159065. lajstromszámú szabadalom • Össze- és szétszerelehető elemekből készített térbeli tartószerkezet, főleg csúszózsaluzási munkákhoz
7 159065 8 6 furatokon keresztül ~—amelyeknek megfelelő furatok a 7 keretrész száraiban is ki vannak képezve — tetszés szerinti helyzetben, adott méretugrással, pl. csavar segítségével rögzíthetők. Ennél a kiviteli példánál tehát a jobboldali szár rövidülésével történik a teljes tartóelem hosszváltozása. A 7 tartórész rövidülését a 8 ferde rácsruSnak is követnie kell, ami oly módon lehetséges, hogy az egy egyijkl yégéni jdhb-, a másik végén baknemietes résszel kialakított 9 orsóból áll, amelyre egy középső 10 ellenmenetes csődarab van csatlakoztatva; a 8 rácsrúd hossza így a 10 csődarab elforgatásával a szükségnek megfelelően változtatható. Egyébként a 8 rúd célszerűen a 11 csuklók útján kapcsolódik a 7 U-alakú kerethez, és a felső csuklópont a felső övrúd mentén eltolható. Mind az 1 modulelemek, mind a 2 kiegészítő elemek legalább alsó és felső övrúdjaik tartományában a homlokoldalaikon az 5—9. ábrák szerinti 12 tagozatokkal vannak kiképezve. A 12. tagqzatot felülnézetben két ferde, a szöggé], előrefelé hajló, függőleges 13 oldallap határolja, ennek eredményeként kettő, három vagy négy elem egy csomópontban oly módon csatlakoztatható, hogy a 13 lapokkal az elemek szorosan, lényegében hézagmentesen illeszkednek egymáshoz alul-felüly a tagozatok tartományában, és az így kialakult csomópontban az elemek alul-felül egymáshoz rögzítésével merev, térbeli csomóponti kapcsolat; jöh létre. A legcélszerűbb az a kiviteli változat, amelynél a tagozatok szélessége azonos: ebben az esetben minden elemnél a= 45° a 13a, 13b oldallapok hajlásszöge. • Az elemek bármilyen^ önmagában ismert módón, pl. hevedere*^megoldással, csavanözással rögzíthetők egymáshoz, különösen célszerű azonban az a rögzítési megoldás, amit az 5-i& ábrákon tüntettünk íel. Eszerint :á 12-tagozatok végeit 14 négyedköralakű kivágásokkal látjuk el,- amelyek hegy elém találkozása esetén a 15 kör keresztmetszetű 'üregeket alkotják a tagozatok tartományában. Á rögzítésre a 15 üregekén átvezetett a 1. 2 rácsos tartóelemek magassági méretével célszerűen azonos magasságú 16 cső, valamint a felső ( 17a és az alsó ,17b menetes falu 19 belső köralakú nyílással ellátott tárcsák szolgálnak; a 16; cső ugyanis "végeinek külső felületén alul-felül 18a és 18b menetes szakaszokkal van ellátva, amelyekre a 17a és 17b tárcsák 19 menetes'nyilasaikkal ráhajthatok; a 17a és 17b tárcsák kifelé keskenyedő 20 ékalakú keresztmetszetű, kúpos peremmel vannak ellátva, amelyek, a 12 tagozatokban, az elemek alsó és felső lapján a 15 üreggel koncentrikusan kialakított, a 20 perem profiljának befogadására alkalmas kifelé szélesedő ékalakú 21 • horonyba illeszkednek; így a 17a és 17b tárcsáknak a 16 cső menetes végrészeire való felhajtásával a 20 peremek a 21.; hornyokba feszülnek, és ezzel az illeszkedő felületekén fellépő ékhatás révén a négy elemet alul-felül egymáshoz feszítve azokat térbeli csomóponti megoldással rögzítik egymáshoz. Ha alul-felül a tartók síkjába esőén kívánjuk a csomóponti megoldást kiképezni, a 17a és 17b karimákat az ennek megfelelően kialakított méretű 22 fészekbe süllyesztjük. A leírt csomóponti kapcsolat, amely bármely szerkezetnél alkalmazható, különösen ott előnyös, ahol négy elemet kell egymáshoz csatlakoztatni, mivel az egy csomópontban találkozó valamennyi elem egyetlen kapcsolóelemmel, húzó- és nyomóerő felvételére egyaránt alkalmas kapcsolattal rögzíthető. A fűzőelemként alkalmazott, alul-felül nyitott cső lehetővé teszi, hogy bármely csomópontban a tartószerkezetet felfüggesszük, alátámasszuk, szokványos kötőelemekkel egyéb szerkezeteket csatlakoztassunk, vagy terheket függesszünk fel. Az elemek egymáshoz viszonyított függőleges elcsúszásának a meggátlására, illetve a nyíróerők felvételére a 12 tagozatok 13 felületeibe mélyesztett 23 fészkeket, ill. azokból kiálló, a fészkekbe illeszkedő 24 bütyköket irányoztunk elő; az elemek összeillesztésekor az egyik elem 24 bütykének mindig a másik élem 23 fészkébe kell kerülnie. Legcélszerűbb az az elrendezés, amely szerint a 12 tagozatok egyik 13a oldallapján bütyök, a másik 13b oldallapján pedig fészek van kiképezve (9. ábra). A találmány szerinti térbeli tartószerkezet az építőipar számos területén előnyösen, gazdaságosan alkalmazható. Így létesíthetők ilyen szerkezeti megoldású fix, mozgó és függő állványok, védőtétők, ideiglenes szerelőszintek, de kialakíthatók pl. függesztett födémszerkezetek, amelyek különösen nagy fesztávú, minimális belső alátámasztást megkövetelő terek, pl. csarnokok, raktárak, színek, garázsok lefedésére, ül. közbenső födémekként vízszintes, nagy térhelhetőségű térelhatárolásokra szolgálhatnak. A 10. ábra pl. a találmány szerinti tartószerkezet olyan többszintes épületnél való alkalmazásának példáját mutatja, ahol különböző fesztávolságokát és alátámasztási helyeket igénylő helyiségek helyezkednek el egymás felett; amint az ábrából kitűnik, az alátámasztási, ill. felfüggesztési helyek tetszés szerint átrendezhetők, így az épület, lévén az említett vonatkozásokban messzemenően variábilis, funkcionálisan a legkedvezőbb kihasználási lehetőséget nyújtja. A találmány szerinti" térbeli tartószerkezet rendkívül előnyösen alkalmazható csúszózsaluzásos' munkáktól, a zsaluzatot merevítő és azzal együtt mozgó munkaszintet tartó állványszerkezetként, mert a "jelenleg alkalmazott, nem megfelelőképpen alaktartó, csak egyszer felhasználható faszerkezetekkel szemben merev, ismételten felhasználható, és a mindenkori alaprajzi igényéknek megfelelő formára átalakítható. A zsaluzat vízszintes irányú megtámasztása közbenső szerkezetek nélkül, a tartószerkezet peremtartóinak övrúdjaival történhet, és ugyancsak a rácsosszerkezetű péremtartóval történhet a zsaluzat és az állványzat kiváltása. A munkaszint alátámasztására előnyösen tartórács szolgál, és egy helyiség zsaluzata így egyetlen tábla lehet, amely négy sarkán van felfüggeszt-10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 4
