158679. lajstromszámú szabadalom • Lámpaház vetítő berendezéshez

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI • El Im ß*k «P SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1966. IX. 21. (EE—1300) 158679 ORSZÁGOS Közzététel napja: 1970. X. 24. TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1971. XI. 15. Nemzetközi osztályozás: F 21 v 7/08 Feltaláló: Várkonyd László fizikus, Budapest Tulajdonos: Egyesült Izzólámpa és Villamossági RT., Budapest Lámpaház vetítő berendezéshez l Találmányunk tárgya, vetítő berendezés olyan lámpáháza, melyben a vetítőlámpa fényének jolbb kihasználása céljából a lámpaház belső tükröző fala két felület részre van bontva, az egyik ellipszoid, a másik pedig gömbtükör Találmányunk lényegének megvilágítására — és annak részletes ismertetését megelőzően — a vonatkozó technika helyzetét kívánjuk — a teljesség igénye nélkül — ismertetni. A különféle ismeretes vetítő berendezéseket a fényforrások fényáramának jobb kihasználása céljából — tükörrel és kondenzátorrial látják el. Ily módon történő irányítással, — mint ismere­tes — a fényforrás fényáramának mindössze 2—.3%-át lehet hasznosítani. Jobb eredményhez vezet az — egyébként ismeretes — ellipszoid és gömbtükö'r rendszer, mivel itt a fényáram ki­használás kb. 8—9%. Ez jelenleg korszerű meg­oldásnak tekinthető. Egyes kivitelezésében a lámpa-burát alakítják ki ellipszoid ill. gömb felületre és azt megfelelő tükörrel bevonják. Az ilyenféle lámpával ellátott vetítőkészülé­keket előnyösem a 8 és 16 mim-es filmvetítésére már régóta használjak és meglettetősen elter­jedtek, főként jó fénykihasználásuk miatt. Időköziben a jódiámpák kidolgozásával, fel­merült — ezen lámpaféleség előnyös tulajdon­ságai miatt (nagy élettartam, kis térfogat stlb.) alkalmazásuk lehetősége a vetítő technikában. Főként két nehézség jelentkezett. Az egyik az, hogy a vetítési célokra kidolgozott jódlámpák­hoz — melyek kis térfogatúak és nagy a fény­áramuk — a régi, kondenzor -f- tükörből álló kis hatásfokú 'Optikai rendszert, használtaik, 5 aminek az volt a következiménye, hogy a na­gyobb Lm/w jellemzőjű jódlámpa kisebb kive­títebb (hasznosított) fényáraimot adott, mint vele azonos teljesítményű ellipszoid burás (nem jód) lámpával felszerelt rendszer. A másik nehézség 10 az volt, hogy — a jól bevált — elliptikus lám­páidba nem. fliehet jódgőzt betölteni, (elsősoribán a jód vegyi agresszivitása .miatt). Ugyanis ez az üvegbura nem bírná el a jódílámpához szükséges hőmérsékletet, de főként a mangán-nikkel sze­lő relvényt a jód megtámadná. Különféle vetítő lámpa konstrukciót is ki­dolgoztak, példaként — a sok közül — meg­említjük >az US Bat 3 232 567 szabadalomban 20 leírt megoldást, melynél a lámpaibuirán belül külön vetítőtükröt is beépítenek. Nem szüksé­ges elemezni, hogy ilyen lámpa előállítása mi­lyen bonyolult és az ára is ennek megfelelően drága. 25 Az említett — és más nem részletezett — ne­hézségek kiküszöbölése volt találmányunk célja. Olyan vetítő-rendszert képező lámpaiházlat alakí­tottunk ki vetí'tőlberendezésíhez, melyben a ha­logén (jód) és hatód lámpákat jó (optikai) 30 hatásfokkial leihet felhasználni, külön hűtés (ven-158679

Next

/
Thumbnails
Contents