159111. lajstromszámú szabadalom • Szemcsés anyagokat adagoló szerkezet különösen vetőmag adagolására, gravitációs parcellavetőgépekhez
MAGTÁR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGALATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1970. III. 25. (DE—713) Közzététel napja: 1971. II. 06. Megjelent: 1972. III. 30. 159111 Nemzetközi osztályozás: A 01 c 7/00 Feltalálók: ' Dr. Parádi László tud. munkatárs, Kiszombor, Df. Lélley János tud. főmunkatárs, Szeged Tulajdonos: Délalföldi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet, Szeged Szemcsés anyagokat adagoló szerkezet, különösen vetőmag adagolására, gravitációs parcellavetőgépekhez A találmány szemcsés anyagokat adagoló szerkezet, különösen vetőmag adagolásra, gravitációs parcellavetőgépekhez, amely szerkezetnek a vetőmag befogadására szolgáló magtartályai, vető csoroszlyái, az elvetendő magvakat a magtartá- 5 lyokba bejuttató, előnyösen kényszerpályán mozgó adagolótölcsérje, a magtartályokból a vetőcsoroszlyákba továbbító magvezető csövei, valamint az adagolótölcsérben visszamaradó magvakat befogadó gyűjtőtere van, és amelynél a mag- io tartály egyik fala átlátszó, továbbá minden egyes vetőcsoroszlyához különálló magtartály és magvezető cső tartozik, minden magtartály megközelítőleg függőleges helyzetű hasáb, amelybe az adagolótölcsérből és amelyből a vetőcsorosz- 15 lyákba, ill. tovább a talaj felé a magvak gravitációs úton jutnak. A növénynemesítésben és az agrotechnikai kutatásokban igen nagy fontossággal bírnak a meg- 20 bízható un. parcellás kísérletek. A megbízhatóság alapvető feltétele a pontos vetés, mert ez teszi lehetővé a kísérletek kiértékelhetőséget, ill. a kísérletek által szogáltatott eredmények egyértelmű összemérhetőségét. 25 A eddig ismert és kísérleti célokra is alkalmazott vetőgépek azonban részben teljesítőképessé- . gük, főként azonban vetési pontosságuk szempontjából nem bizonyultak megfelelőeknek. Eb- 30 bői az a súlyos hátrány adódott, hogy a kísérletek, aránylag nagy anyagi áldozatokat követeltek, másrészt a belőlük adódott eredmények megbízhatósága sem volt kielégítő. Már a régebbi kutatásokból nyilvánvaló volt, hogy a pontatlanság, ill. megbízhatatlanság legfőbb forrása az a körülmény, hogy a vetőmagot a talajba juttató vetőcsoroszlyákba egyetlen közös magládiából jutnak be a szemek, ugyanúgy, mint a nagyüzemi vetőgépeknél Nem váltak be azonban azok az osztott magládás szerkezetek sem, ahol magtartályonként dugattyúhengereket készítettek. A vetőmag ugyanis nagyobb lökethossz esetén megszorult a dugattyú előtt, és ezért csak kis hosszúságú tartályokat lehetett alkalmazni, melyek folyománya képpen ezek egyszeri töltésével csak aránylag rövid parcellák voltak bevethetők. A kimondottan parcella vetés céljára kifejlesztett speciális berendezések legkorszerűbb megoldásmódját ismerteti, a 155 347 lajstr. számú magyar szabadalmi leírás. E megoldásnál a parcellavetőgép különálló és egyik oldalán nyitott magtartályokkal rendelkezik, ezek nyitott oldalát mozgatható tolólemez fedi be, a tolólemezek mellett pedig maggyűjtő helyezkedik el, amelyből valamilyen magvezető csövön keresztül jutnak a magvak a vetőcsoroszlyához. 159111