159089. lajstromszámú szabadalom • Porlást és összeülést akadályozó bevonalattal ellátott sók és műtrágyák

MAGTÁR NÉPKÖZTÁBS AS AG ORSZÁGOS TALÄLM.ÄNYI HIVATAL SZABADALMI EÍRÁS Bejelentés napja: 1970. I. 30. (BA—2355) Német Szövetségi Köztársaság^beli elsőbbsége: 1969. II. 06. (P 19 05 834.5) Közzététel napja: 1971. II. 0-6. Megjelent: 1972. IV. 30. 159089 Nemzetközi osztályozás: B 29 c 27/00; C 08 f ; C 05 Feltalálók: Dr. Lueth Gero vegyész, Mannheim, Dr. Zink Robert vegyész, Ludwigshafen am Rhein, Dr. Nitzschmann Robert vegyész, Ludwigshafen am Rhein, Dr. Eisenhauer Gerhard vegyész, Ludwigshafen am Rhein, Német Szövetségi Köztársaság Tulajdonos: Badische Anilin- und Soda-Fabrik Aktiengesellschaft, Ludwigshafen am Rhein, Német Szövetségi Köztársaság Portást és összesülést akadályozó bevonattal ellátott sók és műtrágyák i A granulált vagy kristályos sók és műtrágyák, főleg a nedvszívó anyagokat tartalmazók, hoszszabb tárolás sorás összesülésre hajlamosak. Ez az eredetileg különálló szemcsékből álló és szabadon folyó termék teljes megszilárdulásához 5 vezethet. Műtrágyák é> sók összesülésének megakadályozására ismeretes a bevonásuk valamilyen porral. Porozásra finom eloszlású mészkő, kovaföld, iO talkum, agyagok és hasonló anyagok használhatók, ezeket általában 2,5 s%-i@ terjedő mennyiségben alkalmazzák. Az ilyen porozó anyagok azonban rosszul tapadnak a felületre, és ezért a műtrágyák átrakása, zsákolása vagy kihordása 15 parképződéssel jár. A por kellemetlen, elszenynyeződéseket okoz, sőt az egészségre is káros lebet. Különösen káros a, por a műtrágyák vagy isók műanyag zsákokba való zsákolásánál, mert ezeket azután nem vagy csak nehezen lehet lehe- 20 geszteni. A porok tapadása a műtrágyára víz, gőz vagy ragasztó tulajdonságú anyagok, például ásványolajok, enyvek, poliszacharidglikolsavéterek (950 559 sz. német szabadalom), formaldehidből és karbamidból vagy aminoplasztokat 25 képező aminokból készült kondenzációs termékek (1062 713, 1072 256 sz. német szabadalom), hozzáadásával sem javítható lényegesen, és így a porképződés sem akadályozható meg tartósan. Az összesülés megakadályozására a műtrágyák- JO nak és sóknak ásványolajokkal, parafinnal vagy ezeknek az anyagoknak a keverékével való bevonásával is próbálkoztak (1 394 629 sz. francia szabadalom). Ezeknek a bevonóanyagoknak az alkalmazásával elkerülhető ugyan a porozáskor mutatkozó káros porképződés, de kis mennyiségben alkalmazva nem gátolják kielégítően az öszszesülést, és ezért a gyakorlatban nem terjedtek el. Nagyobb mennyiségű (0,4%-nál több) szerves anyagot nem szabad a nitrát tartalmú műtrágyákhoz adni a robbanási veszély miatt. Ismeretes továbbá, hogy a műtrágyákat összesülési hajlamuk kiküszöbölésére vízben nem oldódó polimer anyagból álló bevonattal látják el, vagy polimerizálható anyaggal kezelik, amely a műtrágyaszemcsére való felvitel után vízben oldhatatlan polimer anyaggá alakítható át (815 829 sz. brit szabadalom). Polimer anyagokként például olyan anyagokat javasolnak, amelyek sztirol, vinilklorid, vinildénklorid, akrilmtril, etilén vagy fluórpzott telítetlen szénhidrogének polimerizációjával vagy kopolimerizációjával állíthatók elő. E bevonatok alkalmazásának azonban előfeltétele a műtrágyáknak a bevonatok felvitele előtt egy szervetlen anyaggal, például kalciumszulfáttal való bevonása. E célból a műtrágyát kalciumszulfáttal kezelik, majd azt víz hozzáadásával „felcementezik" a műtrágya felületére. Csak ezután lehet a polimer anyagot, például 15908«