158580. lajstromszámú szabadalom • Eljárás detoxikált, növelt fehérje tartalmú, rostmentes, biológiailag teljes értékű zöldnövénykoncentrátum előállítására

158580 10 anyagot ezután szecskázzuk és durván feltár­juk. Feltárt anyagot ezután préseljük. Szakaszosan működő prések részbeni alkal­mazása esetén a következő módon járunk el: a) szakaszosan működő alacsony nyomású prést (pl. szőlőprést) alkalmazunk előprésnek: b) a nagynyomású szakaszos vagy folyama­tos prést (pl. növényolaj! csigaprés) használunk végpréskémt. , 10 tonna rozsból ily módon olyan préslevet kapunk, amelyben a feldolgozott növényroston kívüli szárazanyag tartalmának 90%-a talál­ható. A préslevet ezután a présekből belekerült rostrészekitől való mentesítés- céljából 0,5—1,0 mm lyukméretű szitán átbocsátjuk, vagy azt más alkalmas berendezéssel elválasztjuk. A présléhez, annak szárazanyag tartalmára számít­va 0,5 ezrelék antioxidánst adunk, majd a sű­rítményt beállítjuk a szükséges antioxidáns­szintre. 10 ' A felaprított anyagot az a) présbe helyezzük, amelynek kosár űrtartalma pl. 40 hl, rozsból ebbe a térfogatba kb. 2,5—3,0 tonna rákható be. Így a kiindulási anyag egymás után követ- . *5 kező 4 adagolással dolgozható fel. Az előprá­seknél alkalmazott feltételeket úgy állítjuk be, hogy 1 kg/cm2 alacsony nyomású préssel kb. 50%-os léhozam érhető el. Ezután a préselést addig folytatjuk, míg a léhozam 5—10 liter/ 2 ^ /perc/itonna érték alá csökken, ekkor a préspo­gácsát fellazítjuk és az újbóli préselést kb. 2— 3 att nyomással megismételjük. Ezt a művele­tet nagyobb nyomáson még egyszer megismé­teljük. A présmaradékot, amely az előzőek sze- 25 rint kb. 12—15 q, a gépből kiürítjük úgy, hogy a fellazított maradékra vizet permetezünk,' és­pedig a kiindulási nyersanyagra számítva 20— 30%-ot (2 imbibálást feltételezve) jelen esetben tehát 500 kg-ot. A vizes kezelés után az anya- 3Í got további feldolgozásig állni hagyjuk és eset­leges másodszori aprítás után a hasonló típusú és körülmények között üzemelő présbe adagol­juk. 35 Ha a nyersanyagból 90'%-on felüli száraz­anyag kihozatal elérését tűzzük ki célul, (rost tartalmait nem számítva) még egy imfo'iibáláist alkalmazunk, majd még egy préselést. Az elő­présből kikerülő présmaradékot — amely a ki- 40 indulási anyagnak mintegy 25—30%-át teszi ki — szakaszos vagy folyamatos üzemű nagy­nyomású végprésbe adagoljuk, hogy a benne­levő mintegy 50% nedvességtartalomnak egy részét 'a tápanyagokkal együtt kinyerjük. Ezzel 45 a présmariadék nedvességtartalmát is csökkent­jük olyan mértékre, hogy nagyobb hőenergia felhasználás nélkül 14% nedvességtartalomra száríliható lesz. Ezit megkönnyíti az a körül­mény, hogy a nagynyomású végprésből kikerülő 50 kb. 30% nedvességtartalmú présmaradék hő­mérséklete 50—70 C° között van, így szárítása gyakorlatilag csak ventillációs energiát igényel. 55 60 Az elkülönített préslevet 85 C°-ra felmele­gítjük és a hő behatására kivált kloroplaszt részeket és a valódi fehérje frakciót szeparál­juk. 10 tonna zöld rozsból 8—10 tonna oréslé állítható elő, ebből pedig hő behatására 1,5—2.0 tonna szűrőprésnedves iszapot nyerünk, amely­nek szárazanyag tartalma általában 20—25%. Az iszapot vagy a szeparátoron vagy külön súlyára számítva 10—15% vízzel vagy gyengén savas vízzel kimossuk és a mosólevet egyesít­jük a szeparátorból nyert tiszta lével. Az egye­sített levek kémhatását 4,5—5 pH-értákre ál­lítjuk be és keverés közben levegőztetjük. A lé hőmérsékletét levegőztetés előtt hőcserélő alkalmazásával 28 C°-ra csökkentjük és 1 m3 lére számítva 1 kg élesztő szárazanyag tarta­lomnak megfelelő Candida utilis-álesz-tcíaj'tá­val beoltjuk. Az oltóélesztő származhat színte­nyészetből vagy már főerjedésben levő préslé­ből. Beolitás után a levegőztetést nagy levegő­felesleggel végezzük, éspedig 1 m3 lé térfogatra számítva óránként 30-szoros levegő mennyisé­get használunk. A levegőztetést a beoltástól számított 1 óra eltelte után az élesztő optimá­lis szaporodásának megfelelően csökkentjük. Habzásgátlón kívül egyéb adalékanyagot nem használunk, míg a pH beállítását levegőztetés első 4 órájában végezzük. A"levegőztetést mind­addig folytatjuk, míg az élesztősejtszám növe­kedésben stagnálás. következik be. Ez általában a levegőztetés 6. órája után történik és azzal indikálható, hogy a lé pH-értéke növekszik, míg a redukáló cukortartalom 2 g/l szint alá csökken.. Ezután a levegőztetést a 6 és 8 óra között megszüntetjük, a fermentlevet az élesztő termolizálására felmelegítjük és vákuumsűrí­tőbe 50—140 C° közötti hőmérsékleten a levet 60% szilárdanyag . tartalomig besűrítjük. A sű­rítményt a szeparátor-tfraíkciókkal összekeverve porlasztó-szárító berendezésbe adagoljuk és szo­kásos feltételek között megszárítjuk. A biológiai konverziót végezhetjük akként is, hogy a redukáló cukor-tartalmat vagy az élesz­tő számára energiaforrásként szolgáló egyéb összes anyag-tartalmat 2 g/l érték alá csökkent­jük. Az utóbbi esetben a pH-érték állandóan tartása és az autolízis megakadályozása érde­kében a fermentáció 6. órájától kezdve ammó­niát vagy ammónium-sókat adagolunk a fer­mentléhez. A fenti feldolgozás eredményeképpen kapott szárított végtermék összetételét az alábbi 2. táblázatban foglaljuk össze: 2. táblázat Az ener­Anyag-Fermen­6—8 órás giaforrások kompo­táció férmen-.. teljes nensek nélkül tációval felhaszná­'" lásával Nyersfehérje % Nyersrost % 6D Nyerszsír % 15— 1 1,5 20 30— 1 2,0 35 40—^ 1 2,5 5

Next

/
Thumbnails
Contents