159084. lajstromszámú szabadalom • Eljárás akrilnitrilpolimerek szinezésére kationos szinezékekkel
159084 CF a színezék koncentrációja a szálban, mg kereskedelmi színezék a szálasanyag g-jára számítva, konst. szálállandó, D diffúziós tényező, t idő, sec Ha egy koordinátarendszerben feltüntetjük a Cp koncentrációt ^t függvényeként, egyenes vonalat kapunk, amelynek iránytangense. tga = konst. i/rx egyértelmű mértéke az illető színezék felhúzási ütemének. Mint az egyenletből kitűnik, tg a független a színezőfürdőben a színezék koncentrációjától és így az elérni kívánt színmélységtől is. Az 1. ábrán egy ilyen egyenes vonal ábrázolja a felhúzást változtatható, b-vel jelzett mélységi! színezés esetében. Minthogy az alkalmazott színezék mennyisége nem haladhatja meg a b értéket, CP lineárisan nő I^t-vel, és végül olyan egyenesbe megy át, amely az abszcisszától b távolságban azzal párhuzamos. Ha a felhúzott színezékmennyiséget b hányax dában az • b kifejezéssel és az ehhez 100 tartozó színezési időt tx -szel jelöljük, akkor az 1. ábra szerint érvényes a (3) egyenlet: tg« ebben X Vtx 100 (3) x a fürdőki merülés %-ban, tx az X fürdőkimerüléshez szükséges idő sec, b a kívánt színmélység mg kereskedelmi színezék g szálra számítva, X V t x 20 fürdőkimerülési ütem T hőfokon; megadja, hogy a fürdő hány %-ra merült ki egy bizonyos idő után. A (3) egyenlet mennyiségi összefüggést ad a X I fürdőkimeso 35 40 45 50 tg« felhúzási ütem és az. — . K"tx )T rülési ütem között. Figyelembe véve azt a körülményt, hogy tg « mennyiségtől független színezékállandó, a (3) egyenletből következik, hogy a fürdőkimerülési ütemnek a növekvő b színmélységgel csökkennie kell, ami egyezik a gyakorlati tapasztalatokkal. 6 Kationos színezékek felhúzási üteme políakrilnitrilszálakra az üveges átalakulási hőmérséklet fölött igen erősen függ a hőmérséklettől. Egyes szálfajtáknál már alig 3 °C hőmérséklet-csökke-5 nés elég a tag a érték megf élezésére. Ha a hőmérsékletet 6 °C-kal csökkentjük, tga eredeti értékének Ví-ére, 9 °C-kal való csökkenés esetén Vs-ára csökken. X0 Hogy mennyiségileg kifejezhessük a 100 °C-on megállapított tg « értéknek a hőmérséklettől való függését, feltehetjük a kérdést, hogy hányszor kell a tg -a értéket felezni, hogy a kisebb tg a (T) értéket megkapjuk, és ez a kérdés egyenletbe 15 foglalható. Ez a (4) egyenlet: tg a (100 °C) tg a (T) (4) ebben n tg a felezéseinek száma 100 °C-ról T °C-ra való hőmérséklet-csökkentés esetén. Minthogy tag a-nak egyszeri felezése 1 • 3 25 °C hőmérséklet-csökkenés, kétszeri felezése 2 • 3 hőmérséklet-csökkenés, n-szeri felezése n • 3 °C hőmérséklet-csökkenés eredménye, érvényes, hogy /1T = n 3°C (5) Ennélfogva a (4) egyenletbe n helyébe behelyet/IT tesíthető -, és így a (6) egyenletet kapjuk: 3 tg a .(1,00 C°) _ tg a (10.0 C°) AT 100—T tga (T)(6) 2 2 A (3) egyenletet figyelembe véve adódik a (7) egyenlet: tga <100 C°) _f X 1ÖQ—T Vtx ") T wo (7) Ez általánosítható, ha a 3 számot a-val helyettesítjük, így a (8) egyenlethez jutunk: 55 tga #0OC°) _íjj 100—T ^ [ V\x 100 (8) 60 ebben az a a tg a értékét megfelező hőmérsékletcsökkenést jelenti. Ha T-t kifejezzük a (8) egyenletből, az (1) 65 egyenletet kapjuk: .1
