158722. lajstromszámú szabadalom • Eljárás izotiazol-származékok előállítására
158722 nicum crus-galli (harmatkása, a rizsültetvéríyek egyik legfontosa'bí) gyomnövénye), a Digitaria spp., a Setaria spp., és Sorghum spp. irtásában elért eredmények a rizs-, kukorica- és takarmányföldeken. E veteményeknél csupán a találmány szerinti eljárással előállított vegyületekkel válik lehetővé, hogy a fenti füveket — a szóbanforgó vegyületeket a vetésterületre vagy a földbe juttatva — még kicsírázásuk előtt szabályozzuk, anélkül, hogy a vetett, kisarjadt vagy kihajtott kultúrnövényeket károsítanánk. Az I általános képlet szerinti vegyületek hatását a 3,l5-dietilmerkapto-izotiazol-4-karbonitril („A" vegyület) példáján az alábbi kísérletékben mutatjuk be; a kísérletek során az „A" vegyület hatását a következő ismert összehasonlító vegyületékkel vetjük össze: B: [5-izopropil-i2-metil-4-J (piperidinokarboniloxi)^fenil]^trimetilJ ammóniumklorid, C: 2-klóretil-trimetil-Jammónium-klorid, D: 2,4-diklórbenzil-trii butil-foszfóniumklorid, * E: Maleinsavhidrozid. 1. példa: Petricsészékbe két réteg szűrőpapírt helyezünk. A csészékbe a fenti hatóanyagok 3 ml acetonban levő oldatát adagoljuk, majd az acetont elpárologtatjuk. Ezután a szűrőpapírrétegeket 3 ml vízzel megnedvesítjük, végül a csészékbe 20—20 db zsázsa (Lepidium sativum) és zabmagot (Avena sativa) helyezünk. 7 nap múlva értékeljük a Lepidium, 9 nap múlva az Avena-csírák fejlődését. Az értékelés során a gyökerek és.hajtás növekedésének gátlását öszszehasonlító egyedekkel összevetve Ítéltük meg. A táblázatban az alábbi jelöléseket alkalmaztuk: 0 = a növekedés nincs gátolva, normál növekedés, 1 = gyenge növekedésgátlás, 2 = erős növekedésgátlás, 3 = igen erős növekedésgátlás (A növekedés majdnem teljesen abbamaradt. Növény Hatóanyag Hatókoncentráció % anyag 0y 0öl 0,01 gyökér hajtás gyökér hajtás Lepidium A 0 1 1 2 B 0 0 0 0 C 0 0 0 0 D 0 0 fl 1 E 0 0 1 0 Avena A 0 0^1 3 1—2 B 0 0 0 Ü—1 C 0 0 0 0 D 0 0 0 1 E 0 0—1 1 1 10 15 20 25 20 40 45 5C 55 60 65 Az „A" és .,B" hatóanyagok esetében semmiféle fitotoxikus hatás nem volt megfigyelhető. Ezzel szemben Lepidiumnál a „C" és „E" vegyület nagy koncentrációinál, továbbá a „D" vegyület kisebb koncentrációinál is erős klorózis volt tapasztalható. 2. példa: Komposzttal töltött papíredénybe 10—10 db retek (Rhaphanus sativus) és uborka (Cucumis sativus) magot helyezünk, és a magokat 1 annyi homokréteggel lefedjük. Másnap az „A" anyag 25%-os koncentrált kombinációjával 25 ml-es vizes hígítással ill. a B, C és D anyag 25 ml-nyi hígított oldatával megöntözzük az edények felületét (kb. 50 cm2). Ezután az oldatot nagyobb mennyiségű vízzel beitatjuk a talajba. A kezelés után két héttel az 1. példához hasonló módon értékeljük a fiatal hajtások (a szár) növekedését és állapotát. Hatóanyag Növény Hatóanyag koncentráció % 0,004 0,04 Rhaphanus A 1 2 B 0 1 C 0 1 D 0 1 Cucumis A 1 2 B 0 1 /C 0 1 D 0 0 Az alkalmazott koncentrációnál semmiféle fitotoxikus hatás nem volt megfigyelhető. Az 1. és 2. példa kísérleteiből látható, hogy a különböző hatóanyagok előnyösen gátolják a hajtások (esíiranövények) hosszirányú növekedését. A kísérletekből látható, hogy a találmány szerinti eljárással előállított ,,A" vegyület a „B", „C", „D" és „E" kereskedelmi termékektől abban különbözik, hogy hatása azoknál erősefob, fitotoxicitása pedig résziben kisebb. 3. példa: Palántázott rizs (Oryza sativa) 3—4 leveles fiatal hajtásait komposzt/homokos agyag 1:1 arányú elegy ével töltött csészékbe ültetjük át. Az ültetés után egy héttel a csészéket kakaslábfűvel (Panicum crus-galli) ültetjük be, majd 1 nappal később az „A" vegyület 25%-os koncentrált emulziójából készített vizes hígítással permetezzük be, 400 cm2 -re 10 ml oldatot használva. Kezelés után 21 nappal értékeltük a Panicum csírázását és állapotát, továbbá az Oryza fejlődését és állapotát; a vizsgálat során az alábbi eredményeket kaptuk: 2
