159033. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés izzólámpa vizsgálatára
3 159033 4 rámszál vezetőképessége közötti nagy különbség miatt addig, amíg az izzószál hőmérséklete el nem érte az üzemi hőmérsékletet, az áramnak öt-tizenötszöröse is felléphet pusztán ai szál hőtehetétlensége folytán. Viszont az nem elégséges, hogy az ívérzékelő és visszajelző csak ilyen sokszoros áramtúllépésre lépjen működésibe, mert mire a leívelés okozta áraimnövekedés ilyen mértékű lesz, a kikapcsolás már elkésett, az izzószál nem menthető meg a megolvadástól. Ha viszont az ívérzékelő és visszajelző érzékelési küszöbét csak 10—20%rikál az üzemi áriam szintje fölé állítjuk be, akkor a berendezés csak ablban az esetben működik kifogástalanul, ha az izzó sarkaira igen lassan növekvő feszültséget adunk, hogy az izzószál hőtehetetlensége ne okozzon zavart. Ez a megoldás azonban az izzólámpák leívelési hajlamának vizsgálatát korlátozná, és nem adna átfogó képet a leívelési hajlamról. Ezzel szemben a találmány szerinti eljárással és berendezéssel az ív keletkezése és a kikapcsolás közötti időt néhány mikroszekunduimra lehet csökkenteni azáltal, hogy a megoldás nem elégszik meg a tápfeszültség vezérelt tirátronos megszakításával, sőt még a helyette alkalmazott vákuumcsöves megszakító spontán kikapcsolódásával se>m, hanem egy további rövidrezáró fokozatot . is alkalmaz. Ily módon előnyösen ki tudja használni azt a három nagyságrendű időtartamkülönbséget, amely a korábbi módszerrel elérhető kikapcsolási idő és egy gáztöltésű kapcsolócső (tirátro.n.) rövid gyújtási ideje (1/2 /tsec) révén elérhető kikapcsolási idő között van. Így elérhető, hogy az izzólámpáiban létrejövő ívkisülés nem károsítja az izzó volfrámszálat. Továbbá az ív keletkezésének felismerésére az eddigiektől teljesein eltérő módot (eljárást) alkalmaztunk. Ugyanis az ívkisülés létesülése utáni kikapcsolás pillanatszerűségének és az ebből következő roncsolásmentességnek egyik fontos feltétele az ívkisülés megindulásának biztos felismerése. Az ívérzékelő és gyorskikapcsoló áramkörök működését az 1. ábra 3, 8, 10 és 11 elemeinek működése alapján magyarázzuk ímeg. Ehhez nézzük a 2. ábrán az izzólámpa áratmának menetét az izzó sarkaira kapcsolt feszültség függvényében, ablban az esetben, amikor e feszültség homlofcemelkedési ideje hozzámérhető az izzószál hőtéhetetlenségi idejéhez. Ha a kikapcsoló áramkört a 3. ábrán látható áramgörbe A pontjában indítjuk meg, már nem tudjuk megakadályozni az izzószál megolvadását. A 4. ábra szerinti áraimkor feszültségeit az 5. ábrán láthatjuk. Az ábrából világosan kitűnik, hogy az U2 feszültsége minden esetben az időben pozitív irányiban változik, kivéve a leívelés megindulásainak pillanatát. Az ilyenkor fellépő negatív irányú feszültségváltozás a leívelés kezdetével azonnal megjelenik. Az U2 feszültséget egy erősítő bemenetére vezetve, az erősítő kimenetéről már a leívelés megindulásának pillanatában kaphatunk olyan jelet, amely al-5 kalmas a kikapcsoló áramkör megindítására. A feszültséggenerátor kikapcsolása azonban nem zajlik le olyan rövid idő alatt, amely elegendő lenne az izzószál 'megvédésére. Ezért nem elégedhetünk meg csupán a kikapcsolás művelő létével, hanem gondoskodnunk kell egy olyan áramkörről, amely az izzó sarkait rendkívül rövid idő alatt rövidre zárja. Ez a rövidrezáró áramkör egy olyan speciális tiratron-elektroncső, amelynek ionizációs ideje csak 0,6 //.sec. 15 Ugyanennek a csőnek a dezionizációs ideje viszont már 35 /isec. Ez utóbbit és az erősítés és észlelés idejét összegezve már hosszabb időt* kapnánk annál, amelyen belül az izzólámpa beívelését ' annak észlelésétől számítva meg lehetne akadá-2o lyozni, íeltételezve, hogy a bevezetőben említett hagyományos megoldást választanánk. Visszatérve a blokksémára '(1. ábra), a 4. ábrám jelzett U2 feszültséget a 9 áramkör szolgáltatja. Ezt a feszültséget a 10 visszajelző áramkör dolgozza 25 fel. Ez egy dififerenciáló és egyben esetleg egyenirányító áramkör, a 9 áramkörből érkező feszültségnek csak a negatív irányú változását engedi tovább a 3 jelösszegező felé. Ez utóbbi áraimkor érire a jelre kikapcsolja az 5, 6, 7 és CQ 8 áramköröket. A visszajelző ettől a funkciójától függetlenül a 11 rövidzár áramkört is üzembe helyezi, mire a 11 áramkör ben levő Ú-rátroncső begyújt, és a 8 végfokozat kikapcsolásával egyidejűleg vagy szélső esetben annak ... kikapcsolási folyamata közben már rövidrezárja az izzólámpa sarkait. Minthogy a visszajelző áramkör egy differenciáló áramkör, időt és fá. zist számottevően nem késleltet. A rövidrezáró eszköz, a tirátron, 0,3 /xsec alatt lép működésbe, így az i zz ó rövidrezárása olyan rövid idő, néhány 'mikiroszekundum alatt következik be, hogy az izzólámpában keletkező ív az izzó hőtehetetlensége miatt annak anyagát nem képes megolvasztani. Ilyen eljárás' mellett gyakorlati tapasztalatok szerint az izzólámpa 10—i2i0-szor is leíveltethető anélkül, hogy a volfrámszála károsodnék. Az eljárást az teszi alkalmassá az izzólámpa ,roncsolásmentes vizsgálatára, a leívelési hajlam, megállapítására, és ez teszi lehetővé, hogy a D° volfrámszálat üzembiztosan fel tudjuk hevíteni olyan hőmérsékletre, amelyen a rajta levő szennyeződések elpárolognak, anélkül, hogy a párolgás következtében létrejövő ív az izzó tönkreimenetelét okozná. 55 Az eljárás automatikus elvégzésére a következő berendezést építettük: Blokksémája az 1. ábrán látható. A mérési periódus az 1 indító hatására kezdődik. Az 1 indító által előálló 6t) villamosjel bekapcsolja 2 késleltető áramkört. Ez az áramkör meghatározott idő elteltével megindítja 3 jelösszegező fokozatot. A 2 késleltető áraimkör megindításának pillanatában 4 osz-66 cilloszkópindítófokozat a is indítójelet kap, így 2
