158678. lajstromszámú szabadalom • Eljárás az ösztra-1,3,5(10)-triének acetál-étereinek előállítására
9 -(l,4-oxatian-2a-il)-éter (keletkezik, amelyből acetilénnel valamely oldószerben, még pedig terc.butanolban, etiléterben, toluolban, ammóniában, etiléndiaminban, tetrahidrofuránban, terc. amilalk oh ólban vagy ezek elegyé'ben, káli- 5 um-tercibutilát, nátrium-terc.ibutilát, nátriumamid, káliumamid, lítiumamid, káliuimhidroxid, lítium, nátrium, kálium vagy vaS(IÍI)-nitrát jelenlétében történő reagáltatás útján l7ia-etinil-ösztra-J l,3,5i(li0)-trién-,3,il7-diol-3-(l,4-oxatian-2ia- 10 -il)-éter nyerhető. Ugyanilyen módon állítható elő a megfelelő 3-i(l,i4-dioxan-i2i a-il)-'éter, valamint a megfelelő tiszta /3-anomer, a il7a-etinil-ösztra-l,3,5(10)- IE -trién-3,il7(^~diol^3-i(l,4-oxatian-,2y8-il)-éter és 17a-etinil-ösztra-1 ,13,3(10)-trién-3 ,il 7|/3-diol-3-(l ,4-dioxan-i2iySi-il)-éter is, a megfelelő tiszta anomér 17-ketonokból kiindulva. A H7ia-etinil-származék Pd/CalC03l jelenlété'ben í(2% mennyiségben) pi- 20 ridin és dioxán elegyében lefolytatott hidrogénezése útján a megfelelő 17a-vinil-származékhoz jutunk, míg ha ezt a reakciót alkoholban folytatjuk le, akkor a megfelelő lYa-etil-származékot kapjuk termékként. 25 Ha ezeket a reakciókat nem a tiszta anomerek egyikének kiindulóanyagként való alkalmazásával folytatjuk le, hanem az ösztron 1,4-dioxénnel vagy íl,4-oxatiénnel való reagáltatása 3 Q útján kapott nyers reakcióterméket alkalmazzuk kiindulóanyagként, akkor termékként a 17ia-etmil-iösztra-diol-í3-acetáléter a- és /3-anomerjének elegyét, majd a további lépésben ugyancsak a T7íGHvinü-, ül. 17«-etil-származék 5 ö- és /3^anomerjének elegyét kapjuk; az így kapott anomerelegyből azután a tiszta a- ill. ß-anomert a szokásos módszerekkel különíthetjük el. Hasonló módon, ha a (XII) általános képlet- 4fl nek megfelelő vegyületeket — ahol R2 hidrogénatomot, rövidszénláncú alkilgyíököt, vinil-, etilül- vagy klóretinil-csoportot, R4 pedig benzil-, vagy benzoilgyököt képvisel — reagáltatunk 1,4-dioxénnel vagy 1,4-oxatiénnel, foszforoxiklorid, pol.ifoszforsav, hidrogénklorid, tömény kénsav, p-toluolszulfonsav, trifluorecetsav, perklórsav, bórtrifluorid, maionsav, vagy oxálsav katalizátor jelenlétében, vízmentes körülmények között, 0 C° és ISO. C° közötti hőmérsékleten, 5 perc és 96 óra közötti reakcióidővel, a ciklusos vinilétert egy, két vagy több egyenértéknek megfelelő mennyiségben, egymagában vagy valamely, a reakció szempontjából közömbös oldószer még pedig benzol, toluol, tetrahidrofurán, dietiléter, dimetilszulfoxid, etilacetát, dimetilformamid, dioxán vagy ezek elegyei kíséretében alkalmazva, akkor a i(XIII) általános képletnek megfelelő vegyületekhez — ahol X oxigén- vagy kénatomot képvisel, Ra és R4 jelentése pedig megegyezik a fenti meghatározás 6 " szerintivel — jutunk. Ezek a vegyületek is két diasztereoizomer, a 17/3^(2ia-acetaléter) és 17i/?-(2;/?-acetáléter) elegye alakjában képződnek; ez az elegy a két tiszta 65 10 anomerré bontható szét. Az anomerek egyike nagyobb forgatóképességű (ez az ioc-anomer), a másika pedig kisebb forgatóképességű (/?-anorner). Az ilyen R4 helyén benzilcsoportot tartalmazó (XIII) képletű vegyületekből, tehát akár a diasztereoizomer-elegyből, akár a tiszta a- vagy /3-anomerből katalitikus hidrogénezéssel történő debenzilezés útján a megfelelő (XIV) általános képletű vegyülethez jutunk !(ahol X és R2 a fent megadott jelentésűek); ezt a debenzilezést platinaoxid, .Raney-nikkél 'vagy palládiurrios aktívszén katalizátor jelenlétében történő hidrogénezéssel folytathatjuk le, oldószerként etanol, dioxán, tetrahidrofurán, etilacetát vagy ezek elegyei alkalmazhatók; dolgozhatunk azonban naszeens hidrogénnel is, alkálifém segítségével, vagy pedig valamely bórhidriddel, oldószerként rövidszénláncú alifás alkoholt, mint etanolt, metanolt, n-propanolt vagy izopropanolt alkalmazva, a reakcióelegy visszafolyató hűtő alatti forralása közben. A termékként kapott vegyület az alkalmazott kiindulóanyagnak megfelelően a 17i/?-acetáléter a- és ^-anomerjének elegye, vagy pedig a tiszta anomerek egyike. A diasztereoizomer-elegy alakjában kapott terméket ebiben az esetben is a szokásos módszerekkel bonthatjuk szét a tiszta iff- és ^-anomerré. Ha az ösztradiol '(XV) általános képletű 3-(2'-oxatianiléter)- vagy :3^(2'-jdioxaniléter)-származékát, akár az a- és /3-anomerek elegye, akár a tiszta anomerek egyike alakjában, vagy az ösztradiol (XIV) általános képletű Í7)S-!(2'-oxatianiléteir)- vagy l:7!/5M(2'-idioxianiléteir)-származékát (e képletekben X és R2 jelentése megegyezik a fenti meghatározás szerintivel) piridinben és valamely, a reakció szempontjából közömbös másik oldószerben, mint benzolban, toluolban, tetrahidrafuránban vagy dioxáhban, vagy valamely más szerves bázis, mint trietilamin vagy piperidin jelenlétében, valamely acilezőszerrel reagáltatjuk, akkor a megfelelő (XVI), ill. (XVII) általános képletű aeilszármazékhoz jutunk; e képletekben X jelentése megegyezik a fenti meghatározás szerintivel, „Acil" pedig az alkalmazott acilezőszernek megfelelő acilgyoköt képvisel. A fenti reakcióhoz acilezőszerként valamely legfeljebb 18 szénatomos, telített vagy telítetlen, egyenes vagy elágazó szénláncú alifás karbonsav, cikloalifás vagy aromás karbonsav kloridja vagy anhidridje alkalmazható; az említett karbonsav származék funkcionális csoportokkal, mint hidroxil-, legfeljebb 6 szénatomos alköxi-, legfeljebb Iß szénatomos aciloxi-, nitro- vagy aminocsoportokkal és/vagy halogénatomokkal helyettesítve is lehet. Az ily módon képezhető észtercsoportok jellemző példáiként az acetát, Propionat, valerát, kapronát, önantát, benzoát, trimetilacetát, a-terc.butil-acetát, riklopentilpropionát, aminoacetát, «-klóracetát, i/?-klórpropionát, morfolinoacetát, propionilglikolát és szteraoilglikolát említhetők. 5
