158659. lajstromszámú szabadalom • Dohányzási készítményekben felhasználható szintétikus termék
158659 Az előbb említett tulajdonságú anyagok önmagukban viszonylag szagtalan és íztelen füstöt adnak.- Ez a tulajdonság lehetővé teszi, hogy a szagot és ízt széles ihatar.dk közlött változtathassuk, 'különböző zamiátanyagofcat adva 5 az anyagihoz. Ilyen anyagok például, melyek kísérleteink szerint alkalmasak a találmány szerinti dohányzási anyagok ízének és illatának megváltoztatására, a ddhányextraktumoik, gyümölcsiextnaktuimok, szinitatiikus aromák, ter- 10 mészétes gumik,' gyaniták és cukirdk. Bár a találmány szerinti készítményekben nem nélkülözhetetlenek, meghatározott mennyiságiben nikcitint és más alkotónészeket is adagolhatunk. Esztétikai szempontból különböző színező- IS anyagokat is adhatunk a dohányzási anyagokhoz. Például előállíthatunk agy, a természetes dohányéhoz hasonló színű anyagot pl. szén, vasoxid, élé'oniszerszínezőanyagoik, dohányextrafctumok, szerves színezőanyagok, szervet- 20 len pigmentek, vagy ezek keverékeinek az alap dohányzási anyagihoz történő hozzáadásával. Természetesen, a természetes dohánnyal ellentétben, az anyag bármilyen kívánt színben is előálítható. Áltálában az egész készítmény 5 25 %-ának megfelelő mennyiségig használható színezőanyag. Előnyösen kb. 0,1—2% színezőanyagot használunk. Ha a készítményeket film alakban állítjuk é'.ő, azok hajlékonyságának növelése szempont- 30 játból gyakran szükséges, hogy a filmet lágyítóanyaggal keverjük. Erre a célra alkalmas lágyítószerefc, pl. a víz, butilénglilkdl, glicerin és propEénglikol. Általában az egész készítmény súlyára számítva 1—30%, előnyösen 2—25% 3fi mennyiségben alfcákrmzunk lágyítószert. A filmkéipzést úgy is elősegíthetjük, hogy a készítményhez a film képzése előtt nedvesítőszert, pl. az Atlas Chemical Industries, Inc. által gyártott polioxitailén (20) szorbitán mono- 40 laurátot (Tween 20); Tergitol TMN-t, az Union Carbide által gyártott trimetil-nonianolpoliglikoléfcart; vagy Germ-intolt, a Fine Organics Inc. által készített ailkildimetil (Q2—Ctg) benzil-ammoniumkloridoit adunk. Előnyösen 0,05— 45 1% nedvesítőszert alkalmazunk, szükség esetén 10%-ig növelhető a nedvesítőszer, mennyisége. A találmány szerint készített filmek elázást mértéke nemcsak az előzőkben említetitek szerint az alkalmazott töltőanyag hővezetőképes- 50 ségi együttható]ától. hanem magának a filmnek a hővezatőképességétől is függ. Általában. úgy találtuk, hogy a legelőnyösebb elizzási miérteket feüniutató fiimák hővezetőképességi együtthatója kb. 3,7 x-1.0-3 C° cm/sec és 5,0 x x 10-3 C° amjsec értékek között van. A találmány szerinti filmek vizsgálata során az adatokat úgy kaptuk, hogy a 0,3 mm vastag fiV met két aluniíniumbiokk közé helyeztük, az egyik blokkolt 117 C0 hőmérsékleten tartottuk, ós a másik blokk hőmérsékletének emelkedését mértük. Az egységes körüPjmiényeteet úgy biztosítottuk, hogy minden esetiben olyan hőforrást alkalmaztunk, amely a második blokk hőmérsékletét 0,19 C°/sec mértékben növetaé, bia a blokokkat- a közéjük helyezett film -nélkül érintkeztetnénk. A következő példák a találmány részMesebb ismertetésére szolgálnak" -anélküli azonban, hogy az olitakni kört csak ezekre a példákra korlátoznánk. 1. példa: 140 ml ionmentesíitett vizet 80 C°-on, 12,6 g nagy tisztaságú titándioxidot magas nyíróhatású ke-varőbe helyezünk. A titándioxidot teljesen diszpergá'.juk, majd intenzíven kevert vízhez lassan 8,4 g közepes molekulasúlyú, 0,7 szubsztitúciói; fokú nátriumkanboxifmetilcellulózt adunk. Miután a karboximetileellulóz teljesen diszpergáródotit (5—10 perc alaitt, kb. 65 Cf-on), egy teflonborítású lemezen 0,9 mim-es filmet alakítunk ki és légcirkulációs kemencében 125 C°-on. szárítjuk. Szárítás és légkondicionálás (23 C°, 60% relatív nedvességtaritalom) után a film kész a felvágásra. A filmet ezután 0,9 mm átf.agos szélességű és 1,0 cm átlagos hosszúságú szeletekre vágjuk. A felszeletelt film alakú készítimény t 8 mm átmérőjű és 85 mm hosszú cigarettákká formázzuk, kézi hengeren cigarettapapírba burkolva. Az így készített cigarettáikat olyan berendezésen szívatjuk, amely 2 másodperces intervallumokban egy percen át 35 .mil-es szívásokat végez. Maghatározzuk a nyomásesésit, azaz a rúdon 1050 míl/perc légsefoesség esetén fellépő ellenállásit. A kátrány súlyát úgy határozzuk meg, hogy a cigaretta füstjét Cambridge szűrőbetéten áramoltatjuk keresztül, ahol a szilárd szemcsés anyagnak legalább 98%-a visszamarad és a betétet a füstszívás előtt és után is lemérjük. A szíviási szám azoknak a szívásoknak a száma, melyekkel a cigarettát 30 mm-es csíkká szívjuk el, Az 1. táblázat a kapott adatokat mutatja, összehasonlítva az ugyanilyen körülmények között elszívott dohány azonos adataival. Szelletek T!io2 CMC súlya Nyoimásesés Szívások Nedves kátrány Száraz kátrány % % •te) szama mg/cig. mg/cig. 30 70 nem égett 35 65 1,10 10 11,1 3,2 _2,9 60 40 1,10 7 5,4 2,3 2,0 80 20 2,50 7 9,9 1,4 1,1 85 15 nem égett (doha my) 1,10 70 10.0 28,7 24,7 4
