158665. lajstromszámú szabadalom • Eljárás réteges műfatermék előállítására

o 158665 4 nyőáru helyettesíthetőségét. A természetes fe­nyőfa felhasználása tehát még ma is széles­körű,, főként azon a területen, ahol a szerke­zeti elemként szolgáló lemezek sokirányú, ösz­. szetett igénybevételnek vannak kitéve. Ilyen felhasználási területek pl. vasúti vagonok oldal­falai, homlokfalai, tetőborítása, padlózata, kon­ténerek és szállítótartályok, építőipari zsaluzó táblák, ahol a mechanikai szilárdság, időjárás­állóság és vízállósági követelmények igen ma­gasak, így a szerkezeti elemek gyártásánál szerkezeti elem tömegeser legyen gyártható, számottevő gazdasági tényező az is, hogy a amellett szerelési és javítási munkaigényessége csekély legyen. A változatlanul nagy mennyi­ségben felhasználásra kerülő fenyőfűrészáru a szerkezeti elemekké"- szemben támasztott köve­telményeket számos tekintetben kielégíti, de alkalmazásánál a természetes fa anizotrop tu­lajdonsága hátrányt jelent. Ismeretes az, hogy a természetes fa mecha­nikai tulajdonságai az igénybevétel és erőha­tások irányától (rostokkal párhuzamos vagy azokkal merőleges igénybevétel), valamint tér­fogatsúlyától függően változik. Az anizotrop tu­lajdonság a fa elemi térfogatának három egy­mással szimmetrikusan merőleges sík szerke­zetben rejlik és azt a tulajdonságot ortogonál­anizotropiánák nevezik A használat során az azinotrop tulajdonságok kedvezőtlenek, főként szerkezeti és méretezési szempontból. A természetes fa hátránya to­vábbá inhomogenitásában van, szabályos for­mában ritkán fordul élő, ferde szálakat, ágbe­növéseket tartalmaz. A sajátos szöveti felépítés és inhomogenitás miatt pl. a magasépítésben a méretezésnél 6—7-szeres biztonsággal számol­nak. A szerkezeti elemként való felhasználás so­rán a természetes fa inhomogenitása és anizot­ropiája szintén rendkívül kedvezőtlen tulajdon­ságokban mutatkozik meg, mivel a szerkezeti elemek a gyakorlatban többször ki vannak téve lökésszerű, koncentrált és nagymértékű erőbehatásnak. Ilyen hirtelen jelentkező, foko­zott igénybevételre a szerkezeti elemeket általá­ban nem méretezik, mivel a túlméretezés egy­részt súlytöbbletben jelentkezik és a hasznos terhelés rovására megy, másreszt a? építési költ­ségeket is többszörösére növeli. Ilyen erőszakos erőbehatás során a természe­tes fenyőfűrészáru törést szenved, mivel azon­ban a természetes állapotú fa anizotrop és in­homogén, így a törés nemcsak az erőbehatás helyére korlátozódik, hanem "-zálirányhan ter­jed. A törés tehát nagykiterjedésű, éles, szál­kás felületű. Ez a törési felület a szállított élő­vagy árutöherben kárt okozhat. A törés helye legtöbb esetben nam javítható és szükségessé teszi a szerkezeti elem teljes pótlását. A szerkezeti elemek gyakorlati alkalmazása során időjárási behatásoknak, .pl- változó hő-és hideghatás, napfénysugárzás és vízhatásnak vannak kitéve, emellett még koptatási igény­bevétellel is számolni kell. A természetes állapotú fa 10—18% nedves­ségtartalmat vesz fel a környező légkörből. A 5 víz és időjárás együttes hatása a nyersfában szerkezeti változásokat idéz elő és elöregedés következik be. A természetes fa víz hatására méretváltozást is szenved és körülbelül 4%-ig terjedő relatív 10 duzzadással kell számolni. A méretváltozás a szerkezeti elem állandó mozgását idézi elő, így jórészt hozzájárul annak öregedési folyamatá­hoz, másrészt a beépített szerkezeti elemek kö­zött folytonossági hiányok lépnek fel. 15 Ismeretesek a furnérlemez tulajdonságainak javítására irányuló különféle törekvések. Pl. a 82 180 sz. magyar szabadalmi leírás szerint vé­kony falapok egymáshoz való ragasztásánál a lapok közé célszerűen vásznat, selyemszövetet, 20 lószőr-szövetet, fémszövetet, perforált lemezt "helyeznek el. E javasolt eljárás részben megoldja a fa külső hatásokkal szembeni ellenálló képességé­nek növelését, valamint a perforált falemez 25 alkalmazása esetén javítókig hat a falapok (furnérok), és így a rétegelt lemezek anizotrop és inhomogén tulajdonságára. Az említett különféle rétegek alkalmazása 30 nem szünteti meg a, természetes fa különböző hátrányos tulajdonságait, mivel az ilyen réteg­felépítés esetén is a meghatározó, a fő alkotó: a fa. Ilyen hátrányos tulajdonságok: anizotró­pia, inhomogenitás, nedvességfelvétel, méret-35 változás stb. Az időjárási behatások csökkentésére a fá­ból készült szerkezeti elemeket festékbevona­tokkal is védik. A legjobb festékbevonatok el-40 öregedése is a nagy igénybevétel miatt csak rövid élettartamú, így a festékbevonatokat gyakran szükséges felújítani. A fenyőfűrészáru szerkezeti elemként való felhasználásánál to­vábbi hátrányt jelent, hogy a feldolgozásnál 45 kb. 25—30% gyártási hulladék képződik a kész kereskedelmi szabványárura számítva, ezenkívül a feldolgozás és beépítési munkaigény is magas. Szalagszerű szerelési technológia a természetes fenyőfűrészáru felhasználásánál nem 50 valósítható meg, jóllehet ilyen ipari igény fenn­áll. A találmány kidolgozásánál azt a feladatot tűztük ki, hogy a farostlemez és/vagy forgács­lemez felhasználási területét kiszélesítve, a ter­mészetes faanyag kedvező tulajdonságait meg­közelítő, illetve ennél minőségileg jobb réteges műfatermék gyártását oldjuk meg. A találmány szerinti eljárás réteges műfa­termék előállítására farost- és/vagy forgács­lemezből, műgyanta felhasználásával azzal jel­lemezhető, hogy farost- és/vagy forgácslemeze­ket több rétegben térhálósítható műgyanták felhasználásával akként illesztünk össze, hogy fib a műgyantából réteget képezünk, szükség sze-2

Next

/
Thumbnails
Contents