159025. lajstromszámú szabadalom • Referencia-fényforrás gamma-spektrometriához
3 158085 4 szerelve. A rendszer mérőkristálya a ^^Th y sugárzását detektálja, amely a hátteret megnöveli. Ezt a hátteret a rendszer a plasztik szcintillátorral detektált, a 228 Th-ból egyidejűleg kilépő /?-részek!ből származó impulzusokkal, antikoincidencia segítségével tiltja le. (R. A. Dudley and R. Soarpatetti, Nucl. Instr. and Methods, 25. 297. 1964). E megoldás nagyon komplikált. A referenciajel feldolgozásához külön multiplier és antikoincidencia berendezés szükséges. A 228Th a nagy mérőkristályban nagy y — háttteret okoz, amelyet az antiikoidcidencia berendezéssel csak csökkenteni lehet, de teljesen megszüntetni nem. Van olyan megoldás is, ahol a referenciajelet impulzusüzemben dolgozó, a fotókatód színérzékenységi tartományának megfelelő, színszűrővel ellátott gázkisüléses fényforrás állítja elő. (L. Rijks. Nucl. Instr. and Methods, 14. 76, 1961). E fényforrásas műszerben a fényimpulzus amplitúdójának (tehát a fény erősségének) 10~5 stabilitást kell biztosítani, amely rendkívül komplikált és költséges. A találmány célja az ismertetett rendszerekkel járó nehézségek kiküszöbölésével extrém jó felbontású referencia fényforrás létesítése. A találmány szerinti referenciafényforrást az jellemzi, hogy az «-forrás és a szcintillációs kristály között az or-részecskék energiaszórását csökkentő rácskoliimátor helyezkedik el és a szcintillációs kristály felülete pedig hasítva, vagy polírozva van. Látni fogjuk, hogy az ilyen találmány szerinti referenciafényforrás előállítása olcsó és egyszerű, mert sugárvédelmi szempontból nem jár nagymérvű és nehezen ellenőrizhető szennyezés-veszéllyel. A sugárforrás tehát bármely izotópgyártó intézményben könnyen előállítható. Minthogy pedig a kollimált forrás zárt és szabad szintű, könnyen szállítható, kristállyal való összeszerelése semmiféle szennyezettségi veszélyt nem jelent, szerelése tehát minimális sugárvédelmi előírás mellett bármely szcintillációs kristálygyár vállalkozhatik. A referenciafényforrás ekvivalens y energiája saját fényére vonatkoztatva legalább 2,5 MeV. Ezt optikai szűrők nélkül lehet biztosítani. A referenciafényforrás háttere 0— 2,5 MeV között 1 cps. A harmadik helyen említett ismertetett megoldásban lényegesen bonyolultabb úton kaptak hasonló eredményt. A fényimpulzus költséges és bonyolult előállítása helyett a találmány szerinti referenciafényforrás, a beépített a-forrás felezési idejétől függően, egyszerű úton időben állandó intenzitású stabil fényt szolgáltat. 23ft Pu cHSUgárzó izotóp beépítése esetén a ^Pu 24 40,0 éves felezési ideje miatt a fényforrás hosszú évekig stabil fényt ad. A fényforrással jól kihasználható y-energia tartomány 100 KeV—2,5 MeV. 210 Po y-sugárzó izotóp alkalmazása esetén a felezési idő 137 nap, tehát a forrás kb. 1 évig használható, azonban a kihasználható energiatartomány —• mivel nincs kisérő y^sugárzás — kizárólag a stabilizálandó berendezés néhány KeV-es energiaérzékenységétől függ. 5 A felső határ szintén min. 2,5 MeV. A referencia spektrumvonal szimmetrikus és relatív félértékszélessége, azaz energiafelbontása igen jó, nevezetesen kisebb, mint 4%. Ez különösen digitális elven működő spektrum-10 stabilizátorok működésénél lényeges. A felvitt aktivitástól függően a felhasználó kívánságának megfelelően a referencia jel rate-je 10—100 cps lehet. 15 A referencia forrást hasított NaJ(Tl)~on kívül CsJ>(Tl) és CsJ!(INa) kristállyal is elő lehet állítani. A fényforrást már meglevő mérőkristály esetén a kristály és a multiplier közé le-20 het szerelni, újonnan gyártott kristályoknál viszont a kristályba lehet beépíteni. Az első megoldás jól kihasználható olyan már meglevő, költséges berendezéseknél, ahol a nagyméretű 5"—10" átmérőjű NiaJ(Tl) mérőtkristályok már 25 megvannak, azonban szükség volna spektrumstabilizátor alkalmazására is. A második megoldás viszont olyan sorozatgyártásra ad lehetőséget, amely a megrendelő kívánsága szerint minden l"-nél nagyobb át-30 mérőjű NaJ(Tl) kristályhoz a-referencia fényforrást biztosít. A találmányt részletesebben a rajz alapján ismertetjük, ahol: Az 1. ábra (Fig. 1) a találmány szerinti re-35 ferenda fényforrás példákénti kiviteli alakjának összeállítási rajza. A 2. és 3. ábra (Fig. 2„ Fig. 3.) a találmány szerinti refereneiaforrás és NiaJ(Tl) mérőkristály összeépítésének eg3^-egy példaként! kivi-40 teli módját tünteti fel. A rajzon azonos hivatkozási számok hasonló részleteket jelölnek. Amint az 1. ábrán (Fig. 1.) látható, a refe-45 rencia fényforrást általában 1 hivatkozási számmal jelöltük. Magát a 2 a-forrást vékony rétegben platina lemezre csapatott 210 Po, vagy 239pu - alkotja. A 2 a-forrás fölé úgynevezett 3 rácsíkollimátort helyezünk, amely, biztosítja, 50 • hogy a rács résein kilépő a-részek levegőben (a rács réseiben) megtett útjai közel azonosak legyenek, tehát az eredetileg monokromatikus sugárzás energiaszórása minimális legyen. A 3 rácskollimátorral ellátott 2 a-forrás fölé száraz 55 kamrában 4 hasított NaJ(Tl) kristálylapot helyezünk, amelyet száraz kamrában 2 a-forrással és 3 rács-kollimátorral együtt légmentesen zárt 6 foglalatba szerelünk. A foglalatnak a kilépő fény számára 5 üvegablaka van. A má-6„ sik oldalon a 6 foglalatot 7 ragasztóréteg zárja le. . • •.' • A találmány szerinti referenciafényforrás ábrázolt példakénti kiviteli alakjának elkészítése végett a platina lemezre homogén vékony ré-65 tegben az izotóptechnikában ismert módon visz-2
