158785. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 1,3,4-tiadiazolon-(5)-il-(2)-karbamidszármazékok előállítására
5 158785 6 A találmány szerinti eljárás a), pontban megadott változatált előnyösen az alábbi reaíkciófélté telek között valósítjuk meg: A kiindulási anyagokat valamilyen hígító szer jelenlétiéiben reagáltathatjuk egymással. Erre a célra közömbös szerves oldószereket alkaknazhátuirik, így alifás és aromás, kívánság szerint klórozott oldószereiket, minit például benzolt, toluolt, klórbenzolt, metilénkloridot, kloroformot és szénteltralkloridot, de használhatunk ketonokat is, például acétont és ciklohexanont, étereiket, így dietiléterít, dioxánt és tetráhidrofuránt, továbbá ezen oldószerek elegyeit. Dolgozhatunk azonban vizes szuszpenzióban is: ez a szuszpenzió tetszés- szerint csak vizet, vizet és Valamely víz-oldható szerves oldószert, vagy vizet és valamely vizoldhatiätlan szerves oldószert tartalmazhat. A lehasadó halogénlhidrogén megkötésére savmegkötő szereket alkalmazhatunk. Savmegkötőszerkérat hjaisználhatjiuk magukat a reagáltatandó aminokat is, ha a reakcióelegybe a savhalogenidre számítva kéitszeres egyenértéksúlynyi amint viszünk. Alkalmazhatunk azonban más savmegköt őszereket is, így szervetlen bázisokat, mint alkáli- és földalká'lihidroxidokát, alkáli- és földalkálikartoonátofcalt, vagy szierves bázisokat, így tercier aminokát, például trietilaimint, N^N-diimetilamint és piridint. A reakció hőmérséklete tág határok közt változhat, általában 0—UOO C°, előnyösen 10—40 C° között lehet. A találmány szerinti eljárás a) pontban megadott változatánialk megvalósításakor a reakciópartnereket célszerűen elkvimoláris mennyiségben reagáltatjuk egymással. A szóbanforgó reakcióit és a reafccióelegy feldolgozását szokásos módon valósíthatjuk meg, így a feldolgozás például a reaikcióelegy leszűrlésével, bepáirlásávial, vagy átkristályosítással történhet. A találmány szerintii eljárás b) pontban ismertetett változatát a ,,B" képletsorozattal ábrázolhatjuk. Kiindulási anyagként 2^metilaimino-4-f enil-1,3,4-.tiadiazolon-<(6)-t és metilizocianátot alkalmazunk. A fenti reakcióban kiindulási anyagként használt 2^amino-l,3,4-ltiadiazolonoik| at a IV. általános képlettel egyértelműen megadtuk. A képletben R és R' jelentése egyezik a fent megadottakkal. Az alkalmazott amino^l,i3,4-tfiadiazolondk nagy része nincs leírva, azonban eddig le nem írt ttodiazolonokiat az isimertek előállításával analóg módon készíthetjük el. 1. E vegyületek előállíthatók, ha l^-diszubsztituált tioszemikarblazidokat 1 mól foszfénnel reagáltatunk. [Lásd például A. Weiasberger, The Chemistry of Heterocyclic compounds, (Interscienee Publishers, New York), sorozatban a „Five-Membered Heterocyclic Compounds with Nitrogen and Sulfur, or Nitrogen and Sulfur and Oxygen" kötet (1952), a 1153—1173 oldalon.] 2. 5-ös helyzetiben szubsztituálatiah 2-amixK>-l,-3,4-tiadiaziolon-(5) származékokat úgy állíthatunk elő, hogy 14iarbamoil-2-tiokárbamoil-hidrazin származékokat tömény sósavval melegí-5 tünk [Cheim. Berichte, 29, 2506 (1896), J. Ind. Inst. Sei. 16 A, -lil (11033), J. Pharm. Soc. Japlan 72, 1533 (1952)]. 3. E vegyületek úgy is eláállítlhaltóak, hogy 2-10 -tioikarbamoil-JhidrazinlkarbonBav^etilésztert ecetsiarvanhidriddel reagáltatunk, majd a kapott aeetilszánmazékokat ezután savas hasításnak vetjük alá. (L. Soc. 1958, 150-8.) ., 4. 2-iamino^l,3,4-4iadiazolonH(ö) előállításának • egyik általános módszere szeriint a megfelelő II. általános képletű 2-halogéhkanboml-amino-->vegyületét közömbös szerves oldószer, így például aceton jelenlétében alacsony hőmérsékleten, így —10 és -fi2l0 között valamely vizes alkálilúggal, például vizes nátriumhidroxid-oldattal kezeljük. A kezelés somán a klóirfcairbonil^esoport lehasad. A realkcióiberiméfceket a szokásos módon különíthetjük el egymástól, így például a reakcióelegy semlegesítésével és a reakcióteümékek kiszűrésével. 3. példa: 30 2-allilaimino-4-fenil^l,3y5-tiadiazolon-(5) előállítása 4,5 g 2H(NHallil^N-klárkarbonü-ami| nio)-4-fenil•.5 -l,!3,4-tiadiazQ:lon-<(5)-Jt 250 ml aeetonban oldunk, nnajd az oldathoz hűtés köziben, 20 C° alatti hőmérsékleten 18 g nátriumhidroxid l'OO ml vízben levő oldatát csepegtetjük. Végül az elegyet 1 órán keresztül szobahőmérsékleten kevertet-40 jük, 500 ml vízzel hígítjuk, majd kevés sósavval semlegesítjük. A kivált reakcióterméket vákuumban leszívatjuk, megszárítjuk és foltbenzinből átikristályosítjuk. Termelés 30 g, a kapott anyag olvadáspontja 103—105 C°. 45 A találmány szerinti eljárás b) pontja szerinti változatánál kiindulási anyagiként alkalmazott izooianátokat az V. általános képlettel egyértelműen megadtuk. A képletben R'" jelentése egyezik a fent megadottakkal. A szóbantforgó izocianátok már leírt vegyületek. A találmány szerinti eljárás b) pont szerinti változatát az alábbi körülmények között valósíthatjuk meg: A kiindulási anyagokat hígítószer jelenlétében reagáltathatjuk; erre a célra az a) pont szerinti reakciónál megadott hígítószert alkalmazhatjuk. Lehetséges azonban az is, hogy. a reakciót hígítószer nélkül, olvadékban valósít-60 suk meg. A reakció hőmérséklete tág határok között változhat, általában azonban. 0—150 C° közlött 65 lehet. 3
