159094. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 5,6 dihidro-3-hidrazinobenzo(h)-cinnolinok és 3-hidrazinobenzo-ciklohepta(5,6-c) piridazinok előállítására
9 Analízis (Ci? ,H 12 N 2 0) Számított: C: 73,56% H: 5,70% N: 13,20% Talált: C: 73,32% H: 5,86% N: 13,41% C) 3-klórbenzociklohepta(5,6-c)-piridazin 5,0 g i(0,0236 mól) 2,í3-dihadro-3-oxobenzociklohepta(5,6-c)-piridazint 50 ml foszforoxikloridban feloldunk, majd 30 percig visszafolyatD hűtő 10 alatt hevítjük. A foszforoxiklorid feleslegét ledesztilláljuk, a maradékot élénk keverés közben jeges vízre öntjük. A vizes fázist koncentrált ammóniumhidroxiddal 8—9 pH-értékre állítjuk be, a kivált szilárd anyagokat pedig metilénklorid- 1? dal extraháljuk. Az egyesített kivonatokat vízzel, majd sólével mossuk, végül nátriumszulfát felett szárítjuk. Szűrés és az oldószer eltávolítása után (XVII) képletű terméket kapunk, amelyet etilacetátból aktívszén hozzáadásával átkris- 20 tályosítunk. A nyerstermék súlya 4,41 g (81,2%). További átkristályosítás után az analitikai tisztaságú minta olvadáspontja 156,5—158 °C. Analízis (C13HitN 2 Cl) 25 Számított: C: 67,67% H: 4,81% N: 12,14% Cl: 15,37% Talált: C: 67,72% H: 4,80% N: 12,01% Cl: 15,65% 30 D) 3-hidrazinobenzociklohepta(5,6-c)-piridazin-hidroklorid 2,95 g (0,012 mól) 3-klór-benzociklohepta(5,6--c)-piridazint 50 ml hidrazinhidrátban keverés közben fokozatosan 130 °C-ra felmelegítünk, 35 majd az oldatot 3 óra hosszat 130 °C-on tartjuk. Hűtés után vizet adunk hozzá, a kivált szilárd terméket szűrjük és hideg vízzel mossuk. Szárítás után 3,25 g szabad hidrazinbázist kapunk, amelyet etilacetát-Skellysolve B elegyéből át- 40 kristályosítunk. A szabad hidrazinbázist éteretanol elegyben feloldjuk, az oldathoz keverés közben sósavval telített étert csepegtetünk. A kivált szilárd terméket izoláljuk, éterrel mossuk, majd szárítjuk. Ily módon 2,16 g (68,5%) (XVIII) 45 képletű terméket kapunk. Izopropilalkoholból történő átkristályosítás után a kapott analitikai tisztaságú minta olvadáspontja 242—244 °C. Analízis (Ci3 Hi 4 N 4 HCl) 50 Számított: C: 59,43% H: 5,75% N: 21,33% Cl: 13,49% Talált: C: 59,59% H: 5,98% N: 21,19% Cl: 13,67% 3. példa 55 1 -tetr alon-2-ecetsav Keverővel és két szár az jeges hűtővel felszerelt és Bunsen-égő lángjával kiszárított 3 literes háromnyakú gömblombikot nitrogénatmoszféra alá 6Ü helyezünk, majd 1 liter vízmentes ammóniát készítünk be. Az ammóniához kb. 500 mg vas-III~ •^nitrát-nonahidrátot adunk, míg az ammónia rozsdavörös színűvé válik. Ezután 8,3 g (1,2 mól) g5 10 tisztított (toluollal mosott) lítiumhuzalt adunk hozzá. (Kezdetben kis mennyiségű lítiumot adagolunk és az oldatot addig keverjük, míg a kialakult kék szín szürkésszínűvé alakul át. A reakció megindulása után a lítiumot olyan tempóban adagoljuk, hogy az ammónia forrása élénk legyen és a kék szín folyamatosan szürke színné változzon át. Ha a reakció a lítium hozzáadagolására nem folytatódna, akkor további vas-III-sót adunk. Ha a lítium adagolása túl lassú tempóban történik, akkor a szürkés színű csapadék erősen megsötétedik, míg gyorsabb adagolás esetén a csapadék világosabb színű lesz. Az ytóbbi effektus a reakció hozamát nem befolyásolja.) A lítium beadagolása után, amikor a kék szín már eltűnt, az egyik szárazjeges hűtőt eltávolítjuk és a reakcióelegybe 110 g (0,75 mól) a-tetralont, majd 250 ml (fémnátrium felett szárított) vízmentes étert adagolunk be gyors ütemben. (Ezzel a művelettel jobb hozam biztosítható, mintha az a-tetralon éteres oldatát adagolnánk.) A beadagolás után a másik szárazjeges hűtőt és az adagolótölcsért két Friedrich-féle hűtővel (vizet nem használunk) kicseréljük, majd az ammóniát és kevés étert gőzfürdő segítségével ledesztilláljuk, míg 200 ml össztérfogatú oldat marad vissza. Ehhez további 500 ml vízmentes étert adunk és 30 percig visszafolyató hűtő alatt forraljuk a jelenlevő ammóniafelesleg eltávolítása céljából. Hűtés után lassú tempóban 52 g (0,37 mól) brómecetsavat adagolunk 250 ml vízmentes éterben élénk keverés közben. (A csepegtetőtölcsér kifolyószárán képződött fehér színű szilárd termék ammónium-brómacetátból áll. Egyes esetekben a folyadék áramlását a szilárd anyag kiválása megakadályozhatja. A beadagolás folytatása céljából a képződött fehér színű csapadékot egyszerűen kaparással a reakciókeverékhez adagoljuk.) A brómecetsav beadagolása után a reakcióelegyet 20 óra-hosszat visszafolyató hűtő alatt forraljuk. A forralást követően az elegyet jégfürdőben lehűtjük, az elegyhez vizet adunk fokozatosan, míg a szilárd termékek feloldódnak. A fázisokat elválasztjuk és az éteres fázist 2X250 ml vízadagokkal mossuk. Az egyesített vizes kivonatokat 2X250 ml éterrel mossuk, lehűtjük és koncentrált sósavval megsaivianyítjuk. Az elkülönült fázist kloroformmal extraháljuk. Az egyesített kloroformos kivonatokat sólével mossuk, nátriumszulfát felett szárítjuk, szűrjük és szárazra pároljuk. A kapott félszilárd terméket etilacetát-Skellysolve B elegyéből átkristályosítjuk. Végeredményben 65—75%-os hozammal ketosavat kapunk, amelynek olvadáspontja 98—104 °C. A vegyületet közvetlenül, tehát tisztítás nélkül felhasználhatjuk a következő műveletben. 4. példa 2,3,4,4a,5,6-hexahidro-3-oxobenzo(h)-cinnolin (Ha). 83,7 g (0,41 mól) l-tetralon-2-ecetsav és 24 ml (0,46 mól) hidrazinhidrát keverékét 500 ml 95%-5
