159073. lajstromszámú szabadalom • Eljárás aknás-kemencék, főképpen nagyolvasztók kokszfogyasztásának csökkentésére
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGALATI TALÁLMÁNY 159073 JSÉlk Nemzetközi osztályozás: C 21 b 5/00 w Bejelentés napja: 1969. II. 05. (VA—1297) >^^BilS^ ORSZÁGOS TALÁLMÁNY! HIVATAL Közzététel napja: 1970. XII. 05. Megjelent: 1972. II. 29. Feltaláló: Dr. Visnyovszky László kutató, Budapest Tulajdonos: Vasipari Kutató Intézet, Budapest Eljárás aknás-kemencék, főképpen nagyolvasztók kokszfogyasztásának csökkentésére A találmány eljárás aknás-kemencék, mészégető-, pörkölő-, kúpoló stb. főképpen nyersvasat gyártó nagyolvasztók kokszfogyasztásának csökkentésére. Találmány szerint a kokszfogyasztás azáltal csökken, hogy a koksz elégeté- 5 sét normál 79% N-2 tartalmú forrószél helyett nitrogénben dúsított forrószéllel végezzük. A koksz a nagyolvasztóban kétféle metallurgiai feladatot teljesít: 10 1. Szolgáltatja a kohósításhoz szükséges hőmennyiséget és hőmérsékletet. Ez a fűtő-koksz. 2. Redukál, közvetlenül FeO + C = Fe + CO 15 szerint és felkarbonizálja a nyersvasat. Ez a redukciós koksz. A kokszfelhasználást csökkenteni lehet H2 tartalmú anyagok, pl. földgáz, olaj, nyers szén 20 befúvásával, erre vonatkozik pl. a N° 1,107 468/ 1955 számú francia szabadalom, de ezzel főképpen csak a redukciós koksz csökken. A fűtő-kokszot gázalakú tüzelőanyaggal teljes egészében helyettesíteni nem lehet, mert a re- 25 dukciós viszonyok biztosítására az égéstermékek nem tartalmazhatnak számottevő COa-t, vagy H^O-t. A fűtő-kokszot csak csökkenteni lehet kívülről bevitt meleggel, pl. a levegő nagyobbmérvű előmelegítésével. A levegő előmelegítésé- 30 nek a gyakorlatban azonban olyan felső határa van, ami az ércek minőségétől függ. Az ok valószínűleg az, hogy minél melegebb a levegő, annál nagyobb az égéshőmérséklet, ami az olvadási, gázáramlási és redukciós viszonyokat messzemenően befolyásolja. Az üzemi tapasztalat alapján beállított maximális levegő előmelegítést csak akkor lehet fokozni, ha valamilyen hűtőközeget, vízgőzt, földgázt, olajat stb. is fújtatunk be, vagyis ha az égéshőmérsékletet állandóan az optimális értéken tartjuk. A befújtatható földgázmennyiségnek is van határa, ill. optimuma, melynek túllépése után a koksz helyettesítési aránya romlik, a gazdaságosság csökken. A találmány lényege az a felismerés, hogy hűtőközegnek a földgázon és egyéb éghető anyagokon kívül megfelel a nitrogén is. Ha a normál (79% N2 tartalmú) levegőhöz N2-t is keverünk, pl. az oxigéngyárak mellékterméke gyanánt, szükségszerűen keletkező és nyilván költség nélkül rendelkezésre álló N2-t, ezt a N2 -dús levegőt már jobban előmelegíthetjük anélkül, hogy az égéshőmérséklet növekednék. Melegebb levegővel több hőt viszünk a kohóba, amit még fokoz az is, hogy 1 kg karbon elégetéséhez a normál levegőnél nagyobb mennyiségű N2-dús levegő kell. A bevitt hőtöbbletek tehát halmozódnak. 159073
