158607. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés széntartalmú termékek hőkezelésére

3 158607 4 mértékben megnövelt hőmérsékletű forró gáz­áram alkalmazására van szükség. Ennek az in­tézkedésnek az eredménye, hogy a kéményben jelentős mennyiségű olyan gáz kerül, amelynek a hőmérséklete közel azonos a fűtött falakban cirkuláltatott gázok belépési hőmérsékletével. A folyamatos üzemű kamrakemencékben a ciklus egyik kamráról a másikra tolódik át. Minden időszakban, amikor egy kamrát leállí­tanak és a kirakás-berakás műveleteit végzik, a következő kamra beadagoló nyílásán át meg­történik a friss levegő bevezetése, mialatt az elégett gázok eltávolítása a következő kamra kilépőnyílásán át végbemegy. Amennyiben, ki­indulva ettől a leállított kamrától, körülzárjuk a kemencét, először a lehűtési szakaszban levő kamrákat találunk, amelyékben a friss levegő fokozatosan újra felmelegszik, majd olyan kam­rákat, amelyek a hőkezelési művelét végső fá­zisában vannak, működésben levő égőkkel; vé­gül pedig olyan kamrákat, amelyek az égési gázok által való hevítés fázisában vannak, amely gázok a hőkezelési ciklus végén a kamrá­kat elhagyják. Az ezekből az utolsó kamrákból eltávozó gázokat annak a kamarának a kimeneti helyénél levő kéményhez vezetik, amely a le­állított kamra előtt található. Amikor egy ciklus befejeződik, azt a kamrát, amely a kirakodás­berakodás műveletén keresztül ment, felfűtik, és az ezután közvetlenül következő, lehűlt álla­potban levő kamrának a ki- és berakása kerül sorra. Ezeknek a kemencéknek az a hátrányuk, hogy az üzemeltetésük nehézkes; minden olyan intéz­kedés, amely egy kamra hőmérsékletének a megváltozására irányul, a többi kamrára is ki­hatással van. Ezért az „égések" nehezen ellen­őrizhetők, ami lehetetlenné teszi ezeknek a ke­mencéknek az alkalmazását nagy szuroktartal­mú nyers termékek hőkezelésének a vonatko­zásában, amely utóbbi termékek grafitizálás céljára szolgálnak. Ezen túlmenően a ciklus hosszú marad, mintegy húsznapos időtartamot vesz igénybe. Mindezekhez hozzá kell tennünk még, hogy megállapítást nyert, miszerint a leírt típusú kemencékben hőkezelt termékeknek túlságosan nagymérvű a porozitásúk és gyakran repedések is jelentkeznek azokon. A kemencekocsik alagútkemencék egy tűzál­ló anyagból készült alagutat foglalnak maguk­ban, amelyben az oxigénnel dúsított, a hőkeze­lésre szolgáló levegő, és a hőkezelendő termé­kek egymással ellentétes irányban mozognak, s amely termékeket tűzálló anyagból készített kemence-kocsikra raknak és egy betétanyagba ágyaznak, amely bététanyag (ágyazóanyag) gra­nulált kokszból vagy antracitból - áll. Az égők a kemence középső tartományában vannak el­helyezve. Ily módon a termékek a kemencébe azon az oldalon lépnek be, ahol a gázok a ke­mencét elhagyják; először e gázok melegítik a termékeket, majd azok az égő elé kerülnek, ahol a hőmérsékletük eléri a maximális értékei; végül egy lehűtési zónán haladnak át, ahol a kemencébe nyomuló friss levegőnek kalóriát adnak le. A kemencefalak hősugárzása termé­szetesen hozzájárul a hőkicserélődéshez. Ezek a kemencék a kemencekoesi-falak tűz­álló iners anyagainak, valamint az ágyazóanya­goknak a jelenlétéből következően komoly hát­rányokkal bírnak; az említett anyagok melegí­tése ugyanis feleslegesen energiát emészt fel, s ugyanakkor ezen anyagok jelenléte késlelteti a hőátadást is, ily módon korlátozza; mind a lehűtés, mind a felmelegítés sebességének a növelését. Ezen túlmenően, mivel a műveletnek 1300—1350 C° hőmérsékletnen kell végbemen­niök, a kemencekocsik tűzálló falazatainak rö­vid az élettartamuk. Végül a kemence keze­lése nagyon költséges a kemencekocsik be- ki­rakodásánál szükséges manumális munkák miatt. Az elektromos ellenállás-kemencéknek két árambevezető fejük van, amelyek között helye­zik el a hőkezelendő termékeket, mindig a be­tétanyagukba beágyazva. E betétanyag, elte­kintve a kemence tartományának a levegő be­hatolásával szembeni védelmet betöltő funk­ciójától, a művelet kezdetén az ellenállás sze­repét tölti be, mert a hőkezelendő termék nyers állapotában elektromosan szigetelő, és csak kb. 650 C° hőmérsékleten válik elektro­mosan vezetővé. Ez a beágyazó betét-anyag hő­szigetelő funkciót is betölt. Ezeknek a kemencéknek komoly hátrányaik vannak, amelyek főként abból erednek, hogy nem lehet biztosítani a hőkezelendő termékek­nek és a beágyazott betét-anyagoknak a ho­mogén elosztását. Ebből következően rossz az elektromos áram elosztása is a termék töme­gében, következésképpen a felszabadult hő­mennyiségek elosztása is, és így az elért hőmér­sékleti értékek heterogének. Ezt a kedvezőtlen hatást még fokozza az a tény, hogy a hőkeze­lendő termék elektramos vezetőképessége- egy nagyon kis értékről kiindulva nagyon hamar ér el egy nagy értéket, például amikor a hőmér­séklet 600 C°-ról 650 C°-ra növekszik, ami meg­növeli továbbá az elektromos áram koncentrá­cióját is a túlhevített tartományokban. Ennek a hátránynak a kiküszöbölésére megkísérelték az áram sűrűségét oly módon korlátozni, hogy lehetővé tegyék egy bizonyos mértékben a hő­mérsékletnek a hővezetési képességgel való ki­egyenlítését. Ez viszont a hőkezelés időtartamá­nak a megnövekedésével jár, valamint a tel­jesítmény csökkenésével; ugyanakkor nem si­került kiküszöbölni a kapott termékek minő­ségében mutatkozó nagymértékű szórásokat. Végül a beágyazó betétmassza túl nagy tömegű, aminek a következtében jelentős a hőveszteség és nagyon magasak a kezelési műveletek költ­ségéi. A találmány tárgya berendezés széntartalmú termékek rövid ideig tartó ciklusban való. 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Thumbnails
Contents