158920. lajstromszámú szabadalom • Szulfinil-etilénszármazékokat tartalmazó biocid készítmények
158920 levek ikésKüt'hetőlk. Ilyen készítményeikben a hordozóanyag vizes emulzió, vagyis vízzel nem elegyedő oidóísaer, lemulgálószer és víz elegye. Ezekben a, készítményekben célszerűéin diszperg ál őszeiként olajoldható szereket hasernálumk, ezek közé tartoznak a nemionos emulgálószerek, mint a polioxietilén származékok, vagy szofbitán észterek, komplex éter-alkoholok és hasonló vegyületek. Emellett 'olajoldható emulgálószereik, mint pl. mahiagoiniszaippanofc is használhatók. A szerves oldószerek közül «at készítményekben ásványolajokat és ásványolaj-desztillátijimokat, toluolt, folyékony halogénezett szénhidrogéneket és szint etikus szerves olajokat alkalmazunk. A folyékony készítmények a diisizpergálószer és hatoanyiag összes súlyára számítva rendszerint 0,1—20 súly% diszpergálósizert tartaimaziniak. A kívánt hatóanyagimennyiségéket [tartalmazó más típusú folyadék alakú készítiméniyek akként is előállíthatók, hogy a hiatóanyagot valiamely szerves oldószerben, minit acétonbain, metilenkloridb.am, klórbenzolban és petróleumdeszitillátorokban feloldjuk. Az előnyös szerves oldószerek a penetrációt és a kártqvő környezetének, főként a talajnak ianpragmálását elősegítik és illékonyságuk folytán a hatóanyagon kívül kevés maradékot hagynak. Különösen előnyös vivőanyagok a kb. 200 C° alatti forrpontú ásványolajriesztillátumok, amelyeknek lobbanáspontja 26 C° körül van. További kiviteli alakokban iá találmány szerinti cisz- és itra'nsz-(szulfinil-szulifonil)- és bisz-(szulfi; nil)ivegyületeket a cisz- és tnansz-Msz-(szuffiinilj-vegyületiek ikeverékeit, továbbá cisz-és tra.n)sz-T(szulf:iniil-iszxilfanil)-^vegyületekkel képzett keverékeket tartalmazó készítmények előnyösen h!aseinálhlaftóik akiként is, hogy azokat egy vagy több ismert kárrtevőirtószerirel vagy komzerválószerrel kombinaljulk. Ezekben az adagolási formákban a kártevőirtósizert vagy konzerválószert mint kiegészítő hatóanyagot, .adalékanyagot vagy segédanyagot íalkalimazizuk. Ezek közül a káritevőirtószerek és Ikonzerválólszerek közül a következőiket soroljuk fel szuibsztituált fenolok, Íkrezolok, szuibsztituált íkrezolok é;> fémsóik, biszfenolok és tiobiszfenolok, halogénezett szalióilanilidek, szerves kénvegyületek, karbamátszánmazékok, kvatemar ammóniumvegyület.eik, szerves fémvegyületek, szervetlen sók és más típusú vegyületek, 'mint fenol, ikrezol, triklórfeinolok, tetraklórfenolok, pentafclórfenol, pnklór-m-krezol, nátriumpentaklórfelnol, és ffenoloik, szubszttiituált fenolok, Iqrezolok és szubsztituált íkrezolok más álkálifémlsói, pl. kálium^ stib. sói, di- és trihrám^szalicilaniliddk, 2,2-metilénbisz-(3,4,y6-)triklór!fanol), 2,2'-tiobisíz^(4,6-diklónfenoxid), halogénezett, trifluormetiitezalicilamilid, dinátrium^metilén-foiszrtiokarihamát, nát-i ium-N-ime)tdlditiofcarbaim.