159043. lajstromszámú szabadalom • Eljárás bisz-tioureido-benzol-származékok előállítására

159043 6. példa Emulgeálható koncentrátum súlyrész 23. vegyület 10 xilol 45 ciklohexanon 39 fenil-polioxietilén 6 A komponenseket összekeverjük ill. feloldjuk. A felhasználás során az oldatot vízzel 0,01— 0,05% hatóanyagtartalomig hígítjuk és a kapott szuszpenziót használjuk porlasztásra, permetezésre vagy öntözésre. 2. táblázat 7. példa Por súlyrész 5. vegyület 2 t alkum 98 A komponenseket összekeverjük és finom porrá őröljük. A porkészítményt 10 óránként 3—5 kg-os mennyiségben használjuk porozásra. Az emulgeáló-, nedvesítő- vagy diszpergálószereket, vivőanyagokat és oldószereket nem kívánjuk a 7—9 példákban szemléltetés céljábó] leírtakra korlátozni. A hatóanyag toxicitása emlősökre például az 1. táblázatban említett 2. vegyület esetében 15 000 mg/kg, az 1. vegyület esetében 3000 mg/kg az egereken vizsgált akut LD 50 érték alapján. Az alábbi kísérletek világosan szemléltetik a találmány szerinti eljárással előállított új vegyületek kitűnő gombaölő hatását. 1. kísérlet Védelem a rizs barnulásos betegsége ellen A vizsgálandó vegyületet nedvesíthető porból vizes hígítással készült oldat alakjában használtuk, melyet a 7. példa szerint készítettünk el. A cserépben termesztett rízspalántákat, melyek növekedési foka 3 levél volt, cserepenként a vizsgálandó anyag 25 ml oldatával permeteztük be. Egy nappal később a növényeket beoltottuk a rizs barnulásos betegségét előidéző gomba, a Piricularia oryzae spóraszuszpenziójával és 100% relatív nedvességtartalom mellett 26 C° hőmérsékleten 24 óráig inkubáltuk egy nedves kamrában. A növényeket ezután üvegházba vittük. Az inkubáció után 10 nappal megszámoltuk cserepenként a sérüléseket, és a vegyszerrel nem kezelt összehasonlító növényeken számolt cserepenkénti sérülésekre vonatkoztatva számítottuk a betegség elleni védettség fokát. Az eredményeket a 2. táblázatban mutatjuk be. 30 35 40 45 50 55 60 65 A sérü-A Ható- lések A vegyüanyag- átlagos védettFitolet tartalom száma ség toxicitás száma y/ml cserepenként foka % 10 15 20 25 2 5 8 9 11 12 13 14 15 16 Pentaklórbenzilalkohol Összehasonlító 2. kísérlet 500 300 500 500 500 500 500 500 500 500 500 2,5 1,0 3,5 0,0 12,5 3,0 16,0 1,0 4,0 0,5 4,0 99,5 97,5 99 96,5 100 87,4 17 , 83,8 99 96 99,5 96,0 0 nincs nincs nincs nincs nincs nincs nincs nincs nincs nincs nincs nincs Uborka antraknózis elleni védelem A cserepekbe ültetett, 3 levél nagyságúra nőtt uborkát a nedvesíthető por 7. példa szerint készített vizes oldatával permeteztük be, 3 növényre 50 ml permetezőszert számítva. Egy nap múlva a növényeket beoltottuk az uborka antraknózist okozó gomba, a Colletotrichum lagenarium spóraszuszpenzióiával, és 20 órán át inkubáltuk 100% relatív nedvességtartalom mellett 26 C°-on egy nedves kamrában. A növényeket ezután üvegházba vittük. Az inkubáció után 7 nappal megszámoltuk cserepenként a sérüléseket, és ezek átlagát a vegyszerrel nem kezelt növények csepenkénti sérüléseinek átlagához viszonyítva számítottuk a betegség elleni védettség fokát. Az eredményeket a 3 táblázatban mutatjuk be. 3. táblázat A sérüA Hatólések A vegyüanyagátlagos védettFitolet tartalom szama ség toxicitás száma y/ml cserepenként foka % 1 300 8,2 97,3 nincs 2 300 0,0 100 nincs 3 300 10,5 96,7 nincs 4