158799. lajstromszámú szabadalom • Eljárás mangántartalom szabályozására

158799 11 3. példa: 12 Szabadalmi igénypontok: Ez a példa a 2. példa ismétlése annak szemléltetésére, hogy a gyakorlatban a kész acél analíziséiben hogyan lehet nagy mangántartalmat kapni. A 2. példáiban használt konverterbe 90 kg ócskavasat, 450 kg nyersvasat és 18 kg meszet adagoltunk. A nyersvas hőmérséklete 1370 C° volt. Az adagot 24 percen keresztül fűtőolaj és oxigén felhasználásával olyan eljárással fúvattuk, amelynek első 5 perces időszakában óránként 55 liter fűtőolajat és 160 m3

oxigént tápláltunk ibe,'második, 8 perces időszakában óránként 9 liter fűtőolajat és 160 m3

oxigént tápláltunk be, továbbá a harmadik és egyben utolsó, 11 perces időszakban óránként 55 liter fűtőolajat és 160 m3

oxigént tápláltunk be. A kész acél hőmérséklete 1:615 C° és a salakban a FeO 2:1% volt. A III. táblázat a nyersvas analízis és kész acél analízis közötti összehasonlítást mutatja. III. táblázat Nyersvas analízis Kész acél analízis szén mangán foszfor kén szilikon 4,1:0 0.8 0.9 0.04 0.90 .05 .22 .007 .017 A fenti táblázatból látható, hogy a nyersvas mangántartalma sókkal kevésbé csökkent, mint az 1. példánál. Az 1. ábra diagramja a .mangántartalom fúvatás folyamán fellépő változását mutatja. A B görbe az olvadék mangántartalmainak fúvatás folyamián végbemenő, időtől függő változását mutatja abban az esetben, amikor az 1. példának megfelelően tiszta oxigént használunk. Az A görbe a mangántartalomnak fúvatás folyamán fellépő, időtől függő változását olyan esetben mutatja, amikor a 2. példa szerint hosszú első időszakot alkalmazunk. A C görbe az előző görbékhez hasonló és ezt a 3. példában ismertetett eljárásnak megfelelően rövid első időszak alkalmazása esetén kapjuk. Megjegyezzük, hogy a C görbe végső csúcsa sokkal hátrább van, mint akár az A akár a B görbéé, mivel az olvadékban a mangán százalékos aránya a fúvatás befejezésekor sokkal nagyobb. Látható, hogy az első időszak tartamának megfelelő megválasztása révén az olvadékban levő mangán mennyisége az öntés idején egészen pontosan szabályozható. 10 15 20 25 35 40 45 50 55 60 65 1. Eljárás vasfém adag mangántartalmának finomítás folyamán való szabályozására, azzal jellemezve, hogy a megolvadt adagot fűtőanyagnak oxigénfeleslegben való elégetése révén nyert forró finomító gázok áramával való kezelésnek vetjük alá, a gázáramot égéstermékek és szaibad oxigén keverékeként állítjuk elő, a finomító gázáramban az égéstermékek és szabad oxigén arányát legalább két időszakban változtatjuk, minek révén első időszakot hozunk létre, aminek folyamán a gázáram szabad oxigénben aránylag szegény, és egy következő időszakot, aminek folyamán a gázáram szabad oxigénben aránylag gazdag, és az első időszak tartamát úgy változtatjuk, hogy aránylag rövid első időszak létrehozása révén öntésnél az ömledékbe nagy mangán-visszafordulás jöjjön létre, és egy aránylag hosszú első időszak létrehozása révén öntésnél az ömledékbe lassú mangánHvisszafordulást kapjunk. (Elsőbbsége: 1969. III. 21.) 2. Eljárás vasfém adag konverterüstben való acéllá finomítására, azzal jellemezve, hogy fúvókába oxigént és fűtőanyagot táplálva a fúvókából nagy sebességgel forró finomító gázokat irányítunk lefelé az adagra, égéstermékeket és szabad oxigént tartalmazó finomító gázáramot állítunk elő, a finomító gázáramban az égéstermékek és szabad oxigén arányát legalább két időszakiban változtatjuk, amely időszakok egyikét egy első salakképző, mangánt szabályozó időszakként alkalmazzuk, aminek folyamán a gázáram égéstermékekben aránylag gazdag és szabad oxigénben aránylag szegény, és egy második vagy következő elszéntelenítő 'időszakot, aminek folyamán a gázáram égéstermékekben aránylag szegény, azonban szabad oxigénben aránylag gazdag, és az első időszak tartamát úgy változtatjuk, hogy aránylag rövid első időszakot hozunk létre, ami révén öntésnél az olvadékba nagy mangán visszafordulást kapunk, és egy aránylag hosszú első időszak előállítása révén öntésnél az olvadékba lassú mangán visszafordulást nyerünk. (Elsőbbsége: 1969. III. 21.) 3. Az 1. vagy 2. igénypontban meghatározott eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy egy harmadik, végső finomító és helyesbítő időszakot hozunk létre, aminek folyamán a gázáram szabad oxigénben aránylag szegény és égéstermékékben aránylag gazdag. (Elsőbbsége: 1969. III. 21.) 4. Az 1—3. igénypontok bármelyikében meghatározott eljárás •foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy fűtőanyagként szénihidrogén fűtőanyagot égetünk el. (Elsőbbsége: 1969. Hl. 21.) 5. A 4. igénypontban meghatározott eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy fűtőanyagként folyékony szénhidrogén fűtő-' G