át, ctok-dimétiilditiokarbamét, 2-imerkapit,ofoenzt , iazol, 3,5Hdimetiltetrahidro-l,3,5,i2H-itiaüiazinM2-)tioin, 2,3-idiinitro-l,4--ditia-antraiklnon, dodecilpirimidiniumjklorid, alkildimetilbenzilammóniuinklorid, dialkildimetilamnióniuimklorid, ienilhigianyacatát, fenilhiganyoleát, fenilhiganypropionát, klórrnetoxi-acetoxi-higanypropán, bisz-trilbutilónoxid, bisz-5 -tripropil-ánoxid, réz-penitaiklárfenát, réz-8-hidroxikinoMnát, higanykiorid, nátraumboírát, etilhig.anyklorid, 9-undecilénlkarbonsa,v és 10,10'-oxibisz-fenoxiairzin. 10 A találmány szerinti vegyületek algák és baktériumok ellen ÍB. használhatóik. Az algák ellen történő .alkalmazásnál a találmány szerinti vegyületet az algákkal szennyezett vízbe adagoljuk. Elegenidő mennyiséget használunk, hogy a 15 vízbein. élő algák kipusztíthatok legyenek. A taMimány szerinti vegyületek széles biológiai hatásspektrumának szemléltetése céljából különböző biológiai kísérteteket végeztünk. A 20 vizsgálati módszereik a szabványos fungicid, baíkitericid és algicid kísérleteknek felelnek meg. A fungicid hatást Alternaria solani (Alt.), Sclerotinia fructicola (Sei.), Botrytis, cinerea (Botr.) gombafajták ellen tárgylemezes spóra 25 csíráztatási kísérletekben határoztuk meg. A bafctericid hatás vizsgálatát Staphylococcus aureus (Súaph.) és Escherichia coli (Esch.) baktériumok ellen sorozatban végzett hígítási kísérletekben, az algák ellen mutatott hatást szintén 30 soroziat hígítási kísérletekben Chlorella pyrenoidosa (Chlor.) és Phormidim inundatum (Pbor.) ellen vizsgáltuk. A vegyületek biocid hatását meghatározzuk, peronosapóra ellem síző'Iőkultúrákfo>a:n lés korai levélfoltosodás ellen zellerkul-35 túrákban. A kísérletek eredményeit és a vizsgálati módszereket az alábbiakban részletezzük. A spóra csíráztatási kísérleteket az American Phytopathological Society, Comtmittee on Standardization of Fungicidal Tests, „Phytopatho-40 logy", 33, 62"—632 (1,94.3) című szakfolyóiratában megjelenít módszerrel végezzük. A találmány szerinti vegyületek vizes szuszpenzióit, valamint a gombaspórák vizes szuszpenzióit állítottuk elő, és a sorozatban használt adagokat 45 mért advány szerint lépcsőztük. A hatóanyag és spóraszusízpenziófcböl 4—4 cseppet üveg tárgylemezeikre helyezünk. A tárgylemezebet párakamirában kb. 24 C°-on 24 óra hosszait, infcufoáljuk. A csírázásban gátolt spórák száza-50 lékos értékéit specifikus számítás alapján logaritmikus valószínűségszániítás elve szerint grafikusan, ábrázoltuk, és a különböző típusú vegyüle't éknél kapó1 '.'! ED50 értéket ppm-hen fejeztük ki. 5 A találmány szerinti vegyületiak mikrobiológiai hatását sorozat-hígítási kísérletek alapján ért ék eltük. Ezek a íszabványkí serietek a szakirodialomiból ismeretesek. 1000 pipm—0,5 ppm határok között a vizsgált vegyületekből kétfajta so-60 roza'tot készítettünk steril tampon segítségével, szójaiiáptalajon,, majd ;a táptalajt fcülönHbüi&n Esch. és Staph, spóráikkal beoltottuk., 48 órás iínkubálási idő után 32 C°~om a vegyületeknek azt a minimális koncentrációját határoztuk meg, 65 amely még bakteriosztaitikus hallású. 4
