159065. lajstromszámú szabadalom • Össze- és szétszerelehető elemekből készített térbeli tartószerkezet, főleg csúszózsaluzási munkákhoz

159065 3 4 sa hagyományos alátámasztó, egymás mellé so­rolt síkbeli tartóelemekből felépített állványzat­tal történik, szintről szintre haladva, az állvány és a zsaluhéjazat ismétlődő szét- és összeszere­lésével. Ennek a csúszózsaluzat-tartó állványnak az a hátránya, hogy a zsalubordázat egyedi, még azo­nos méretek esetén is csak néhányszor használ­ható fel újra, és ugyanez vonatkozik a feszítő­szerkezetre is. A síkbeli alátámasztó-elemes rendszer nagy helyigényű, teherelosztást nem biztosít, az alátámasztási helyek kötöttek és sok alátámasztási helyre van szükség. Végül ideiglenes építmények, például kiállí­tási épületek esetében használnak térbeli rá­csos szerkezet-elemekből készült tetőszerkezete­ket, ezek azonban rendszerint adott alaprajzhoz kötöttek, az elemek hosszúsága és alátámasztása nem változtatható, és a csomópontok bonyolult, többnyire csavaros kapcsolatok útján valósítha­tók csak meg. Ezek a szerkezetek egyrészt vi­szonylag drágák, másrészt olyan gyakoriságú szétszerelésre és összerakásra, amilyent a zsa­luzóállványok igényelnek, nem -alkalmasak, így zsaluzattartókként gyakorlatilag nem használ­hatók. Amennyiben az említett ideiglenes jelle­gű építmények tetőszerkezete viszont nem tér­beli rácsos tartóelemekből épül fel, elkerülhe­tetlen a főtartó-melléktartó-rendszer alkalma­zása, ami többféle elemet igényel, amelyek ne­hézkesen, bonyolult csomóponti kapcsolatokkal építhetők össze és kihasználásuk gazdaságtalan. A találmány célja, hogy a fent felsorolt hát­rányok kiküszöbölésével olyan térbeli tartó­szerkezetet szolgáltasson, amely a jellegéből kö­vetkező előnyös tulajdonságain (gazdaságosság, kedvező erőjáték, stb.) túlmenően egyszerűen össze- és szétszerelhető, könnyén szállítható, minimális számú alapelemből áll, a gyakorlat megkövetelte határokon belül tetszőleges alap­rajzi formációk létrehozására alkalmas, hajlítés­merev és főleg csúszózsaluzatok emelőállványa­ként előnyösen alkalmazható. A találmány értelmében ezt a feladatot olyan össze- és szétszerelhető elemekből készült tér­beli tartószerkezettel valósítjuk meg, amire az jellemző, hogy a térbeli tartószerkezet a csomó­pontok és alátámasztási helyek, illetve fesztá­volságok és alaprajzi méretek variálhatóságá­nak a biztosítására felülnézetben egymásra me­rőlegesen futó, legalább az egyik elemsorban mind modulelemeket, mind kiegészítő elemeket tartalmazó elemsorokból van felépítve, és hogy az egyes elemek mindkét homlokoldala legalább az alsó és felső Öv tartományában két ferde ol­dallappal határolt, kifelé keskenyedő ékszerű tagozatként van kialakítva, és az elemek a fer­de lapjaikon való, lényegében hézagmentes fel­fekvéssel vannak egymáshoz illesztve, mimél­létt mind az alsó, mind a felső öv tartományá­ban az elemek egymáshoz vannak rögzítve, és egymáson való elcsúszásuk meggátlására, ill. a függőleges nyíróerők felvételére az ékszerű ta­gozatok az illeszkedő ferde felületeiken egymás­ba kapaszkodó fészkekkel és bütykökkel van­nak ellátva. Célszerű a tagozatok ferde oldal­lapjait egyöntetűen 45°-os hajlásszöggel kiké­pezni; ebben az esetben a tagozatok szélességé­nek azonosnak kell lennie. A tartószerkezet egy célszerű kiviteli válto­zatánál a szerkezet teherbírásának, ill. az alkal­mazható fesztávnak a növelésére bármely cso­mópont térbeli aláfeszítésére alkalmas, változ­tatható hosszúságú feszítőrudakból és a feszítő­rudakhoz csatlakoztatott függesztő kötélzetből álló feszítőművet alkalmazunk. A találmány szerinti tartószerkezetre továbbá az jellemző, hogy a közbenső elem két U-alakú, egy-egy ellentétes irányú ferde rácsrúddal me­revített keretrészből van kialakítva, és a két U-alakú keretrész szárai furatokkal ellátott, egymásba tolható csövekből vannak kiképezve, mimellett az egymásbatolás során rövidülő ke­retrész ferde rácsrúdja két végén a szárrészek­hez csuklókkal csatlakoztatott, változtatható hosszúságú, csavarmenetes kapcsolású teleszko­pikus merevítőrúdként van kiképezve, és a be­építési helyzetben a két U-alakú szárrész a fu­ratokon átdugott csappal van egymáshoz rög­zítve. Újszerű az a csomóponti kiképzés is, amit az elemek összekapcsolására javasolunk; ennek lé­nyege, hogy az elemek ékszerű tagozatainak vé­ge négy elem összeillesztésekor az övek tarto­mányában alul-felül nyitott körkeresztmetszetű üreget alkotó negyedkörív-kivágással van ellát­va, és négy elem ezekbe az üregekbe befűzött, az elérnek magasságával lényegében azonos ma­gasságú, alul-felül a külső palástján menetes szakasszal rendelkező csővel, e menetes esősza­kaszokra belső falazatának ugyancsak menetes részére ráhajtott, külső kerülete mentén lefelé keskenyedő kúpos peremével az elemek alsó és felső felületén kiképzett, kifelé szélesedő ho­ronyba illeszkedő és befeszülő tárcsákkal van egymáshoz rögzítve. Ä rögzítőtárcsának az ele­mek alsó és felső lapjával való szineltetése ér­dekében az elemeken kiképzett ékalakú horony előtt egy, a rögzítőtárcsa vastagságának megfe­lelő méretű és alakú kivágás van, és a kapcsoló csőelem alul-felül nyitott. Egy további találmányi ismérv értelmében az ékszerű tagozatok ferde felületei egymáson elcsúszásának meggátlására és a nyíróerők fel­vételére kialakított fészek-bütyök kapcsolat oly módon van kiképezve, hogy minden tagozat egyik ferde lapjába fészek van bemunkálva, a másik ferde lapján pedig bütyök van kiképezve, mimellett a fészkek és bütykök minden tago­zaton azonos méretűek és azonos magasságban, egymásba illeszkedésüket biztosító módon van­nak elrendezve, és az elemek egymáshoz mindig olyan sorrendben vannak csatlakoztatva, hogy az egyik elem bütykei a másik elem fészkeibe kerülnek. 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60

Next

/
Thumbnails
Contents