158820. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés bugák vagy más féltermékek felületén a szakadások vagy más hibahelyek láthatóvá tételére
MAGYAR SZABADALMI 158820 HÉPKÖZTÁRSASÁG LEÍRÁS JNI Nemzetközi osztályozás: G 01 n 27/84 IB* Bejelentés napja: 1969. X. 21. (EE—1723) ^y^ Svájci elsőbbsége: 1968. XI. 08. (16 709/68) i'" # ORSZÁGOS TALÄLMÄNTI HIVATAL Közzététel napja: 1970. IX. 28. Megjelent: 1971. XII. 31. Feltaláló: Reinshagen Kurt mérnök, Ottweiler, Saar, Német Szövetségi Köztársaság Tulajdonos: Elektrodenfabrik Oerlikon Bühle A. G. cég. Zürich, Svájc Eljárás és berendezés bugák vagy más féltermékek felületén a szakadások vagy más hibahelyek láthatóvá tételére A találmány eljárás bugák vagy más fél termékek felületén a szakadások vagy más hibahelyek láthatóvá tételére, amikoris a vizsgálandó darabot villamos egyenárammal mágnesezzük és a hibahelyet a vizsgálandó anyag felületén, 5 a szakadás vagy hibahely erővonal szóródása által létrehozott ferrites por felhalmozódása által láthatóvá tesszük. Ferromágneses darabokon a szakadások és hibahelyek láthatóvá tételére különböző eljá- 10 rások ismeretesek. Egyik ilyen ismert eljárásnál a vizsgálandó darabot emulzióval öntik le, amely a szakiadásba behatol és ezáltal azt láthatóvá teszi, mivel az emulzió ultraibolya sugárzás hatására világító vaspor részecskéket 15 tartalmaz. A felismerhető szákadást egy ultraibolya fénnyel megvilágított sötétkamrában kézzel utánrajzolják abból a célból, hogy a későbbi tisztításhoz maradandó jelölés álljon rendelkezésre. Az ilyen módon történő hibahely 20 jelölés az ultraibolya fényben nem pontos, ugyanis a vizsgáló személy képességeitől függ és ezért szubjektív. Ha ilyen berendezést folyaimatos üzemiben kívánnak alkalmazni, úgy több vizsgáló dolgozik felváltva, mivel egy em- 25 ber nem tud teljes munkaidőt ultraibolya fényben eltölteni. Egy további ismert eljárásnál a fellépő erővonal szóródást egy mágneses szalaggal veszik fel és jeleket képeznek, amelyek egy festék- 30 szórást indítanak meg a szakadási helyre. Ennek az eljárásnak a hátránya, hogy egy festékcsík alatt több szakadás lehet és így különkülön nem ismerhető fel, aminek következtében a tisztító személy pl. csak egy szákadást ill. a szakadás egy részét javítja ki. Azonkívül így az anyagfelületen levő pikkelyek nem kerülnek kimutatásra. A vizsgálandó darab mágnesezésén alapuló eljárások nem tudnak az anyaghilbáról pontos, hű képet szolgáltatni. Ez a hátrány festékpor alkalmazásával küszöbölhető ki, mivel a tisztító személynek mindenkor csak többé-kevésbé pontos utánrajzolás áll a rendelkezésére. Jelentősen gazdaságosabb lenne, ha a hengerelt bugának a kohóban történő előállításánál lehetséges lenne a keletkező felületi hibákat megbízhatóan láthatóvá tenni és az azt követő javítási eljárás számára a jelölést megtartani. A keletkező hibafelületek a továbbfeldolgozásnál igen kellemetlenül jelentkeznék, mivel a viszonylag kis szakadások drót vagy rúd anyagként való további feldolgozásnál a további kihengerlés miatt az anyag átmérőjétől függően jelentős hosszúságot vehetnek fel. Ha ezt a hibát ki akarjuk küszöbölni, szükséges a félterméken levő szakadásokat idejében felismerni és lehetőleg pontosan rögzíteni és eltávolítani. 158820