158861. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés anyagpályák hosszváltozásainak kiegyenlítésére
MAGIAK NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1969. V. 21. (KA—1204) Német Szövetségi Köztársaság-beli elsőbbsége: 1968. V. 21. (P 17 74 310.1) Közzététel napja: 1970. XII. 05. Megjelent: 1972. II. 15. 158861 Nemzetközi osztályozás: B 65 h 27/00 •^MaUUUiF; \* ***. * ^..J"h]in\ Feltalálók: Schmidt Willi J., mérnök, Hahn/Ts., ör. iKca-neli Wolfgang vegyész, Wiesbaden-Bietarieh, Dr. Werner Eberhard vegyész, Wiesfoaden-Biebrich, Német Szövetségi Köztársaság Tulajdonos: Kalle Aktiengesellschaft cég, Wiesbaden-Biebrich, Német Szövetségi Köztársaság Eljárás és berendezés anyagpályák hosszváltozásainak kiegyenlítésére A találmány eljárásra vonatkozik hosszváltozások, különösen rövid fázisú hosszváltozások kiegyenlítésére olyan anyagpályáknál, amelyeket húzöfeszültséggel visznek át és emellett hosszanti lengések befolyásának vannak alá- 5 vetve, továbbá az ezen eljáráshoz szolgáló berendezésre. Ismeretes a papír- és textiliparban, továbbá a fém- és műanyag fóliák gyártása és feldől- 10 gozása területén az a megoldás, ahol egy anyagpálya hosszváltozásait egy ingahenger körül történő átvezetéssel egyenlítik ki, amikoris a hengert adott esetben kiegyenlítősiúllyal lehet ellátni, s a henger egy forgáspont körüli moz- 15 gásával a hosszváltozásokat követi, ami által a pályát egyenletes feszültség alatt tartja. Ez az alapelv igen elterjedt és sok változatban alkalmazzák. Ezeknél igen fontos, hogy az ingadozást végző henger az anyagpályában előfor- 20 dúló hosszváltozásokat, illetve lengéseket követni tudja. Az ingamozgást végző hengerek vízszintesen helyezhetők el, vagy függőleges helyzetűek, vagy valamely közbenső módon lehetnek elhelyezve. Az elrendezés helyes mü- 25 ködésóhez ügyelni kell a lengések (hosszváltozások) frekvenciájának az együttmozgó ingahenger tömegéhez való arányára. Ezzel egy határ adódik, amelytől lefelé az ingamozgást végző henger a pálya lengéseit többé nem képes kö- 30 vetni. Fáziseltolódások adódhatnak, amelyek a szándékolt kiegyenlítést megakadályozzák. Egy másik ilyenfajta elrendezésnél a kiegyenlítőhenger nem ingamozgást végeave dolgozik, hanem részben függőlegesen elrendezett vezetékekben, ismét csak ellensúllyal ellátva, vagy húzórugókra felfüggesztetten fel- és lefelé mozogva, ami mellett a pálya ezen hengert részben körülveszi. Ezeknél is fellépnek ugyanúgy az előzőekben leírt hátrányok, mint egy esetleges fáziseltolódás. Ismeretessé vált az a megoldás is, amelynői a lengésekkel terhelt pályát olyan hengeren vezetik át, melynek deformálható borítórétege van. A hosszváltozások kiegyenlítése azáltal történik, hogy egy feszültségcsúcs fellépésekor a felület összenyomódik, egy feszültségi mélypont — „völgy" — elérésekor pedig ismét széttágul. Ennél már -lényegesen rövidebb frekvenciák léphetnek fel, melyeknek azonban a legtöbb esetben igen csekély mértékű, néhány milliméternyi hosszváltozások felelnek meg. Emellett itt nagyobb pályafeszültséggel dolgoznak, amely szükséges ahhoz, hogy a felületen a szükséges mértékű deformációt létrehozzák. Emiatt ez a módszer különösen, a vékony, érzékeny anyagpályák hosszváltozásainak kiegyenlítésére nem használható. 158861
