158979. lajstromszámú szabadalom • Herbicid készítmények
3 158979 4 képletű amido-tiofosziforsavésztereket tartalmaznak aktív komponensként szilárd Kagítépral vagy hordozóval, vagy folyadék hígítóval, vagy hordozóval, valamint felületaktív anyaggal elegyítve. • A találmány szerinti eljárással előállított vegyületek azzal tűnnek ki, hogy rizzsel szemiberi nem fitotoxikusak, és a rizsföldeken a pentaklóríenolhoz (PCP) és á 2,4-di(klórfenil-4'-n;iti-ofenü-éterlhez Í(NIP) képest kis mennyiség szükséges belőlük jó eredmények, elérésiéihez. A 2--1kló;r-4,!6-foiiszH(etiÍ!aim!ino)-s-, triazinihoz hasonló hatás várható a termesztett növényeik károsodása né'kül, ha az akitív vegyületet a gyomok elpusztítása céljaiból csírázás előtt juttatjuk a talajra. A találmány szerinti aktív vegyületek különösen akkor hatásosabbak, mint az eddigi nöiVényvédőszierék, -ha csírázás előtt juttatjuk őket a talajra, mivel az alkalmiazott mennyiségtől függően nagyfokú szelektivitást mutatnak a gyomirtó aktiwtásban. % Az I. táblázat tartalmazza a találmány szerinti éljáiriással előállított vegyületeikét. I. táblázat Szerkezeti Kémiai név képlet IX 0^(2-imitro-4Hmeti•Men,il)-0-^metil-4N-Í2>qprc^)il-tfofS2)foramidotioát X 0-(i2-nitro-4-üJietil-feiil)-0--etóPN-izoproipil-foszíoraimidotioáit XI 0-^-natror4Hmieíil-feriil}-0--rHpropíMC-izopropil-foszforamido'tioát XII O^-nátro^-melil-teül^O-ázopropil-N-izopropil-tfosziforamiidotiioát XIII 0-"(2-nita-o-4-imetil-fenil)^O-íi-butil-N-izoproipil-fosiZiforamidotioát XIV 0-(2-nitEO-4-metil-fenil)-O-izobtttil-jN'-iizopropil-foszforamidofeioát XV 0-(l2-n,itro-4-izopropil-fenil)-Q-etdT-iN-izopropil^fosáforamidotioát A találmány eljárást biztosít az (J) általános képletű vegyületeik előállításaira, azzal jellemezve, hogy a) egy (V). általános képletű O-alkil-N-izopropil-amido-ti oíotszfoirsiavészter-blalogenidet — atwl R 1—4 szénatomszámiú allkiljcsoportot és Hal halogént jelent — egy (VI) általános klápietű 2-nita>-4-alkil-<feraolM — ahol RL 1— 4 szénatomszámíú alfcil-csoportot, M hidrogént, alkálifémet, aimmónium-iarrt jelent — só formájában, vagy savimegkötőszer jelenlétében, reagáltatjuk, vagy b) egy (VII) általános képletű N-izopropil-amido-tiofosziforsav-diihálogenidet, ahol Hal halogént jelent, egy (VI) általános képletű 2--nitre~4-alkil-tfenollal reagáltatunk, és a reakcióterméket (VIII) általános képletű alkálilfém-a'koholáttal (ahol M' alkálifémet jelent és R 5 jelentése a fenti) reagáltatjuk, vagy c) egy (VII) általános képletű N-izopropil-amido-tiotfoszforsav-dilhalogenídet először egy (VIII) általános képletű alkálifém-alkotholáttal í'eagáltatiunlk, és a realklciótérméket reagáltatjuk 10 tovább (VI) általános képletű 2-nitro-4-allkil-fenollal, a megfelelő fenol komponenst só formájában alkalmazva, vagy savmegkötőszer jelenlétéiben. A (V) ás '.(VII) általános képletekben H,al elő,. nyösen klóratomot jelent. Az (a) szintézis-változatot az .(A), reakció vázlaton szemléltetjük. A reakciót ' előnyösen inert Oldószerben hajtjuk végre. Alkalmas oldószerek az alifás vagy aromás szénhidrogének, „. (esetleg halogénezett formáiban) pl. benzin, metf.énklorid, kloroform, széntetraklorid, benzol, klórbenzol, toluol, xilol ^ étének, pl. dietiléter, diíbutiléter, dioxán, tetrialhidrof urán; és alacsony forráspontú ailiíás alkoholok vagy kefenok pl. metanol, etanol, izopropanol, aceton, metil-e tü-keton, metil-izopropil-fceton, metil-izobutil-fceton. Alacsonyabb alifás nitrilek, például aeetonitril, propioniitril szintén használhatók. Már az előzőekben említettük, hogy az (a) szintézis-változatot esetleg savmegkötőszerek jelenlétében vitelezzük ki. S'avimegkötőszerként alkálifém-karbonátokat, mint kálium-karbonát, nátrium-karbonát; allkélif ém-bikarlbonátokat, * mint náMumJhidrogértterbonát; alftálífenWlkoholátokat, mint nátrium- vagy káliium-metilát vagy -etilét, vagy alifás, aromás vagy heteroeikkisos bázisokat, mint trietilarnin, dietilanili-n, piridin stb. használfiatunik. A siawmegkötőszer -használatától eltekinthetünk, ha a megfelelő 2-mtro~4-a! Ml-fenolnak elkészítjük előnyösen az alkálifém Vagy ammónium sóját, és a sót reagáltatjuk az o-afcMNf-izopropil-aimiáo-tio'fas2j£orsavésiZter-íKalogenidideL A reakciót meglehetősen tág hőmérséklet intervallumon belül hajthatjuk végre, de általában 30—1TÖ C°, előnyösen 40—70 C° közötti hőmérsékleten djlgozunk. A (ib) szintézis^változat szerint a következő módon járhatunk el: A fent említett inert oldószerek egyiikében — előnyösen alkoholban — 1 mól 2-nitroj 4-álkil-fenol^alkáliifémsót vagy — ammóniuimsót ©1-55 dunik, és az oldatot 1 mól N^izopropil-aniid©^tiofoszforsiav-idihalogenídlhez adjuk cseppenként, és a reaikeióelegyet 45—70' C° között tartjuk egy rövid ideig. Ezután szobaihafóikra hűtjük, és 1 mól alikálifém-alkoiholát alkoholos ol-60 datáival elegyítjük. A reakció teljessé tétele céljából a reakoióelegyet ismét egy rövid ideig 40—70 C° között tartjuk,, majd az alkohol feleslegét vákuumban ledésztilláljuk. A miaradé-65 kot vízzel nem elegyedő oldószeirben feloldjuk, 2
