158735. lajstromszámú szabadalom • Planártranzisztor

3 A fentiekben ismertetett tranzisztoroknál, amelyeiknél a szigetelő rétegein vezető réteg van, amely a szigetelő rétegben kiképzett ablakon keresztül az emittier zónával érintkezik és a kollektor zóna fölé nyúlik, a vezető réteg és a 5 kollektor zóna között kapacitás keletkezik. Ez a kapacitás olyankor, amikor a tranzisztort pél­dául közös bázisú kapcsolásban erősítő elem­ként alkalmazzák villamos jel erősítésére, visz­szaesiatoMst okoz. Ez a visszacsatolás nagyfrek- 10 venciáknál különösen kavaró lehet. Közös bázisú kapcsolásiban a tranzisztor bá­zisa a bemenő áraimkör és a kimenő áramkör számára közös, az erősítendő jelekéit az emit- ^5 térre vezetik, míg az erősített jeleket a kollek­torról veszik le. A találmány tárgyának megvalósításával to­vábbi célunk az, hogy az említett vissziacsato- ^o last ellőadéző kapacitásit kiküszöböljük. A találmány értelmében a bázis zóna oly messze nyúlik az emitter zóna mellé, hogy az emitter zónával összekötött érintkezési hely tel- 25 jesen a bázis zóna födött helyezkedik el. Eat az érintkezési helyet ekkor a szigetelő rétegen kí­vül a bázis zóna és a bázis zóna és a kollektor zóna között levő átmenet is elválasztja a kol­lektor zónától. r,Q Ha a találmány szerinti tranzisztort közös bázisú kapcsolásban alkalmazzuk, az említett visszaes a tollast előidéző kapacitás nem jelent­kezik, minthogy a bázis zóna árnyékoló rété- ^5 get képez az emitter zónával összekötött fém­réteg és a kollektor zóna között. Ez a bázis­-kollektor kapacitás és a bázis-emitter kapa­citás megnövelését okozza. Ezek a megnövelt kapacitások azonban az említett kapcsolási ren­dezésekíben, többnyire kevésbé zavar oak, mint a visszacsatolást előidéző kapacitás. Ha á találmány szerinti tranzisztor nagyfe­szültségű tranzisztor, akkor üzem közben nem a teljes emitteir-kollektor-íeszültség van a szi­getelő rétegen, hanem' csak a sokkal kisebb emitteir-ibázisHfeszültség, és ezáltal elkerüljük az emitter zónával összekötött fémréteg alatt levő szigetelő réteg átütési veszélyét. A találmány szerinti tranzisztor egy fontos és előnyös kiviteli alakját az jellemzi, hogy egy további vezető réteggel rendielíkeziijk, amely a szigetelő rétieglben levő ablakon keresztül a 5& bázis zónával érintkezik, és amely teljesen a bázis zóna fölött levő érintkezési helyet képez, további hozzávezető huzal csatlakoztatására. 60 A bázis zónával összekötött vezető réteg tel­jesen a bázis zóna fölött van és ezáltal olyan­kor, amikor a bázis zóna és kollektor zóna között nagy fieszültséglkülönibsiég jelentkezik, a szigetelő réteg nem üt át. 65 4 Amint a továbbiakban ismertetjük, ez a szi­getelő réteg — amennyiben a bázis zóna és ezen zónával összekötött vezető réteg között van — már nem tölt be szigetelő feladatot. A találmány tárgyának egy kiviteli alakjánál ezért a bázis zónával összekötött vezető réteg teljes, egészéiben a szigetelő réteg egy ablaká­ban helyezkedik el. A találmány tárgyának egy példakénti kivi­teli alakiját rajz álapján ismertetjük részlete­sebben. Az 1. és 3. ábrák az ismert tranzisztorok metszeteit mutatják, a 2. és 4. ábrák ugyanezen tranzisztorok fe­lülnézetei, az 5. ábra egy találmány szerinti tranzisztor metszete, a 6. ábra ezen tranzisztor felölnézete, a 7—16. ábrák a találmány szerinti tranzisz­tor előállításának különböző lépéseit mutatják, a 17. ábra egy találmány szerinti tranzisztor felülnézete, a 18. ábra egy találmány szerinti tranzisztor metszete, a 19. és 20. ábrák a találmány szerintii tran­zisztor alkalmazási lehetőségeit szemléltetik. Valamennyi ábra vázlatos és lényegesen na­gyított léptékben rajzolt. Az 1. ábra szerinti tranzisztor 1 kollektor zó­nával rendelkezik, amely például n-típusú szi­liciumibál van, továbbá p-típusú 2 bázis zónája és n-típusú 3 emitter zónája van. A két utóbbi zónát mindig a megelőző zóna veszi körül, ki­véve azokat a helyeket, amelyeiket a 4 felület határol. Ezt a felületet vékony 5 szigetelő ré­teg takarja, amely többek között azokat a he­lyéket takarja, amelyeken a zónák között levő 6 és 7 átmenetek a 4 felületet metszik, azaz kör alakú vonalaik mentén, amelyeket a 2. áb­rán szaggatott vonallal ábrázoltunk és amelye­ket 8 és 9 hivatkozási számok jelölnek. Az emitter zóna fölött az 5 szigetelő rétegben 10 ablak van kialakítva, amelyben 12 hozzávezető huzallal ellátott 11 érintkező réteg képezi az emitter csatlakozást. Hasonló módon van ki­képezve 13 bázis csatlakozás és 14 kollektor csatlakozás. Nyilvánvaló, hogy ilyen fajta tran­zisztornál különösen az emitter csatlakozás és bázis kiképzésére igen kevés hely áll rendel­kezésre. A 3. és 4. ábrán szemléltetett tranzisztornál erre a csürs lényegesen több hely áll rendel­kezésre. Ez a tranzisztor 21 kollektor zónából, 22 bázis zónából és 2,3 emitter zónából áll. Mindkét utóbbi zóna fölött a 25 szigetelő ré­tegben itt is 30 alblakök Vannak kialakítva, amelyek a hozzájuk tartozó zónáikkal érintkező vezetőkkel rendelkeznek, itt azonban a vezető­ket 31 és 32 fémrétegek képezik, as ualyek az ablakok mellett a 21 kollektor zóna fölé nyúl­nak és ott vannak a 3i3 és 34 hozzávezető hu­zalokkal összekötve. Nyilvánvaló, hogy ebben 2

Next

/
Thumbnails
Contents