158574. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés vasszivacs előállítására oxidos vasércekből közvetlen redukcióval

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNY! HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Jejelentés napja: 1969. VI. 23. (GU—275) Ausztriai elsőbbsége: 1968. VI. 24. (A 6018/68) Közzététel napja: 1970. IX. 03. Megjelent: 1971. X. 30. 158574 Nemzetközi osztályozás: C 21 b 13/08 Feltaláló: Heitmann Günter oki. mérnök, Essen, Német Szövetségi Köztársaság Tulajdonos: -Gutehoffnungshütte Sterkrade A. G. cég, Oberhausen-Sterkrade, Német Szövetségi Köztársaság Eljárás és berendezés vasszivacs előállítására oxidos vasércekből közvetlen redukcióval 1 A találmány elsősorban eljárás oxidos vasérceikből közvetlen redukcióval történő vasszivacs előállítására, mégpedig előnyösen nagymérteikben fémesített vasswacs előállítására, amely elektromos ívfénykemencékben közvet- 5 len beolvasztásra alkalmas. Oxidos vasércekből direkt redukcióval történő vasszivács előállítási eljárás már ismeretes, amelynél az elő nem melegített ércet keményített pelletefc vagy ércdarabkák formája- 10 ban gázszegény széntartalmú redukáló közeggel pl. kokszdarával keverik és közvetlenül egy forgócsőkemeneébe adagolják. A forgócsőkeimencén belül a redukciós hőt annak behordó végén levő gáz- vagy olajégővel állítják elő is és az égési levegőt megfelelő feleslegben vezetik. Ilyen módon egy fceverőcsiga segítségével a fém, valamint a redukáló szén, valamint a kamenoegáz lényegében ugyanolyan irányban áramlik, azaz egyenáramban, a forgóesőlkemen- 20 ce kiihordóvége felé. ban, a forgócsőkernience kihordóvége felé. Tekintettel arra, hogy az érc és az azzal öszszekevert redukáló szén szükséges felmelegítése a redukció hőmérsékletére ugyanazon a for- 25 gócsőkemencén belül történik, amelyen belül a vasszivacesal történő redukció is megtörténik, ezen eljárás ill. berendezés hatásfoka különösen termikus hatásfoka igen rossz, azonkívül hátrányos, hogy rendkívül hosszú forgó- go csőkemencéket kell alkalmazzanak, amelyeknek a hossza 120 méterig is terjedhet. A hőtechnikai hátrány abban van, hogy az ércpelletek bár a keményítéshez már előtte égetési hőmérsékletire föl lettek hevítve, csak hidegen ill. lehűtve helyezhetők a forgócsőfcemehcéfbe, mivel más esetben -már a bevezetőcsigában a redukáló szén gyulladása^és elégése bekövetkezne. Bár a redukáló szénnel kevert érepelleftek a forgóesőkemenoe első szakaszában gyorsan feknelegíthetők a szükséges redukciós hőmérsékletre, megfelelő nagy lánghőmérsékllet és a gáz vagy olajégőknél alkalmazott megfelelően nagy lég- ill. oxigénfelésleg bevezetése révén, az égő láng hőmérséklete és az égőhöz vezetett légfelesleg azonban korlátozott, mert különben egy helyi tűlíhevátés lépne fel, • ami az érc feiolvádásához vagy szinterezésélhez vezetne, azzal a következménnyel, hogy a kemencéi álon gyűrű alakú, felsülő fémből. és szénből levő „pogácsa" keletkezne. Ennék elkerülésére az égő Mngfoőmérséfldeite nem lehelt magasabb mint 1300 C. Tekintettel arra, hogy a redukciós. hőmérséklet a forgóesőkemenoe második, azaz hátsó részében kfo. I'IOO C° kell hogy legyen, a szilárd kemence adaléknak a redukciós hőmérsékletre történő fölmelegítésére az egyenáramban történő vezetés következtében csak egy kb. 200 C°~os hőmérsékletkülönbség áll rendelkezésre. Ennél az eljárás-158574