban foglalt üvegnek körülbelül egyharmadát teszi ki. Ez az áram a lehűlt üvegből álló 7 visszatérő áram fölött halad, mely az olvasztómedencébe tér viszsza. A szalagtő mögött ezt a 7 visszatérő áramot a 6 előrehaladó áram táplálja, mely a 2 fal mentén süllyedő mozgást végez. Az 5 szalagtövet lényegileg csak az előrehaladó áram táplálja. Azon a helyen, ahol a 6 előrehaladó áram csatlakozik a 7 visszatérő áramhoz, a 8 örvényáram keletkezik, mely a 6, 7 áramokhoz képest stagnáló üvegtörnsget képez. Ez az utóbbi üvegtömeg ennélfogva más tulajdonságokkal rendelkezik, mint a 6 áram üvege. Feltéllenül meg kell akadályozni azt, hogy a 8 örvényről leszakadt üvegrészek az előrehaladó áramnak azt a részét elérjék, amely az 5 szalagtövet táplálja. Ha a húzókádat nem látjuk el a találmány szerinti berendezéssel, akkor a húzandó üveg könnyen elszennyeződhetik. A szóbanforgó berendezést hőálló anyagú 9 gát alkotja, mely közvetlenül a szalagtő mögött helyezkedik el és az előrehaladó áramra ennek egész szélességében merőleges. A 4 üvegszalag középvonala és a gát mellső területe közötti távolság 10 cm. A gát bemerülési mélysége akkora, hogy a gát az előrehaladó áram bizonyos hányadát feltartóztatja, ill. elrekeszti; ez a hányad nagyobb, mint amennyi üveg a 4 szalag létrehozásához szükséges. Olyan kádnál amelyben az üvegtömeg mélysége 1 m, a gát bemerülési mélységét 18 cm-re választjuk. A 9 gát felső része az olvadt üvegből kiáll, amivei megakadályozzuk azt, hogy a gát mögött levő üveg az 5 szalagtőhöz jusson. A 9 gát mellső felületét a 10 platinalemez borítja, mely megvédi a gát hőálló anyagát a kimaródástól (eróziótól). A gát előállítására igen alkalmas anyag a zsugorított vagy elektromosan olvasztott timföld. A platinalemezt áramforráshoz kötve Joule-hatással felhevítjük és ezzel megakadályozzuk devitrifikált üveg képződését és egyúttal befolyásoljuk az 5 szalagtő stabilitása!. Üzem közben a 9 gát, mint említettük, elrekeszti az előrehaladó áram egy részét. Ez az áramrész két frakcióra oszlik, melyek egyike a szalagtövet táplálja, másika pedig a gát mellett lesüllyed, azután a gát mögött ismét felemelkedik. Ennek a felemelkedésnek az a hatása van, hogy az előrehaladó áram és a visszatérő áram közötti irányváltozás 180°~nál nagyobb szögre terjed ki, ami a 8 örvényáram pontosabb elhelyezkedését biztosítja. Ezenkívül a lokalizált 8 örvényből származó leszakadt üvegmennyiségek 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3