158603. lajstromszámú szabadalom • Ionizációs érzékelő röntgenfelvételi expozíciós automatához

MAGYAR N EPKÖZTÁIIS AS AG , ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGALATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1968. XII. 29. (OA—402) Közzététel napja: 1970. IX. 28. Megjelent: 1971. X. 20. 158603 Nemzetközi osztályozás: G 01 t 1/02; H 05 g 1/28; H 01 j 39/28 töswtáí Feltaláló: Dr. Vittay Pál röntgen szakorvos, Budapest Tulajdonos: Országos Röntgen és Sugárfizikai Intézet, Budapest Ionizációs érzékelő röntgenfelvételi expozíciós automatához 1 A találmány ionizációs érzékelő röntgenfelvételi expozíciós automatához. Röntgenfelvételek megvilágítási automatáihoz' számos sugárérzékelő isméit. Ezek közös jellemzője, hogy mérőmezőiket, illetve térfogatukat 5 párhuzamos síkelektródák határolják. Az érzékelők egyik kiviteli alakjánál a két határoló elektróda közül az egyik egyben a mérőelektróda, amelynek feszül'tségváltozása vezérli a megvilágítási automatát. A másik elektródára 10 kapcsolt feszültség biztosítja a méréshez szükséges térerősséget. Ismeretes olyan érzékelő is, amelynél két egymással párhuzamos és villamosan összekötött, a 15 szükséges térerősséget biztosító elektróda között mérőelektródát képező síkelektróda van elhelyezve, amely a kamra érzékeny terét két félrészre osztja. Az első kialakítás hátránya, hogy külső elekt- 20 romos zavarok elleni védőárnyékolása, amely az érzékelő külső felületén van kiképezve, a mérőelektródával kondenzátort képez, amely az érzékenység szempontjából káros. A második megoldás hátránya, hogy- az elektródák szükséges 2

5 bevonata okozta röntgenárnyék az elektródák számának növekedésével fokozódik. A különböző testtájakról készült röntgenfélvételeknél a helyes filtnfekétedés szempontjából a film más-más területeit érő röntgen- 30 sugár mennyiség érzékelése a fontos. Ezért van az, hogy az ismert berendezések érzékelői különböző geometriai elrendezésben több mérőmezőt tartalmaznak. A mérőmezők közül egyet, vagy esetleg többnek kombinációját választják az optimális filmfeketedéshez szükséges sugárdózis érzékelésére. A gyakorlatban az így választott méramezőt dominánsnak nevezik. A domináns választása rendszerint úgy történik, hogy az egyes mérőmezők mérőelektródáit különlegesen szigetelt kábelekkel csatlakoztatják ugyancsak különlegesen szigetelt érintkezőkkel ellátott relékre. A szigetelések különleges voltának ismérve az, hogy átvezetési áramuk a fellépő ionizációs áramnál nagyságrendekkel kisebb. A relék segítségével történik a kiválasztott domináns mérőelöbtródájának a megvilágítási automatához való kapcsolása. Hátránya ennek az ismert kialakításnak, hogy a szigetelés szempontjából kényes érintkezők és kábelek költségesek, szigetelésük megváltozik, elszennyeződik és így jelentős hibaforrássá válnak. A találmány tárgya egyszerű, olcsó kialakítású, gyakorlatilag röntgenárnyékimentes érzékelő, továbbá annak az így kialakított mérő-_ mezők közül olyan domináns választási lehetőség biztosítása, amely nem igényel drága, nehezen karbantartható kábeleket. 4s amellyel a 158603