158794. lajstromszámú szabadalom • Eljárás elektróda bevonat és elektróda előállítására
158794 13 14 rézrúd és a belső rézbevonat közötti szoros érintkezést oly módon biztosítjuk, hogy megolvadt ónt viszünk közéjük és az ónt megszilárdulni hagyjuk. Az ily módon készült anód katódos védelmi célokra 20 V-nál nagyobb feszültség alkalmazásánál kitűnően alkalmazható, ezenkívül anódként hipokloritok előállítására is kiválóan alkalmas. 8. példa: 6,2 cm3 butilalkohol 0,4 em3 36%-os sósav 1 g ruténiumklorid 3 cm3 nidbiumpentaetilát 9. példa: Titán lemezt zsírtalanítunk, pácoljuk, majd elektrolízis útján fcb. 1 mm vastagságú oxidbevonatot viszünk fel rá. A következő összetételű keveréket: 10 cm3 butilalkohol 1 g ruténiumoxid por 3 cm3 butirtitanát ráfestjük, és 300—600 C° hőmérsékleten a kívánt keverékké alakítjuk át. Ezt a kezelést annyiszor megismételjük, amíg a titán lemez felületén 10 g/m2 mennyiségű kívánt keverék alakul ki. Az ily módon előállított anód klór és klórvegyületek elektrolitikus előállítására, valamint katódos védelmi célokra kiválóan alkalmas. A titánon elektrolitikusan kialakított oxid a képződött keverék tapadását nagymértékben elősegíti. 10. példa: Nyújtott niobium lemezt ismert módon előkezelünk, majd a következő oldatot ecseteljük rá: 10 cm3 víz 1 g ruténiumklorid V2 cm3 sósav (35%) 2 g titánhidroxid 10 15 A niobium alapot zsírtalanítjuk, és oxidbevonat felvitele céljaiból elektrolitban anódként kapcsoljuk. Ezt a bevonatot ezután öblítjük, és 20 gondosan megszárítjuk. Az oxidlbevonatot tartalmazó anódot a fenti oldatba mártjuk, és 100 Hgmm értékű csökkentett nyomáson nagyfrekvenciás fűtéssel 600 C°-on hevítjük, hogy a reagáló anyagok a kívánt keverékké átalakuljanak. Ezt a kezelést többször egymásután megismételjük, míg a ndobiuimon a kívánt keverék vastagsága eléri a két mikrométert. Az így előállított anód mindenféle elektrolitikus folyamathoz, mint pl. klór, klorátok, és hipokloritok előállításához, úszómedencék sterilizálásához, stb., kiválóan alkalmas. 25 30 35 40 45 50 55 60 65 Ezután a lemezt néhány percen át a kívánt keverék kialakulásáig 400—7ÜÖ C°-on hevítjük. Ezt a kezelést addig ismételjük, míg a felületen 6 g/m2 keverék alakul ki. Ez az anód lúgos oldatok elektrolíziséhez kiválóan alkalmas. 11. példa: Alumíniumlemezt zsírtalanítunk, és a szokásos módon pácoljuk. Ezután elkészítjük a következő keveréket: 10 cm3 izo-prapilalköhol 1 g alumíniuimbromid 1 g platinaklorid 0,1 g jód Az alumíniumlemezt ebbe a keverékbe mártjuk, és a kívánt keverék kialakítása céljából 400 C°-ra hevítjük. A keverék 62,2 mól% AI2 O s -ból és 37,8 mól% Pt0 2 -,ből áll. Ezt a kezelést többször egymásután megismételjük, a keverék a lemezre mártással vagy festéssel visszük fel. Az így előállított elektród bórsavas vegyületek elektrolíziséhez kiválóan alkalmas. 12. példa: A következő keveréket készítjük el: 10 cm3 butilalkohol 6 cm3 butiltitanát 2 g grafit (titánnitriddel, tantálkarbiddal vagy réniumszulfiddal helyettesíthető). Ezt a keveréket a titán alapra ráfestjük, és 400—700 C° hőmérsékleten hevítjük. Ezt a kezelést többször egymásután megismételjük. Az ily módon grafittal és titánoxiddal bevont anód különösen alkalmas olyan élektrolízisekhez, pl. földalatti tárgyak- katódos védelméhez, ahol kis áraimsűrűségre van szükség. Az olyan anódok, amelyek bevonata a titánoxidon kívül nitridet, karbidot vagy szulfidot is tartalmaz, különböző elektrolitokban nagy áramsűrűségeknek képesek ellenállni. 13. példa: 2 g titánkelát 1 g rutóniumkelát Ezt a két kelátot száraz állapotban alaposan összekeverjük, és ezután olyan edény fenekére helyezzük, amely lezárható és fűthető. Zsírtalanított, pácolt titánrudat 98%-ig, hőálló szilikon lakkréteggel bevonva behelyezünk az edénybe. A kelátokat hevítve titánoxid és ruténiumoxid keveréke párolog rá a titán 2%-nyi mennyiségű szabad felületére. A kivált kristályformát zsugorítással állítjuk elő. Kis mennyi-7
