159014. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szulfinilkarbamid-származékok előállítására
159014 val megsavanyítjuk, a csapadékot szűrjük, 150 ml vízben feliszapoljuk és 2 percen át 80 C°-on keverjük. A kivált csapadékot a még meleg reakeióelegy szűrésével izoláljuk. Az ily módon kapott 1 ^(p-toluolszulf onil)-3-(3-endo-D-kámfo'ril^kiarfeaniid (0,6 g) az 1. és 2. példa szerint előállított termékkel azonos. A kiindulási anyagként felhasznált 3-endo-metoxi-fcarbonilamino-D-kámfort a következőképpen állíthatjuk elő: 3 g 3-endo-D-amino-kämfor-hidrokloridot 20 ml vízben oldunk. Az oldatot 50 ml 10%-os szóda-oldattal, majd szobahőmérsékleten cseppenként 2 ml klórhangyasavmetilészteriiel elegyítjük. A reakcióelegyet 5 percen át keverjük, szűrjük, vízzel mossuk és szárítjuk. Az ily módon kapott 3-endo-metoxi-karbonilamino-D-kámfor éteres átkristályosítás után 113 C°-on olvad. 4. példa: 2,4 g O-meül-N^p-toluolszulfonil-izokarbamid és 2,1 g 3j endo-D-amino-kámfor-hidroklorid 2 ml dimetilformamidd'al képezett elegyét vízfürdőn 6 .órán át melegítjük. A reakcióelegyet lehűlés után 100 ml vízzel keverjük és szűrjük. A nedves maradékot etilacetátban oldjuk, az etilacetátos oldatot szárítjuk és vákuumban bepároljuk. A maradékot etilacetátból átkristályosítjuk. A kapott anyalúgot bepároljuk ós a maradékot alkohol/víz elegyből átkristályosítjuk. Az ily módon kapott l-(p-toluolszulfonil)-3--(3-endo-D-kámforil)-karbamid (0,35 g) az előző példák szerint előállított termékkel azonos. A kiindulási anyagként felhasznált O-metil-N-p-toluolszulfonilizokarbamidot a következőképpen állíthatjuk elő: 11 g 0-metil4zokarbamid-hidrokloriidot vízben oldunk és az oldatot 28 g káliumkarbonát 200 ml vízzel képezett jéghideg oldatával elegyítjük. Az elegyhez 19 g p-toluolszulfoklorid és 500 ml kloroform elegyét adjuk, majd egy éjjelen át keverjük. A kloroformos fázist elválasztjuk, vízzel mossuk, szárítjuk és bepároljuk. A maradékot etilaoetátból átkristályosítjuk. Az ily módon kapott Ö-metil-N-p-toluolszulfonil-izofcafbamid 148 C°-on olvad. 5. példa: 2,1 g 3-.endo-arnmoborneol4iidroklorid és 2,4 ml O-metil-N-p-toluolszulfonil-izokarbamid 2 ml dimetilformamiddal képezett elegyét 3 órán át 125 C°-on hevítjük. A reakcióelegyet lehűlés után 10 percen át 100 ml vízzel keverjük, majd a pH-t néhány csepp híg sósav hozzáadásával 3,5-re állítjuk be. A kivált csapadékot szűrjük, vízzel mossuk és 100 ml vízben szuszpendáljük. A szuszpenziót 20 ml 1 n nátronlúggal oldatba visszük, a lúgos oldatot éterrel extraháljuk, híg sósavval megsavanyítjuk és, szűrjük. A csapadékot vízzel mossuk és alkohol/víz elegyből átkristályosítjuk. Az ily módon kapott l-(p-toluolszulfonil)-3-(2-endo-hidroxi-3-endo-bor-5 ml)4tarbamid (0,8 g) 193—195 C-on olvad. 6. példa: 10 0,3 g 2-(p~toluolszulfonilimino)-endo-D-*bornano-[3,2-d]-i0xazolidint 10 ml 2 n nátronlúggal 90 percen át főzünk. A reakcióelegyet lehűlés után 80 ml jeges vízzel elegyítjük, majd a terméket hideg híg sósavval kicsapjuk. A kapott 15 l-(p-toluolszulfonü)-3-(2-endo-hidroxi-3-endo-D-borni'l)-karbamid (0,17 g) olvadáspontja 195— 198 C° (alkohol/víz elegyből). A kiindulási anyagot a következőképpen állít-20 hatjuk elő: 2,3 g 3-endo-iamino-bomeolt és 3,8 g p-toluolszulfonilimino-ditioszénsav-dimetilésztert 20 ml xilolban 6 órán át főzünk. A reakcióelegyet 25 vákuumban bepároljuk és a maradékot éterből kristályosítjuk. A kapott 2-(p-toluolszulfonilimino)-enído-D-bornano- [3,2-d] -oxazolidin olvadáspontja 175—176 C° (vizes alkoholból); (,ct)20D = 76° ( c — io : kloroformban). 30 Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás (I) általános képletű új szulfonil-35 karbamid+származékok előállítására (mely képletben az R gyökök azonosak és jelentésük hidrogénatom vagy metil-csoport; R1 jelentése hidrogénatom, R2 jelentése hidroxi-csoport vagy R1 és R 2 együtt egy keto-csoport oxigénatomját 40 is jelenthetik, mely ketálozva is lehet; R3 jelentése fenil-gyök, mely adott esetben halogénatommal, alkii-, alkoxi-, alkiltio-, amino-, acetil-, acilamáno-, diacilamino-csoportokkal vagy alkoxi- és/vagy halogén^helyettesített benz-45 amidoetil-csoporttal helyettesítve lehet; vagy 5-vagy 6-tagú, a nitrogénatomon keresztül kapcsolódó nitrogéntartalmú heterociklikus gyűrű) azzal jellemezve, hogy 50 a) valamely (II) általános képletű vegyületben (mely képletben a gyűrűállású keto-csoport adott esetben ketálozva lehet) a tiokarbamidcsoport kénatomját oxigénatomra cseréljük; vagy 95 b) valamely (IV), (V) vagy (VII), ill. (Vila) általános képletű vegyületet hidrolizálunk; vagy c) valamely (VIII) általános képletű vegyüle-60 tet valamely R3SC>2NH2 képletű szulfonamld 'alkálifémsójával reagáltatunk, és kívánt esetben a kapott reakció-termékben adott esetiben jelenlevő gyűrűállásiú keto-csoportot redukáljuk és a kapott izomereket kí-65 vánt esetben szétválasztjuk, vagy kívánt eset-4
