158620. lajstromszámú szabadalom • Eljárás mikrokapszulák előállítására
158620 3 4 5. A 3. lépésben kapott emulzióhoz vagy szuszpenzióhoz valamely, az .említett emulzióval vagy szuszpenzióval nem elegyedő oldószert adunk, vagy a 4. lépésben1 kapott, felületaktív anyagból és folyékony oldószerből álló elegyet, a 2. lépésben kapott emulzióhoz vagy szuszpenzióhoz adjuk, 6. Az 5. lépésben kapott diszperzióban fázisinverzióval cseppeket hozunk létre oly módon, hogy a) az 5. lépésben felhasznált oldószerrel elegyedő, az emulzióval vagy szuszpenzióval azonban nem elegyedő folyékony oldószert adunk a rendszerhez a fázisirwerzióhoz szükséges mennyiségben, vagy b) a diszperzió hőmérsékletét a fázisinverzió hőmérséklete fölé emeljük, vagy c) ha a 3. vagy 4. lépésben felületaktív anyagként egyértékű fémet tartalmazó felületaktív anyagot alkalmaztunk, a diszperzióhoz többértékű fémionokat tartalmazó vizes oldatot adunk, , mimellett az 1., 2., 3., 4., 5. és 6. lépést a vizes emulzió vagy szuszpenzió gélesedési pontja fölötti hőmérsékleten végezzük, 7. a 6. lépésben kapott elegyet keverjük, majd az( elegyet a vizes emulzió vagy szuszpenzió gélesedési pontja alatti hőmérsékletre hűtjük, és így a cseppekből mikrokapszulákat képezünk, 8. a mikrokapszulák keményítése céljából a 7. lépésben kapott elegyhez valamely elektrolit vizes oldatát adjuk, vagy 9. a mikrokapszulák bevonása céljából a 7. lépésben kapott elegyhez vízabszorbeáló anyagot adunk, vagy 10. a 8. vagy 9. lépésben kapott mikrokapszulákat szűréssel elkülönítjük, és 11. A 10. lépésben elkülönített mikrokapszulákat szárítjuk. A találmány szerinti eljárás lényege tehát az, hogy a folytonos fázisú vizes -emulziókat vagy szuszpenziókat felületaktív anyag jelenlétében fázisinverzióval gömb alakú mikrocseppeket tartalmazó diszkontinuus elegyekké alakítjuk. A találmány szerinti eljárásban kémiai hatóanyagként bármely olyan anyagot felhasználhatunk, amely vízzel emulziót vagy szuszpenziót képez, tekintettel arra, hogy a szóbanforgó anyag vízben vagy olajban oldható-e, ill. szilárd, vagy folyékony halmazállapotú-e. Kémiai hatóanyagként bármely szintetikus terméket, állati vagy növényi kivonatot, baktériumok fermentációs termékeit stb. felhasználhatunk. A hatóanyagok olajok vagy zsírok, olajban oldható termékek, vagy olajban nem oldódó szilárd anyagok lehetnek, A vízzel nem elegyedő olajok és zsírok közül az alábbi anyagokat említjük meg: növényi olajok, pl. kukoricaolaj, földimogyoróolaj, gyapotmagolaj, szezámolaj, olívaolaj, kakóbabolaj és ricinusolaj; növényi illóolajok; ásványi olajok, pl. petróleumfrakciók; állati olajok, pl. spermaolaj; halolajok, pl. Hippoglassus-máj olaj; viaszok, pl. méhviasz és gyapjúzsír; hoszszabb szénláneú alifás alkoholok, pl. lauril-, cetil-, palmitil-, sztearil- és oleilálkohol; hoszszabb szénláncú alifás savak, pl. laurinsav, paimitinsav, sztearinsav, olaj sav és linolsav; továbbá szintetikus olajok, pl.' metilszalicilát, vagy klórozott difenil. Az olajban oldható anyagok közé az olajban oldható színezékeket, adhéziós anyagokat, zsírokban oldódó vitaminokat stb. •• sorolhatjuk. Az olajban nem oldható szilárd anyagok pl. a következők lehetnek: ^színezékek, pl, a tintagyártáshoz felhasznált anyagok, gyógyszerek, élelmiszeradalékok, továbbá olyan anyagok, amelyet a környezet hatásaitól meg kívánunk óvni, vagy egyéb okok miatt el kívánunk különíteni. A találmány szerinti eljárást a továbbiakban a lépések sorrendjében részletesen ismertetjük. Az 1. lépésben, azaz a kémiai hatóanyag vizes emulziójának vagy szuszpenziójának előállítása során az olajos anyagokat az általánosan ismert emulgeálási módszerekkel, emulgaálószer jelenlétében emuigeáljuk; az olajban oldható anyagokat valamely olajban vagy zsírban, vagy valamely szerves oldószerben oldjuk, és a kapott oldat vizes emulzióját készítjük el; . az olajban és vízben nem oldható szilárd anyagokat pedig porítás után vízben diszpergáljuk. A találmány szerinti eljárásban természetes vagy szintetikus emul'geáló- vagy szuszpendálószereket használhatunk fel. Ilyen anyagok pl. a következők: akáciagumi, tragacanth, metilcellulóz, lecitin, koleszterol és észterei, magnéziumtriszilikát, bentonit, és számas egyéb, később ismertetésre kerülő felületaktív anyag. A 2. lépésben valamely, kihűlés során gélt képző, gélesedésre hajlamos hidrofil anyag vizes oldatát adjuk az 1. lépésben kapott emulzióhoz vagy szuszpenzióhoz, eljárhatunk azonban úgy is, hogy a kémiai hatóanyagot közvetlenül a gélesedésre hajlamos hidrofil anyagban szuszpendáljuk vagy emuigeáljuk. Ha a felhasználás szempontjából a mikrokapszulák bevonatának szilárdítására van szükség, az 1. lépésben kapott emulzióhoz vagy szuszpenzióhoz plasztikálószert, pl. szukrózt, szorbitot, melaszt, glicerint, propilénglikolt vagy hasonló vegyületeket, ill. polimereket, pl. metilcellulózt, polivínílpirrolidont, cellulózacetátftalátot, polívinilalkoholt, polivinilacetátot, sellakot, cellulózacetátot, karboxilezett vinilacetátot, políakrilsavat, polimetakrilsavat, vagy hasonló vegyületeket adhatunk; A találmány szerinti eljárásban pl. az alábbi, gélesedésre hajlamos hidrofil anyagokat használhatjuk fel: zselatin, agar-agar, albumin, alginátok, kazein, pektin és fibrinogen. A gélesedésre hajlamos hidrofil anyagokat önmagukban, vagy elegyeik formájában alkalmazhaí-10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2
