158985. lajstromszámú szabadalom • Eljárás késői laskagomba (pleurotus ostreatua) termesztésére

3 158985 4 ként olcsó és nagymeranyiségben rendelkezésre álló alapanyag legyen felhasználható. A találmány elvi alapja az a felismerés, hogy a késői laiskagomlba megfelelő tanyésztörzsének kiválasztásával cellulóztartalmai növényi hulladékok, elsősorban kukoricacsutka tápanyagként való alkalmazásával, továbbá a termesztési folyamat meghatározott szakaszában alkalmazott ún. „hidegkezeléssel" a szóbainiforgó gomba az esztendő bármely szakában az időjárástól függetlenül, olcsón, továbbá viszonylag rövid termesztési ciklussal előállítható. A kitűzött feladatnak megfelelően — a találmányunk szerint — a késői laskagomba termesztése oly módon történik, hogy a sterilizálás nélküli elszapoiríitiáshoz a tenyésztörzs kiválasztását a regeneráló képesség és a terméshozam, illetve ezek egymáshoz képesti • egyidejű optimuma alapján végezzük, a gomba így előre kiválasztott és termesztésre alkalmas törzsiének tenyészetéből oltóanyagot készítünk oly módon, hogy az oltóanyag előállítására szubsztrátuniként előnyösen aprított kukoricacsutkát használunk, a szubsztrátumot — célszerűen a kukoricacsutka maximális vízfelvevőképességá :iek határáig — vízzel, vagy adott esetiben valami"yen önmagában isimért tápoldattal 'megnedvesítjük, az így kapott nedves anyagot jói ö,szszekeverjük, és edényekibe, előnyösen szélesszájú üvegekbe helyezzük, az edényeket ismert módon lezárjuk, sterilizáljuk, ezután a szubsztrátumként használt anyagot a gomba előre kiválasztott, termesztésire alkalmas törzsének tenyészetével beoltjuk, majd a beolt ás után a gomba miicéliumával való teljes átszövetésig tároljuk, a tárolás befejeztével az áttetsző anyagot megnedvesített szubsztrátum további menynyiségénék hozzáadásával egy vagy több lépcsőben sokszorozzuk,' a sokszorozott anyagot + 24 C° alatti, célszerűen azonban +T8 C° körüli hőmérsékleten kiszáradástól védve tároljuk, a termőreifordulás időtartaimiának megrövidítése és a termés időbeni koncentrációja érdekében a sokszorozott anyagot legalább egy napig, célszerűen 3—4 napig és előnyösen 0 C° körüli hideghatásnak tesszük ki, végül a termőre fordítást oly módon végezzük, hogy a sokszorozott anyagot melegebb, mégpedig 5—17 C° közötti, előnyösen ,1:2—14 C° közötti hőfokon tartjuk, ahol a termőtest-'kezdemények megjelenése előtt lehetőleg sötét, a termőtest-kezdeimények megjelenése után pedig előnyösein szórt fénnyel világos, körülmények között állandó nedvesen tartását biztosítjuk. A találmányunk szerinti eljárás további ismérve, hogy szubsztrátumként kukoricacsutka helyett más növényi hulladékok — például gabonaszalma, kukoricaszár, stb. viagy esetleg ezeknek kukoriaáasutkával való keverékét alkalmazzuk. Az, eljárás célszerű kiviteli módjánál az oltóanyag előállításiakor a maximális vízfelvevőképességének határáig megnedvesített szubsztrátum sterilizálását célszerűen autoklávban történő hőkezelés segítségével hajítjuk végre. Az oltóanyag előállításiakor a sterilizált és beoltott szubsztrátumot a gomba micéliumával való teljes átszövetésig szobahöfokon, de előnyösen 2i2—26 C° közötti hőmérsékleten tároljuk. A sokszorozás művelete során az olWachyaggal érintkezésibe hozott, célszerűen jól összekevert szubsztrátumnak a levegővel való érintkezését biztosítjuk, tárolását pedig 12—24 C°on, előnyösen azonban 16—20 C° közötti hőmérsékleten végezzük. A találmány szerinti eljárás késői laskagomba termesztésére az eddig ismert módszerekhez képest számos előnyös tulajdonsággal rendelkezik. Ezek legfontosabbika, hagy a világviszonylatban közismert és elterjedt csiperkegöimba mellett egy másik kiváló étkezési gomba egész éven át való folyamatos termesztését teszi aránylag olcsón és üzemszerű folyamatossággal lehetővé. Az eddigiekben ismert, fán történő laskagomba termesztési eljárások 3—5 év hosszúságú termesztési ciklusa a találmányunk szerinti módszerrel kereken két hónapra csökkenthető le. Gazdaságossági szempontból rendkívül figyelemreméltó az a körülmény, hogy a csiperkegomba-termesztés, drága és egyre kevésbé hozzáférhető lótrágyakoimposzt-bázisa helyett nagy mennyiségben rendelkezésre álló és egyéb célokra csak korlátozott mértékben hasznosított mezőgazdasági hulladékanyagok igen kedvező értékesítését teszi lehetővé. Előnyös az is, hogy az utolsó terméshulilám után fennmaradó termesztő tömbök anyaga komposztáláshoz, vagy adalékként szerves trágyához még tovább is felhasználható. A találmányt részletesen — példaképpen — kísérleti eredményeink alapján ismertetjük. Vizsgálataink során azt tapasztaltuk, hogy a apórákból előállított tiszta gomfoateínyészetek tenyésztulajdomságaik tekintetében igen nagymértékben különbözhetnek egymástól. Ezért a tenyésztörzsek előállításaihoz a spórát mindig nagyhozamú, jó regeneráló képességű, tehát előnyös tenyésztulajdonságú gomtaatörzsek termőtestjeiből kell gyűjteni. A megfelelő módon kiválasztott spórákat steril körülmények között, ismert mikrobiológiai módszerek segítségével csírázta ti uk, a tenyészeteket pedig célszerűen 5:0 körüli pH-értékkel rendelkező malátás agáron, fűrészporon, kukoricacsutkán vagy esetleg más növényi hulladékainyagon tartottuk fenn. Kutatásaink során megállapítottuk, hogy a termesztésbe vont gombatörzs jó regenerálódó képességének, a nem steril anyagon való gazdaságos laskagornba-eiszaporításinál döntő jelentősége van. A spórákból kitenyésztett és már termőtest létrehozására alkalmas hifákból álló tenyészeteket ezért — a regenerálódó képesség mértékének megítélése szempontjából — 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2