158682. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés elektromos fényforrások árambevezető huzaljának a fényforrás fejébe való befűzésére

158682 3 , 4 fűzés következtében előálló nagy selejt miatt nem használják. Miután a 4. elektróda hossza sokszorosa az átmérőjének, az anyagban levő feszültség miatt egy kiegyenesített elektróda végének pontos helyzetbe hozása egyszerű eszközökkel nem biztosítható. A biztonságos befűzés követelménye a lámpafejen levő furat és az elektródavég koncentrikus helyzete a befűzés pillanatában. Biztosítani kell továbbá azt is, hogy az elektróda végig egyenes legyen (főként az elektróda vége), mert különben az 5. szigetelő bevezető tölcsérében az megakadhat, beékelődhet. A következő lépésben a szilárdan megfogott 4. elektródát egy egyszerű szerszám függőleges iráiiyú mozgással, á furattal központos Vertikális mentén, kivasalja. Amikor a vasalószerszáttt elhagyja az elektródát, áü már koncentrikus helyzetben van az 3. szigetelőiben levő furattal mimellett egyenes. A központba terelő fogópár fölötti etektródaszakasz lehetséges eltérése a központos ihelyzettŐ.1 Wem akadályozhatja a fűzést, méft aí i5. szigetelőben levő bevezető tölcsér a furatba tereli az elektróda végét. - •' • • . • A találmányunk szerinti szerkezet egy példakáppeni kiviteli alakját és működését a 3—9. ábrák mutatják. Az ábrákon az Edison fejjel ellátott izzólámpának fejbefűzését láthatjuk. {A 8. és 9. sz. ábrákon azokat a fogókat, amelyek a fejbefűzés .műveletében nem vesznek részt, nem ábrázoltuk annak érdekében, hogy a rajz világosabb legyen.) A fejbefűzés megkezdésekor (3. ábra) a 2. fejet a 8. fejfogó rögzíti, mimellett az 1. izzólámpából kiálló deformált 4. elektróda a nyitott 6. központosító fogó és a 7. vasaló szerszám között helyezkedik el. (Az 1. izzólámpát az ábrán nem látható fogó tartja a szükséges helyzetben.) A fejbefűzés következő lépéseként (4. ábra) a <6. központosító fogó a furaton áthaladó függőlegesbe tereli a deformálódott 4. elektródát, majd összezáródva azt fixen megfogja és azzal a minimálisra csökkenti a szabad elektródahosszt. Ennek a minimális hossznak nem szabad kisebbnek lennie, mint az izzólámpa fejhossza megnölVe . természetesen 1—2 mm-es ráhagyással. A S. központosító fogó egyik példaképpeni kiviteli alakját a 10. ábra mutatja. Ezzel a megoldással biztosítjuk, hogy ugyanaz a fogó végzi az elektróda központba terelést és fix megfogását, ugyanis a terelést a fogó 7 alakú kivágása, a megfogást a 9. orr, a szorítóerő nagyságát pedig egy rugó biztosítja. Az 5. ábrán látható amint a 7. vasalófogó közvetlenül a 6. központosítófogó fölött megfogja a 4. elektródát és felfelé haladva azt kivasalja. A 7 vasalófogó túlhalad a 4. elektróda hosszán, így biztosítja annak teljes hosszában való kiegyenlítését. A vasalás művelete után a 6. és 7. ábrán a 7. vasaló fogó kinyílik és elereszti az elektródát, mimellett a 6. központosító fogó a 4. elektródát központi helyzetben tartja. A 8. ábrán látható módon a 8. fejfogő lefelé halad és ezalatt az 5. szigetelő bevezető tölcsérének segítségével a 4. elektróda áthalad az 5. szigetelő furatán. Amikor a 4. elektróda szabad vége átjut az 5. szigetelőn, a 6. központosító fogó kinyilik és ä 2. fejet a 8. fejfogó ráhelyezi az 1. izzólámpa nyakára miközben az elektródát szorító fogószerv szétnyílik (9. ábra). A fejbefűzés művelete a fenti műveletelemmel befejeződött. Természetesen találmányunk szerinti eljárásnak és berendezésnek Számos más kiviteli módozata, ill. alakja lehetséges és ezért az nem korlátozódik a fenti példában ismertetett megoldásra, így például lehetséges olyäh megoldás, amely szerint az izzólámpát mozgatjuk és a fejet mozdulatlan helyzetben tártjuk, vagy mindkettőt mozgásba hozzuk, vagy esetlég egyszerré több elektródát fűzünk be (pl. Swan fej esetiben). A találmányunk saefinti eljárás a következő előnyökkel párosul: 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 A fenti hátrányok kiküszöbölésére szolgál 15 találmányunk, amely elsősorban eljárás izzólámpa, vagy kisülőcső elektródájának (elektródáinak) [áramvezető huzaljának (huzaljainak)] az izzólámpa, vagy a kisülőcső fejébe való befűzésére, amelynél az izzólámpát, vagy a ki- 20 sülőcsőövet valamint a fejet egy-egy fogószervvel egy közös tengelybe tartjuk, és amelynél az elektródát (elektródákat) a fej furatának (furatainak) tengelyébe (tengelyeibe) tereljük azzal jellemezve, hogy az elektróda (elektródák) 25 terelését az izzó, vagy a kisülőcső és a fej között, az izzóhoz, vagy a kisülőcsőhöz, a szerkezét által megengedett legközelebb eső síkban végezzük és Ugyanott az elektródát (elektródákat) csúszásmentesen megfogjuk, és az elekt- „0 róda (elektródák) szabad végét egy vasalószerszámmal ismert módon kivasaljuk és a vasalószerszám eltávolítása után a fejet és/vagy a lámpát (kisülőcsövet) a közös tengely irányában mozgatjuk, majd miután a fej megközelí- r tette az elektróda (elektródák) fogószervét, azt szétnyitjuk és a fej és az izzó, vagy kisülőcső egymáshoz való közelítését befejezzük ezek egymáshoz érintésével. Találmányunk szerinti megoldás tehát olyan 40 eljárás, amely a legegyszerűbben hajtja Végre a fejbefűzés műveletét és äz eddigi eljárások hátrányait kiküszöböli. A találmányunk szerinti eljáráshál pl. egy normál izzó esetében első lépésként a 4. elektródát egy fogópár az 45 izzó geometriai tengelyébe tereli, majd a beforrasztott izzólámpához legközelebb eső szakaszán megfogja. Ezzel a mereV megfogás:"1 äz elektróda hosszát megosztjuk a megfogás alatti hosszra, amely ezáltal hém befolyásolja a be- 50 fűzés sikerét, és a befűzendő vég és a megfogás között levő minimálisra csökkentett hosszra. Az elektróda belső feszültségének hatása csak erre a rövid hosszra korlátozódik csupán. %