158898. lajstromszámú szabadalom • Eljárás piperazin-származékok előállítására

3 158898 4 gyűrűzáró kondenzációinak vetjük alá, Vagy pe­dig d) valamely (VIII) általános képletű vegyüle­tet — ahol Rí, R2 és X jelenítése a fentivel egye­ző — hal pedig 'halogénatomot 'képvisel — egy R3NH2 általános képletű aiminnal — ahol R3 je­lentése a fentivel egyező — .gyűrűzáró konden­zációnak vetülik alá. Az eljárás a) vál.tozfata esetében i(VI) általános képletű vegyületként előnyösen valamely dial­kil 0 x alá tot alk aim a zh atunik. A mono- és diketopiperaizinok említett reduk­cióját íémhidridekíkel, előnyösen alkáli fém-, alumínium- vagy bórhidridekkel, például LiAlH/j-del vagy NaBH/j-del és különösen, dibo­ránnal, vagy az említett redukálószerek keveré­kével vagy diizabutil-aluimíniuim-hijdriddel hajt­juk végre. Aikalmazhatum katalitikus hidrogé­nezéslt is, például Raney-niikkel vagy Adams­platina katalizátorral. Az eljárással előállított végtetnméikeket asze­rint, hogy X. oxigén)t, ként vagy nitrogént jelenít, äibenzo-pirazmo-oxaizep.inefcnak, diibenizo-pira­zino-tiazeipineknek, ill. difoenizo-pirazifoo-diaze­pinetonek nevezzük. A szintézis kiindulási anyaga előnyösen vala­milyen, (II) általános képletnek -meglf elélő o-ami­no^difeniléter, o-amino-diíe,n:iI!tioéter vagy o­-aminodifenil&min, melyet klóraeqtilkloriddal acilezünk, azután foszforoxikloriddal és- poli­foszforsavval vagy .polifoszfo-rsav-észterekkel melegítve1 ,a (III) általános képletű, ddbenzo-oxa­zepinnek, dibenzotiazepinnek, álL di;benzo-diaze­pinnek nevezett íriciktifcus vegyüleitté alakítjuk. A kívánt végterméket ebből a vegyületből kü­lönféle utakon szintetizálhatjuk a pipíarazin­gyűrű kiépítésével. így pl. megkaphatjuk 'a kí­vánt piperazin-gyűrűt a (VIII) álltalános képletű vegyületből kiindulva — ahol Rí, R2 és X je­lentése ugyanaz, minit fenit, hal halogént jelent — az említett vegyületet R3NH2 általános kép­letű aminnal reagáltatva, ahol R3 a fent emlí­tetteket jelenti. Az (I) általános képletű vegyületek 1-keto származékait előállíthatjuk továbbá a (IX) álta­lános képletű vegyület — ahol Rí, R2 és X je­lentése ugyanaz, minit fent, R 1—6 szénaitomszá­mű alkil-csoportot jelent — és hai-GH2-CN — ahol hál halogénajtoimot jelenít — reakciójával, a kaportit nitirilit katalitikusan hidrogénezve, és az így keletkezett atminibál imtramolekuláris aimiínolízissel gyűrűt képezve. Előnyösen, eljárha­tunk azonban úgy is;, hogy a (III) ált alános kép­letű vegyületet a kívánt H2NR3 képletű almám­nál i(IV) általános képletű vegyületté alakítjuk, és. az,t a 10—11 helyzetben redukáljuk (V) álta­lános képletű vegyüleitté. A (IV) és az (V) általános képlqtű diarninofc szintén, rendelkeznek biológiai hatásisal. Szeda­tív, tranquillán's és antidepresszdós hatást mu­tatnak, és ugyanolyan dózisban, ugyanolyan mó­don alkalmazhatók, mimt az (I) általános képletű vegyületek. A 10—11 helyzetben a redukciót el­végezhetjük bármely, az ilyen vegyüleiteknél szokásos ismert módszerrel, például valamilyen fémlhidriddel, minit LiAl'EU-dél, NaBH4-del, di­boránnal vagy düzobutil-alumínium-lhidriddel, de katalitikus hidrogén ezéssel is, valamilyen fém vagy fémvegyület, mint platina, palládium vagy Raney^nikkel jelenlétében. A (IV) és az (V) általános képletű, biológiai hatással rendelkező vegyületeket előnyösen funkciós származékaikká alakítjuk át. Funkciós szárimiazékokon értjük a szerves vagy sízervetlen savakkal! képeidtt sókat, így például a hidroklo­ridot, maleátot, szukciinátot, citrátot vagy foszfá­tot, a krvanternsr amim ónium-vegyül eteket, me­lyeket például alkiljodiddal, előnyösen, metiiljo­diddal végzett atkilezéssel kapunk, az erős oxi­dálószer ékkel , előnyösen hidr ogénperoxiddal vagy per-savakkal eilőállított N-oxidokat és a (IV) és az (V) általános képletű vegyületek erős oxidálószerekkel, így hidrqgénperoxiddal vagy perjódsavvai előállított szulf,oxidjait és sízulfon­jait, amikor is az utóbbiak általános képletében X kétnatomot jelent. Ha az /(V) általános képletű vegyületet egy (VI) általáinos képletű vegyülettel — (ahol Y ha­logént vagy 1—6 széniatomszámú alkoxi-esopor­tot, Z hidrogént vagy oxigént jelenít — reagál­tatjuk, 3-keío- vagy 3,4-diketopiperazint kap­hatunk. 3,4jdiikétopiperazinok előállítására elő­nyösen dialíkil-oxalátot, így dimetil- vagy dietil­észíetri alkalmazunk. 4-.k,eto-pi,perazinck,at egyszerűen előállítha­tunk az (V) általános, képletű di aminőkből, ha a igyűrŰHnitrogéntnél kiépítjük a .pdperazi>n-gyű­rűt, cm% az oldallánc amino-csopontját megvéd­jük. Ebből a célíbóll az (V) általános képletű dia­minit — ahol R|, R2 és X jelentése ugyanaz, mint fent, R3 hidrogént jelent — haloecetsav­-haíogendtíidel reagáltatjuk a két aimiino-csoport ionizációs állandójától függő pHnra pufferolt ol­datban, miközben a bázis hatására vagy anélkül kialakul a termékben a piperazfeHgyűrű. Az 1,4-diketopipeirazíin előállításainak igen jó módszere a .(IX) általános képletű vegyüleít reak­ciója hai-CH2-CO-hal képletű vegyülettel, mely­ben hal lislogéraatomot jelent, 'majd a kapott kondenzációs termék reakciója az R3NH2 kép­letű asmnimsl. Eljárhatunk úgy is„ hogy a (IX) általános kép­letű vegyületet hal-CH2-COOR (képletű vegyü­lettel reagálhatjuk, és a kapoíit diésizltert aiz R3NH2 képletű aminnal 1,3-fdiiketopipera.zinaiá alakítjuk. A (VIII) általános képletű közbeeső termékeit — ahol hal halogént jelent —, melyet R3NH2 képletű aarJkiinal kondenzálva a kívánt végter­mékeket kapjuk, előállíthatjuk a (XI) általános 10 20 25 30 35 40 45 50 55 60

Next

/
Thumbnails
Contents