158603. lajstromszámú szabadalom • Ionizációs érzékelő röntgenfelvételi expozíciós automatához
158603 6 4a kimenethez kapcsolódik, mely a megvilágítási automatához van kötve. Üzemelés során, amennyiben az 1. ábrán ábrázolt mórőmezőrő! ionizációs- áramot kívánunk elvezetni, tehát dominánssá választjuk, a 9 váltófcapcsolót abba az álilásálba kapcsoljuk, amely helyzetiben a 2 síkelektróda az 1 sík elektródával össze van kötve. Ez esetben az 1 síkeleíktróda a 3 vezetőkből álló elektródarendszer és a 2 síkelektróda azonos potenciálon van. A 4 mérőelektródarendszer kezdeti feszültségét a hozzá kötött megvilágítási automata a 10 illetve 11 feszültségforrások osztóipontja közelébe állítja be. így mindenegyes 4 vezető és az őt körülvevő, attól eltérő potenciálon levő 1 síkelektiródarész, jobbról és balról 3 vezetők és végül a vele szembenfekvő 2 síkelektródarész között kiviazi-fcaaxiális villamos erőtér alakul ki, így ez a mérőténrész kvazi4íoaxiális kamrának tekinthető. A röntgensugár hatására keletkező ionizációs áram a 4 vezetőkből álló mérőelektródarendszenen töltés-,- illetve potenciál változást okoz. Amennyiben a mérőmezőt üzemen kívüli állapotba kívánjuk hozni, a 9 kapcsoló segítségével megbontjuk a villamos kapcsolatot az 1 és 2 síkelektrádák között és a 2 sífcelektródát az 1 síkelektródával kapcsolt 10 feszültségforrással ellenkező 11 feszültségforrás pólusával kapcsoljuk. Ebben az, esetiben az 1 síkeléktróda és a 2 síkeléktróda egymással ellienklező potenciálon van és az 5 illetve 6 ellenállásokból álló osztólánc osztópontjára kötött 3 vezetőkből álló elektródarendsaer nullpotenciálon van. Ez esetben, ha a mérőmezőt röntgensugárzás éri, az ionizádiós áram a 4 vezetőkből álló mérőetoMródiarendBzenen elhanyagolható töltés-, illetve potenioiálváltozást okoz, mivel az 1 síkelektróda, vafamint a 2 sákelektriáda között alakul ki parallel tárerősség és a 3 és 4 elektródarendszeirtek feszültsége nem tér el az 1 és 2 síkelefctródák közötti villamos térben az elhelyezkedésüknél uralkodó feszültségtől: A 2. ábrán ábrázolt kiviteli példánál két mérőmezőt tartalmazó érzékelőt ábrázoltunk. Ennél a kiviteli példánál az egyes mérőmezők ugyancsak 1 illetve 2 síkelektrádákkal vannak határolva. A mérőmezők 1 síkelektródái közvetlenül vannak az osztott 10 feszültségforrás pólusára kapcsolva. A 2 síkelektródálk 8 ellenállások közvetítésével az osztott 11 fészültségíorrá s pólusával vannak összekapcsolva. A 9a választókapcsoló segítségével a dominánssá választott mérőmező 2 síkefefctródája közvetlenül kapcsolódik a közös 1 síkelektródákkal. Az 1 és 2 síkelektródáik 5 és 6 ellenállásokból álló osztólánoca! vannak összekötve. Egy-egy ojztólánc osztópontjálhoz 3 lineáris vezetőkből •íUó elektródarendszer van villliaimosan kapcsolva. A mérŐmezők 4 lineáris vezetőkből álló mérőelektródarendszerei egymással és a 4a kim énekel vannak villamosan kapcsolva. Ä kiviteli példán a jobb oldali mérőmező dominánssá választását 10 ábrázoljuk. Ez úgy történik, hogy a 9a váiasztókapcsolóval összekötjük a jobb oldali mérőmező 1, illetve 2 síkelektródáit. Ez esetben az 5 előbb ismertetett módon a röntgensugár hatására keletkezett ionizációs áram a jobboldali mérőmezőben a 4 efefctródairendszeren töltés, illetve feszültségváltozást okoz, míg a baloldali mérőmezőben az 1. ábra ismertetése szerint a lekapcsolt állapot lép fel és az itt fellépő ionizációs áram a két 1 illetve 2 síkelektróda között folyik, és a 4 mérőelektródarendjzere'A . elhanyagolható töltésváltozást okoz. Tehát a mérési pontosságot ez az ionizációs áram nem • ' ' befolyásolja. 15 Előnyösen a mérőmezők két műanyagból készült szimmetrikus félből álló dobozban vannak elhelyezve, amelynek a röntgensugár irányú kiterjedésiát képező, a sugáriránnyal 30°-nál na-20 liyobb szöget bezáró falai lejtősen, árnyékmenites felvételt biztosítóan vannak kiképezve. Az árnyékmentes felvételt biztosítja az is, hogy a kiviteli példán a 3 illetve 4 vezetők árnyékot nem adó vezetőréteggel fonalból, vagy szalag-25 ból vannak készítve. Szabadalmi igénypontok: 3Q 1. Ionizációs érzékelő röntgenfelvétel expoziciós automatához, amelynek mérőmezője osztott feszültségforrással kapasolt párhuzamos sílkelékbródákfeal van határolva, azzal jellemezve, hogy két párhuzamos síkelekitródája „- (1 és 2) közül az egyik (1) közvetlenül, a másik (2) pedig kapcsoló (9) útiján vagy a feszültségforrás (10) ugyanazon pólusára, vagy a feszültségfonrás (11) másik ellentétes pólusára van kapcsolva; a két síkeléktróda (1 és 2) között .. pedig azokkal párhuzamos síkban több, egymással közel párhuzamosan elrendezett, és villamosan összekötött, lineáris vezetőből (4) kialakított naérőelekitródiarenidszere van. 45 2. Az 1. igénypont szerinti érzékelő kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a mérőmező két síkelektródájia (1 és 2) osztóláneoal (5 és 6) van villamosan egymáshoz kötve; továbbá a lineáris vezetőkből (4) álló mérőeléktrádarendszer síkjában, a vezetők közeiben és azok szélső oldalain velük közel párhuzamos lineáris vezetőkből (3) álló, 'egymással villamosan kapcsolt elldktródarendszer van elrendezve, mely az osztólánc (5 és 6) osztópontjával villamosan össze van kötve. 55 3. Az 1. vagy 2. igénypontok bármelyike szerinti érzékelő kiviteli alakja, aimelynek több mérőmezője van, azzal jellemezve, hogy valamiennyi mérőmező imérőeflektródlarenidsziere (4) egymással villamosan össze van kapcsolva; továbbá a síkelektródák (1 és 2) közül valamenynyi mérőmezőben az egyik (1) közvetlenül a feszültségforrás (10) ugyanazon pólusára, míg a mérőmezők másik (2) síkelektródái a kapfiso-65 lök (9) útján, azok kapcsolási heilyzetének bár-60 3