158543. lajstromszámú szabadalom • Szabályozható gördülőtárcsát út- és biztonsági nyomatékkapcsoló

3 158543 4 A jelenleg alkalmazott és a fentiekben rövi­den ismertetett kapcsolótípusok elsősorban túl­terhelés ellen védik a beépített eleméket, éppen ezért os'ak a gép nagyságától függő, a legna­gyobb igénybevételű megmunkálásnál , fellépő túlterhelésre kapcsolnak ki. Kisebb terhelésű megmunkálásoknál azonban érzéketlenek. Szerszámgépek korszerű kapcsolószerkezetei­nél lényeges követelmény, hogy út-, végállás-, túlterhelés-, valamint kézikapesolás esetén is a mellékmozgás pillanat-szerűén legyen megszün­tethető. További követelmény, hogy a túlterhe­lés fokozódása esetén a mellékmozgás kikap­csolása mellett a főhajtást is szüntesse meg. Követelmény még a korszerű kapcsolószerke­zetekkel szemben az, hogy ne csak a gép ele­meit, hanem a szerszámot is védje a túlterhe­léstől. A korszerű megmunkálás említett követel­ményeit együttesen a jelenlegi kapcsolótípusok már nem tudják teljesíteni. A találmány azon a felismerésen alapul, hogy az említett kombinatív kapcsolást egyetlen szer­kezetben megvalósítsuk. A találmányiban közölt kapcsoló célja az, hogy a szerszámgépek ki­kapcsolási pontosságát növelje, emellett a ki­választott technológia által meghatározott igény­bevétel csekély növekedése esetén a mellék­mozgást azonnal kikapcsolja, és a főhajtást le­állítsa. Az alábbiakban leírt kapcsolószerkezet az említett és korszerű kapcsolókkal szemben támasztott követelményeket mindenben kielé­gíti. A találmány célja tehát az, hogy gépek mel­lék és főmozgásának kikapcsolására olyan be­rendezésit valósítson meg, amelyíben előtolómű tengelyén körmöskapcsoló, kapcsolóvilla és íves horonnyal ellátott gördülőtárcsa van elhelyez­ve, mely utóbbit kézi indítókarral is lehet mű­ködtetni, előre beállítható nyomatékú pillanat­kapcsoló segítségével. A találmányban köztől t kapcsoló a jelenleg használatos szerkezeteknél kevesebb alkatrészből áll, így korszerűsége mellett gyártása és szerszámgépekbe történő beépítése gazdaságos. A találmány szerinti kapcsolóberendezést egy kiviteli példa kapcsán a leíráshoz mellékelt rajz segítségével szemléltetjük. A rajz a találmány szerinti kapcsolóberen-de­zést axonometrikus ábrán mutatja be. A rajzon látható mellékhajtómű 1 csigája a 2 tengelyen levő szabadonfutó körmöskapcso­lóvá kiképzett 3 csigakereket hajtja. Bekapcsolt állapotban a hajtást a 2 tengelyre a 4 kapcso­lóiéi viszi át. A 4 kapcsolófél a 'bordákkal ellá­tott 2 tengelyre tolóillesztéssel van felszerelve, és a palástján levő horonyba csatlakozik az 5 kapcsolóvilla, amely a 6 tengelyre van csap­áigyozva. Az 5 kapcsolóvilla szögemeltyűs ki­képzésű, és lefelé nyúló karjának a végére egy 7 görgő van felszerelve. A 7 görgővel rugóerő hatására az ívélt hornyokkal ellátott 8 gördü­lőtárcsa érintkezik. A 8 gördülőtárcsa tengelye be van ágyazva a 9 érzékelőkarba. A 9 érzé-5 kelőkar jobb oldalán kialakított vállhoz a 10 tekercsrugó fekszik fel. A 10 tekercsrugót a 11 mutatóval ellátott anyával előre meghatározott és bármikor változtatható erővel elő lehet fe­szíteni. A 10 rugó hatására az érzékelőkar válla 10 üzemközben a csapágyazás furatának homlok­felületéhez felfekszik. Az érzékelőkar bal oldali csapágyhelye után levő hosszabbításon foglal helyet a 12 kapcsolóköröm, amely a 13 lemez­rugó hatására a 8 gördülőtárcsán kialakított 15 mélyedésbe belenyúlik. A 14 kéziikar végzi az előtolás kézi-, út-, valamint végálláskapesolá­sát. Az előtolás bekapcsolása, ill. a rendszer fel-2o húzása is e kar segítségével történik. A 14 ké­zikar felfelé irányuló elállításával ennek jobb­oldali alsó nyúlványa az előtolás bekapcsolása­kor, ill. a rendszer felhúzásakor kapcsolatot lé­tesít az érzékelő villáskarjára szerelt 8 gör-dü-25 lőtáresával egy csap segítségével. A 14 kézikar felső szárából egy .finommenetű 15 állítócsavar áll ki, és érintkezik a 12 kapcsolókörömnek a vízszinteshez képest ferdén felfelé kihajlított nyúlványával. A 9 érzékelőkar a rajta elhelye­„ z-ett ferdepályás bütyök révén érintkezhet egy önmagában ismert és a kereskedelmi forgalom­ban is beszerezhető 16 pillanatkapűsolóval, amely a főhajtás villamosmötorját kikapcsolja. Útkapcsolás esetén a 14 kézikar az óramutató járásával ellentétes irányban elfordul, erre a 15 állítócsavar a 12 kapasolókörmöt kibillenti és a 8 gördülőtárcsa a 17 rugó feszítőerejétől függően a 14 kézikar mozgásával megegyező értelmű elfordulást végez, mindaddig, amig a 7 görgő a 8 gördülőtárcsa íves hornyába beug­rik. E mozgásláncolat hatására az 5 kapcsoló­villa oldja a 4 körmöskapesölót. A mellékmozgás kézikapcsolása vagy végál­láskapesolása esetén a szerkezet működése a, 45 fentebb leírtakkal teljesen azonos módon megy végbe. A gép túlterhelése esetén a kapcsolószerkezet a következőiképpen működik: A forgácsolást vég­ző szerszám mérete, (fúrónál pl. 0 14, vagy 0 50 32) valamint az előtolás és fogásmélység nagy­sága meghatározza a műveléthez szükséges előtoló erőt. Ez az erő hat a 2 tengelyen ke­resztül a 4 kapcsolófélre, valamint az 5 kap­csolóvillára. Az említett erőhatásból szárimíazó 55 nyomaték a kapcsolóvilla lenyúló szárán levő görgőn keresztül hat a 8 gördülőtárcsára, ill. a 9 érzékelőkarra. Ez az erőhatás a 10 rugó előfeszítésével tartható egyensúlyban. Az előíeszítés mértéke a 11 mutatóval fel­szerelt anyával megfelelő erőléptékű skálale­mezen beállítható. Az így kialakított erőrend­szerben a nyomatékok egyensúlyban vannak (2Mj = O) mindaddig, amig a forgácsolószer­f;5 számon fellépő erőhatás valamilyen oknál 2

Next

/
Thumbnails
Contents