158652. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szubsztituált 1-fenoxi-2-hidroxi-3-terc. butilamino-propánok előállítására
158852 6. példa: l-(2-Nítrilofenoxi)-2-<hidrK>xii-3-terc.ibutila!mino-propán-hidiroklorid (az e) eljárás szerint) 5 2 g l^(2-nitólciíenoxi)-2Hhidroxi-3-i(:N-acetil-N-terc.ibutdÍamino)-prapánit 20 mi etanolban oldunk, és hozzáadunk 6 ml vízben oldott 4 g káiliumhidroxidot, majd keverés közben vissza-Myató hűtő alatt 2 óra hosszat forraljuk. Ezu- io tán az alkoholt vákuumban ladesztilláljuk. A maradékot híg sósavval megsavanyítjuk, kétszer éterrel kirázzuk, a vizes fázist nátronlúggal meglúgosítjuk, és a kiváló bázist éterben fölvesszük. Az éteres oldatot miagnéziumszulfát 15 fölött megszárítjuk, és az étert ledesztilláljuk. 650 mg nyers bázis marad vissza, ezt kevés etanolban oldjuk. Éteres hidrogénfckaid hozzáadására színtelen kristályok válnak ki, ezeket etanol és éter elegyéből átforistályosítjuk. 20 Olvadáspontja 160—163°. 7. példa: l-(4^Nitrii!l]afenoxi)--2-<hidroxi-3-terc.!butilaimino-propánnhidroklorid (az f) eljárás szerint) 8. példa: l-'(2-NitriliaferiK>xi)-2-thl iidiroxi-3-terc.'buti'lamino^napán^iidrokilorid (a g) eljárás szerint) 25 5,7 g (0,02 mái) 3Htere.butil-5-(4-mtrilK>-fenoxÍ!metil)-oxazolidinon-(2)-it 50 mii etanolban 3 o oldunk, lö nil víziben oldott 10 g kálumhidroxid hozzáadása után 2 óra hosszat visszaífolyató hűtő alatt formaijuk. Ezután az etanolt vákuumban ledesztilllálljuk, és a maradékot éterről kirázzuk. Az éteres fázist elkülönítjük, s5 és magnéziumszulfát fölött megszárítjuk. Az étetres oldatot bepánalva a szilárd bázis kiválik, és etlaoatátlbóil átkristályosítjuk. Olvadáspontja 100—105°. A kristályos bázist etanolban oldjuk, és éteres hidrogénkfcmdot aduink hozzá. A szi- 40 land hidrolkloódot elkülönítjük és etanol és éter elegyélből átkristályosítjuk. Hozam 1,9 g, ölvadásponitja 187—189 °. 45 50 3,i5 g (0,011 mól) N,N-di-,terc.butil-iNHP(2-íhi idíroxi-i3-o-niMlofenoxi)-propil]-karbamidot 10 ml tetralinban késhegynyi litiumklorid hozzáadása után 2 óra hosszat 200c -on hevítünk. A lehűlt oldatot híg sósavval 5 5 kirázzuk. A vizes fázist elkülönítése után nátronlúggal meglúgosíífcjuik, és a kiváló bázist éterben felvesszük. Az éteres oldatot elkülönítjük, magnéziumszulfát fölött megszárítjuk, és vákuumban bepáfloljufc. A 2,2 g maradékot ke- 60 vés etanolban oldjuk, éteres hidrogénkloridot adunk hozzá, és a kicsapódó hidrokloridot; szűrőn elkülönítjük. Etanolból éter hozzáadásával való kiválasztás után a hidroklorid 157—16H°on olvad. 65 9. példa: l-!(4HNitrilofenoxi)-:2-hidroxi-3-terc.butila:mino-propán-lúdroklorid (a h) eljárás szerint) 2,38 g (0,01 mól) l-(4-aminofenoxi)-2-hidroxi-3-terc.butilamino-tpropánt (készül l~(4-nitrofenoxi)-2-ihidroxi-3-terc.bütilaminopropán katalitikus hidrogénezésével) feloldunk 5 ml tömény sósav és 20 ml víz elegyében, és lassan 10°-on keverés köziben hozzácsepegtetjük 1,4 g (0,02 mól) nátriumnitritnek 10 ml vízzel készült oldatát. Ezután még 1/2 óra hosszat 10°-on keverjük. Ezt az oldatot 15 perc alatt keverés közben hozzácsepegtetjük 5 g rézszulfát, 5,6 g káliumcianid és 30 ml víz 90°-ra melegített keverékéhez. Ezután még 20 percig 80—90°-on melegítjük. Lehűlés után sósavval megsavanyítjuk, és az oldhatatlan gyantás részeket szűréssel eltávolítjuk. A vizes szűredéket nátronlúggal meglúgosítjuk, és 2 ízben kloroformmal extraháljuk. A kloroformos oldatot vízzel mossuk, és magnéziumszulfát fölött megszárítjuk. A kloroform ledesztillálása után kapott maradékot kevés etanolban oldjuk, éteres hidrogénkloriddal megsavanyítjuk, és a kicsapódó hidrokloridot szűrőt elkülönítjük. Olvadáspontja 176^179°. 10. példa: (—)^lH(2-^Nitrilofenoxi)-2^hidroxi^3-terc.bu, tilamino-propán4iidroklorid (előállítás rezolválás útján) 24,8 g (0,1 mól) l-(2-nitrilofenoxi)^2-hidroxi-3-terc.butilamino-propán.t (racém) 100 ml vízmentes metanolban oldunk, és 38,6 g (0,5 mól) (—)-dwp-tolilborkősavnak 150 ml vízmentes metanollal készült oldatával egyesítjük. Szobahőmérsékleten való több órai állás után az oldatot megszűrjük, és 3 napig 20°-on állni hagyjuk. Ezután a lassan kikristályosodó di-p-toluiltartarátot szűréssel elkülönítjük, és hasonló módon még egyszer átkristályosítjuk. 18,2 g (—)-lH(2-initrilofenoxi)-1 2-'hidroxi-3-J terc.butilamino-ipropán-di-p-toluiltartarátot kapunk 135— 137° olvadásponttal (bomlik). [a]20 D = — 90,5° (metanolban). Ebből a tartarátból 6 g-ot 100 ml éter és 50 ml n nátronlúg keverékével rázatunk. Ezután a szerves fázist elkülönítjük, és magnéziumszulfát fölött megszárítjuk. Szűrés után éteres hidrogénkloridot adunk hozzá, mire kristályosodás következik be, 2,4 g hidrokloridot kapunk 161—164° olvadásponttal. [;a]20 D = +14,7° (metanolban). A feriti di-p-toluiltartarát metanolos anyalúgjából a metanol vákuumban való eltávolítása után a jobbraforgató antipódot 4
