158985. lajstromszámú szabadalom • Eljárás késői laskagomba (pleurotus ostreatua) termesztésére
7 az összes termésmennyiség mintegy 70%-át, a második hullám további 25%-át, míg a fönnmaradt 5% további terméshullámok során jele-, nik meg. Tapasztalataink szerint a harmadik és többi terméshullámoit mennyiségi és minőségi szempontból sem érdemes kivárni, hanem a tömböket a második terméshullám leszedése után a termesztőihelyiségbői el lehet távolítani. Vizsgálataink szerint a 'sokszorozás, valamint a termőre fordítás, illetve termesztés műveletei során a helyiségek tisztántartásáról, továbbá kórokozók és kártevők elleni védekezésről ismert módon gondoskodni kell. E védekezés céljára teljesen megfelelőek azok az intézkedések, melyeket a csiperkegoimíba-t-eirmesztésnél általában alkalmazni szokás. Kísérleteinket az esztendő különböző szakaszaiban ismételten végrehajtattuk, és kb. 40 x x 60 x 15 cm térfogatú tömböket állítottunk elő. E tömbök átlagosan 4,2 kg légszáraz aprított kukoricacsutkát tartalmaztak, amely az első két termésh-ullámlban kereken 2 kg súlyú nyers gombát termett. Általaiban az volt a tapasztalat, hogy minden 100 kg-nyi légszáraz kukoricacsutka anyaigán kereken 48 kg nyers gomba termeszthető. A késői lasikagomba fehérjetartalma szakirodalmi adatok szerint kereken 2%-na-k tekinthető, ami annyit jelent, hogy 100 kg légszáraz kukoricacsutkából 1 kg fehérjét, vagyis kereken 12 kg marhahús tápértékének megfelelő gombát lehet előállítani. Ez kukoricatermésre átszámítva annyit jelent, hogy minden 1 millió tonna kukoricatermésből 250 000 tonna csutka származik, amely kb. 110 000 tonna laskagornba előállításaira alkalmas, ami kereken 28 000 tonna marhahússal egyenértékű. A késői laskagombának — a találmányunk szerinti eljárással történő termesztése — igen széles körben alkalmazható. Az a körülmény, hogy a termesztő tömbök tetszőleges alakúra és nagyságúra formálhatók, lehetővé teszi már meglévő, és esetleg valamilyen okból .kihasználatlan berendezések gazdaságos kihasználását, és így minimális beruházási költséggel tetemes értékek előállítását. Eljárásunk kukoricacsutkán kívül más növényi hulladék anyag alkalmazásával is hasonló sikerrel megvalósítható, elsősorban azonban olyan országokban alkalmazható célszerűen, ahol számottevő a kukoricatermés, és a kukoricacsutkát nem hasznosítják. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás késői laskagornba (Pleurotus ostreatus) termesztésére, azzal jellemezve, hogy a sterilizálás nélküli elszaporításíhoz a tenyésztörzs kiválasztását a regeneráló képesség és a terméshozam, illetve ezek egymáshoz képesti egyidejű optimuma alapján végezzük, a gomba így előre kiválasztott és termesztésre alkalmas A kiadásért felel: a Közgazda 7108608. Zrínyi (T) Nyomda, Bu 8 törzsének tenyészetéből otdóanyagot készítünk oly módon, hogy az oltóanyag előállítására szubsztrátumként előnyösen aprított kukoricacsutkát használunk, a szubsztrátumot — cél-5 szerűen a kukoricacsutka maximális vízfölvevőképességének határáig — vízzel, vagy adott esetben valamilyen önmagában ismert tápoldattal megnedvesítjük, az így kapott nedves anyagot jói összekeverjük, és edényékbe, előnyösen 10 szélesszájú üvegekbe helyezzük, az edényeket -" ismert módon lezárjuk, sterilizáljuk, ezután a szubsztrátumként használt anyagot a gomba előre kiválasztott, termesztésire alkalmas törzsének tenyészetével beoltjuk, imajd a beoltás 15 után a gomba micéliumával való teljes átszővetésig tároljuk, a tárolás befejeztével az átszőtt anyagot megnedvesített szubsztrátum további mennyiségének hozzáadásával egy vagy több lépcsőben sokszorozzuk, a sokszorozott 20 anyagot +24 C° alatti, célszerűen azonban +18 C° körüli hőmérsékleten kiszáradástól védve tároljuk, a termőre fordulás időtartamának megrövidítése és a termés időbeni koncentrációja érdekében a sokszorozott anyagot leg-25 alább egy napig, célszerűen 3—4 napig és előnyösen 0 C° körüli hideghatásnak tesszük ki, végül a termőre fordítást oly módon-végezzük, hogy a sokszorozott anyagot melegebb, mégpedig 5—17 C° közötti, előnyösen 12—14 Cc koo0 zötti hőfokán tartjuk, ahol a termőtest-kezdemények megjelenése előtt lehetőleg sötét, a termőtes-t-kezdemények »megjelenése után pedig előnyösen szórt fénnyel világos körülmények között állandó nedvesentartását biztosítjuk. ^5 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy szubsztrátumként kukoricacsutka helyett más növényi hulladékok, például gabonaszalma, kukoricaszár sbb. vagy esetleg ezeknek kukoricacsutká-40 val való keverékét alkalmazzuk. 3. Az 1. vagy 2. igénypontok bármelyike szerinti eljárás íoganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy az oltóanyag előállításakor a maximális vízfelvevő képességének határáig meg,,_ nedvesített szubsztrátum sterilizálását célszerű-45 en autoklávban történő hőkezelés segítségével hajtjuk végre. 4. Az 1—3. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy az oltóanyag előállításakor a sterilizált és beoltott szubsztrátumot a gabona micéliumával váló teljes átszövetésig szoibahőfokon, előnyösen 22-—2-6 C° közötti hőmérsékleten tároljuk. 5. Az 1—4. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a sokszorozás művelete során az oltóanyaggal érintkezésibe hozott, célszerűen jói összekevert szubszterátumnak a levegővel való érintkezését biztosítjuk, tárolását pedig 12—24 60 C°-on, előnyösen azonban 16—20 C° közötti hőmérsékleten tartjuk. ági és Jogi Könyvkiadó igazgatója. lapest V., Balassi Bálint utca 21—23. 4
