159124. lajstromszámú szabadalom • Hangsugárzó
159124 9 10 az ismert megoldásnál'/? = 135° alatti szögbein helyezkedtek el. A doboz szélessége mindkét esetben 0,6 m volt. A méréshez felhasznált helyiség köbtartalma 125 m:! , utózengési ideje 100— 10 000 Hz között 0.45 s ± 0: 0ö r;. ingadozással. A mérőmikrofon Brüe!—Kjaer gyártmányú, 4135 típusú volt. A választott két. eltérő elrendezés összehasonlító mérése igazolja, hogy azsac:; méreteknél és azonos hangszórók felhasználása ma1 Vett a gömbsugárzót utánozó megoldás kedvezőtlenebb a találmány szerinti elrendezéshez képest. Ugyanezt támasztják alá a szabad hangtérben mért h angnyomás-irányjelleggörbék is. Ebben az esetben a fenti leírt és helyiségben bemért megoldások összehasonlító mérésére 'került sor visszaver odésmentes térben. A hangsugárzóktól 2 m -távolságra helyeztük el a mérőmikrofont. A gerjesztő jel Vs oktávsávszéiességű rózsazaj volt. A találmány szerinti kivitelnél kapott írányjelleggörbéket a 17, a, b, c, d. e ábra mutatja, 1, 2, 4, 8, 16 kHz sávközepű mérőjel esetén. A 18. a, b, c, d, e ábrán az ismert megoldás irány jelleggörbéi láthatók. A frekvencia függvényében állandósuló irányjelieggörbe s az ezzel kapcsolatos •szuperdirektivitás a találmány szerinti megoldásnál jól látható, a 17. ábrákkal kapcsolatban. A találmány szerinti kivitelű hangsugárzó elem 'szimmetrikus elrendezés és páros számú, azonosnak tekinthető hangszóró alkalmazásával szimmetrikus jelleggörbét eredményez. Ha viszont aszimmetrikus elrendezést, vagy páratlan számú, vagy páros számú, de egymástól eltérő érzékenységű hangszórót használunk., az irányjelieggörbe maximuma elfordul a nagyobb s-ámú, illetőleg a nagyobb érzékenységű hangszóróik irányába. A találmány szerinti megoldás alkalmazásával tehát — mint már említettük — elfordított főnyalábú hangsugárzó elemet, s ezek megfelelő összeépítésével hangsugárzót építhetünk. A 11. ábra szerinti elrendezéssel méréseket végeztünk és a kapott 19 a. .. e ábrákon iáthaitó irányjelleggörbék világosan mutatják a szimmetriatengely elfordulását, amivel különleges hatást tudunk elérni. A mérési körülményeik és a felvett frekvenciák itt is a 17. és 18. ábrákkal azonosak voltak. Ha a hangsugárzó elemeket — hangisugárzó kialakításánál úgy éoítjük össze, bogy as elemek egymáshoz 'képest 180°-tól eltérő szöget zárnak be, az irányjelieggörbe •szimmetriája, illetőleg aszimmetriája egymásra merőleges síkokban is kialakítható. Az interferencia tér inharnogenitásánaik növelése, másszóval az irányjelieggörbe frekvenciafüggő befolyásolása végett a hangsugárzó elemben a hangszórók előtti térbe célszerű a hullámhosszal összemérhető akadályokat helyezni. Ezek felülete mentén bekövetkező elhajlás a hangsugárzó elem aperturáján tovább növeli a fázis ingadozását. IIa a hangszórók, előtti térbe helyezett akadály mérete az átvitt hangfrekvenciás sáv felső határfrekvenciájához tartozó hang hullámhosszának fele, a leírt hatás bekövetkezik. Az állítás igazolásaként a 20. a és 20. b ábrák szerinti, 5 hangszórókat tartalmazó 19 hangsugárzóba épített fából készült 18 hengerek segítségével kapott megoldás mérésekor nyert irányjelleggörbéket a 21. a. b, c, d és e ábra mutatja. A 17. és 21. ábrák összevetéséből jól láthatjuk, hogy az irányjelieggörbe az akadályok beépítése után méginkább szuperdirektív jellegű lett; az irányjelleggörbe a hengereken elhajló hanghullámok következtében oldalirányban növekvő frekvenciával szélesedik. A hatás jellege — frekvencia függően — a beépített akadálynak a levegőhöz viszonyított hanghullámimpedanciájától függ. A 22, 23 és 24 ábrákon a szabadtéri tengeíybeli hangnyomásfrekvencia jelleggörbéi láthatók. A méréseknél az irányjelleggörbe mérésénél alkalmazott geometriai elrendezést és Vs oktáv sávszélességű rózsazajt alkalmaztunk. A 22. ábra a találmány szerinti 10. ábra elrendezésének, míg a 23. ábra az ismert gömb-hangsugárzó elrendezés mérési eredménye. A 24. ábrán a 10. ábra szerinti megoldás 10. ábra szeriinti kialakításának mérési eredményei láthatók. Összevetve a 16. és 22. ábrákat, látható, hogy a találmány szerinti megoldásnál teljesül a szabad és zárttéri 1 emgelybeli hangnyomás-frekvencia jelleggörbéinek egyezése, valamint az irányjeUeggörbék frekvencia függetlensége, sőt 'szuperdirektív jellege. Összevetve a mért eredményekeit a leírás soián tárgyalt szubjektív tapasztalatokkal és az azokból következő műszaki feladattal, látható, hogy a találmány szerinti hangsugárzó elem. felhasználásával szubjektíve jó hatást keltő. ugyanakkor objektív paraméterekkel biztosan kézben tartható megoldást kapunk. Nyilvánvaló, hogy a szakterületen ismeretekkel rendelkező szakember a fentiakben részletezett konkrét megoldásokhoz képeat továbbiakat alakíthat ki a találmány oltalmi körén belül. Irodalom jegyzék [1] H. Peízoldt: Elektroakustik IV. Leipzig 1957. [2] H. S'tenzel, O. Brosze: Leitfaden zur Berechnung von Schallvorgängen — Springer V. Berlin (Göttingen) Heidelberg 1958 [3] H. Kösters: Ein neuer Gesichtspunkt für die Entwicklung von Lautsprechern — Technische Haus-Mitteilungen des Nordwestdeutscben Rundfunks 3 (1951) 205—208 S. [4] A. V. Christian,: Cubic Loudspeaker Cabinet — U. S. Patent No 2,544.742 1951. III. 13. [5] A. G. Böse: Pressure Wawe Generation-Canadian Patent No 616.130 1957 July 22. [6] A. G. Bo-e: Loudspeaker System — U. S. Patent No 3.033.964 XII. 18. 1956. [7] W. Kühl. J. M. Zosel: Untersuchungen zur Pseudostereophonie und Stereophonie'mit Kugel-10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 5
