158853. lajstromszámú szabadalom • Szellőztetőberendezés, különösen sertésistállókhoz
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGALATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1969. I. 07. (IA—565) Közzététel napja: 1970. XII. 05. Megjelent: 1971. XII. 31. 158853 Nemzetközi osztályozás: F 24 f 7/00; A 01 k 29/00 Feltalálók: Dr. Bajor Ferenc oki. mg. mérnök, Budapest, Farkas Rafael gépésztervező, Budapest, Magyari László igazgató, Szekszárd, Mocsáry József oki. mg. mérnök, Budapest, Simon Lajos oki. villamosmérnök, Budapest, Wener Lajos gépészmérnök, Szekszárd Tulajdonos: Iparszerű Sertéstartó Termelőszövetkezetek Közös Vállalkozása, Budapest Szellőztető berendezés, különösen sertésistállókhoz A találmány szellőztetőberendezés, különösen sertésistállókhoz. Mint ismeretes, számos területen, így a sertésistállók esetén is mesterséges szellőztetésre van szükség, mivel a természetes szellőztetéssel nem 5 lehet a mindenkori időjárási körülmények között a szükséges feltételeket biztosítani. Pl. az állatok megfelelő termelésének biztosításához igen lényeges az ún. komfort zóna betartása. Ennek egyik fő feltétele a megfelelő hőmérsék- 10 létű friss levegő. A mesterséges szellőzéseknél a problémát a téli minimális és nyári maximális igények egyazon berendezéssel való kielégítése okozza. Például egy 240 férőhelyes sertésistállónál a szellőzés nyári csúcsigénye 36 000 m3 /ó, 15 míg a téli minimális igény 3500 m3 /ó. A szellőzőnek a tényleges igényre kell tudni beállni. Ezen ismertetett követelmények kielégítésére többféle megoldást alkalmaztak. Például szokásos több ventillátort kézi kapcsolással vezérelni. 20 Ennek a megoldásnak a hátránya az emberi szubjektív beavatkozás. Ismeretes több ventillátort egy hőérzékélő által vezérelni, azonban ennél a megoldásnál a 25 nyári maximális igényre méretezett több ventillátor télen még a legrövidebb időre bekapcsolva is megrántja az istálló levegőjét, az túlhűl, és huzat keletkezik az érzékelő tehetetlensége következtében. 30 A fenti hátrányokat megpróbálták kiküszöbölni oly módon, hogy több ventillátort különkülön hőérzékelővel vezéreltek, melyek különböző hőmérsékletekre vannak beállítva, pl. 22°ra, 20°-ra, 18°-ra és 16°-ra, vagy 26, 24, 22, 20 C°-okra. Ennek a megoldásnak a hátránya az állandó hőingadozás, valamint hogy csak széles hőhatárok között tud dolgozni. Azonkívül a sok hőérzékélő költséges, a rendszert bonyolulttá teszi, és természetszerűleg nő a hibaforrások száma. A találmány célja a fenti hiányosságok kiküszöbölése és egy olyan szellőzési rendszer kidolgozása, amellyel az istállóban a külső hőmérséklettől függetlenül biztosítható a megfelelő mennyiségű és hőmérsékletű friss levegő szellőzés. A találmány feladata továbbá, hogy a berendezés egyszerű, olcsó és kevés hibaforrással rendelkező legyen. A találmány azon a felismerésen alapszik, ha olyan rendszert készítünk, amelynél egyetlen hőérzékelővel ellátott hőfokszabályzó több ventillátort, ill. esetlegesen azokhoz csatlakozó vízbeporlasztót vezérel oly módon, hogy azokat megfelelő időközönként egymás után kapcsolja be. A találmány szerinti szellőztető rendszernek tehát a hőmérsékletszabályzó egység által vezérelt, a ventillátorokat, majd az esetleges vízbeporlasztó táplálását szolgáló szivattyút egymás után, beállítható időközönként bekapcsoló programadója, van. 158853
