158560. lajstromszámú szabadalom • Eljárás üvegből, vitrokristályos anyagból készült tárgyak fizikai és/vagy kémiai tulajdonságának módosítására

158560 11 12 Az első kísérlet alatt a diffúzió hirtelen csök­kent, amit egyrészt a fürdőnek nátriumionok­kal való feldúsul ása, másrészt a fürdő alkatré­szeivel vagy az üveglappal bevitt szennyeződé­sek okoziták. A második kísérletnél a diffúzió csökkenése a regeneráló anyag hatása következtében ke­vésbé gyors volt. A harmadik kísérletnél a kalaiuimoxid jóté­kony hatása vált megfigyelhető a diffuziógátra legalábbis az első hat óra alatt. A CaO azon­ban valószínűleg fokozatosan elfogyott. A ne­gyedik kísérlet folyamán szabályos időközök­ben hozzáadott CaO-fmennyiségek lehetővé tet­ték a diffúzió sebességének állandó értéken tartását legalább 10 órán keresztül. Az első kí­sérlettől a negyedikig az üveglapok mechanikai szilárdságának fokozatos növekedését, valamint a darabokra tört üveg darabjaiinak egyforma nagyságát lehetett megállapítani. Nagyobb mennyiségű Rb+ ionok bevezetése az üvegbe csupán a harmadik és negyedik kí­sérlet folyamán ment végbe. 4. példa: Mésznátron-bórsziMkát üvegpalack belső és külső felületét kezeltük oly módon, hogy azt ömlesztett közeggel töltöttük meg ül. ilyen kö­zegbe merítettük, mely 580°-on 98 súlyszázalék NaCl-ból és 2 súlyszázalék IiNCy-bol állt. Eh­hez- az ömlesztett közeghez olyan üvegből álló regeneráló anyagot adtunk, melynek súlyszáza­lékos összetétele:" 65% Si02, 10% CaO, 5% MgO, 10% LizO, lo«/0 Na 2 0, aholis a hozzáadott mennyiség az ömlesztett közeghez viszonyítva 10 súlyszázalékot tett ki. - Ezenkívül 0,2 gramm K2 S 2 0 7 -ot adtunk a palack belsejében levő közeghez. Egy órai ke­zelés után azt találtuk, hogy a lítium diffun­dálása a palack külső felületébe lényegileg meg­szűnt a rendkívül erős diffúziógát következté­ben, melyet valarni meg nem állapított szeny­nyeződés okozott a köztes felületen. A litium diffúziója a palack belső felületébe azonban 'az említett egyórás időtartam folyamán 0,3 gramm litium/m2 /perc állandó sebességgel folytatódott. 5. példa: x Ez a példa azonos volt a 4. példával, azzal a kivétellel, hogy a palackon kívül levő közeghez 0,5 gramm Ga^NO^-ot adtunk (mely a palack üvegszerű anyagában nem foglalt nitrátiono­kat tartalmazott.) Egy órai kezelés után a liti­umionok diffúziója a palack külső felületébe 0,2 gramm litium</m2 /pere sebességgel folytató­dott. Ezt a kísérletet megismételtük egy .másik, azo­nos palackkal, most azonban 5 volt potenciált adó elekitromotoros erőforráshoz kötött elekt­ródákat helyeztünk a palack belső és külső ol-10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 dalán levő sótömegekbe. A palack külső olda­lán levő elektróda volt a katód. Az ömlesztett sótöaruegeklbe lépő Cla++ ionölk kalciummá redu­kálódtak; egy órás diffúzió után a kff.ső felü­leten annak értékét 0,35 gramm litium/m2 /perc­nek találtuk. 6. példa: Főleg CaC03 ^ból álló márványtáblát kezel­tünk 350°-on, ömlesztett KCl/NaCö. fürdőben, mely regeneráló anyagként égezett agyag komprimált agglomerátumait tartalmazta. Az égetett agyag 15 súlyszázaMk KNO,3-ot foglalt magában. Kétórás kezelés után azt találtuk, hogy a Na"*' és K+ ionok diffúziója egy tizedét sem tette ki a kezelés elején mért értéknek, aminek oka valószínűleg a márvánnyal bevitt tisztátlanság-nyomok felületi szennyező hatá­sa volt. Ezután az ömlesztett sók súlyához vi­szonyított 3% polifenilénoxidot adtunk a für­dőhöz. A diffúzió újra megindult és normáli­san folytatódott, miközben az aromás szerves anyag lassan lebontódott a következőkre: C, C02 , CO, H20. Ugyanezt az eredményt értük el akkor is, ha adjuvánsként Na3iP04 és NiiCl 2 keverékét adagoltuk be, mely a Ca++ ionnal [NiCa(P0 4 ) 2 ] komplexvegyületet képezett, mely a következő­vé diszszoeiált: Na+ [NiCa(iR0 4 ) 2 ] (+ . 7. példa: Mésznátron üveglapot 50l0°-on káliumnitrát gőzöknek tettünk ki. A káliumionok diffúziója az üvegbe csak nagyon lassan haladt előre. Egy összehasonlító kísérletben hasonló üvegla­pot ugyanazon a hőmérsékleteri tettünk ki ká­liumnitrátgőzök hatásának egy kamrában, mely az üveglap súlyával lényegileg egyenlő súlyú agyagmennyiséget tartalmazott kb. 1 cm átmé­rőjű golyók formájában. Az agyagot szárítás és feldarabolás előtt káliummal dúsítottuk. En­nél az összehasonlító kísérletnél a káliumionok diffúziójának sebessége az üveg irányában há­romszor olyan nagy volt, mint regeneráló anyag nélkül és az üvegbe diffundáló kálium mennyi­sége nagyobb volt, mint amennyit a kálium­nitrátgőz eredetileg tartalmazott. Az eljárás alatt az agyag nátriummal töltődött fel. 8. példa: Vitrokristályos lapokat kezeltünk, melyek anyagának súlyszázalékos összetétele a követ­kező volt: Si02 42,3% A12 0, 31,2% Na2 0 10,4% K2 0 6,2% CaO 1,8% Ti02 . 7,4% ASA 0,7% 6

Next

/
Thumbnails
Contents