158537. lajstromszámú szabadalom • Sikló ejtőernyő
158537 lá'jü sikló ejtőernyő a normál repülési irányra merőleges irányban két egymástál elválasztott, hardozófelületszerű, keskeny, hosszúkás szövetfelületből áll, amelyeik oldalsó széleiken közös ^Dldalsó batároliófelületékkel vannak egymással összekötve. A hordozó szeriepet főleg a normál repülésirányrá vonatkoztatva elülső szövetfelület tölti be. Aerodinamikus felhajtóerő létrehozása céljából gyakorlatilag , légátnemeresztő anyagból keli készülnie. A második szövetfelület a hordoaó szövetfelület mögött, vagy résziben az alatt van elhelyezve, és különösen az egész kupolarendszer stabilitásához járul hozzá. Ennek a hátulsó szövetfelületnek nem kell okvetlenül ugyanabból az anyagból készülnie, mint amiből az elülső szövetfelület készül. Amennyiben a hátulsó szövetfelület nagy légáteresztő képességű anyagból készül, akkor a két szövetfelületet nem kell egymástól távol elhelyezni, hanem a hátulsó szövetfelületet közvetlenül az elülső szövetfelület hátulsó szélén lehet elhelyezni. Hurkaszerűen lefelé húzzuk, és közvetlenül vagy járulékos kötelek segítségével a hátulsó tartókötelékhez erősítjük. Az elülső szövetfelületre erősített bordák vagy különleges profilkötelek segítségével az elülső szöveitfelületnék különleges profilt lehet kölcsönözni. Ezeknek a bordáknak vagy különleges köteléknek . a segítségével a hátulsó szövetfelületet részben, az elülső szövetfelület alatt lehet elhelyezni. Ennek a konstrukciós felépítésnek a segítségével — amely értelemszerűleg természetesen az ovális, a négyszögletes vagy kerek kupolájú ejtőernyőkre is alkalmazható — az ejtőernyőd kupolának az alakja stabil, és repülésközbeni stabilitása különösen nagy, siklóképessége pedig kitűnő lesz. A találmányt részletesebben a rajz alapján ismertetjük, amely a találmány szerinti ejtőernyő példaként! kiviteli alakját tünteti fel. Az 1. ábra keskeny, hosszúkás alakú sikló ejtőernyő elölnézete. A 2—5. ábrák a repülés irányában vett metszeteik keskeny, hosszúkás alakú ejtőernyőkupola elülső és hátulsó szövetfelületeinek lehetséges elrendezései esetén. A 6. ábra ovális sikló ejtőernyő elölnézete. A 7. ábra ovális sikló ejtőernyő kiterített kupolájának felülnézete. A 8. ábra kerek sikló, ejtőernyő kii terített kupolájának felülnézete. A találmány szerint a keskeny, hosszúkás alakú ejtőernyőkupola A—A keresztirányban két egymástól elválasztott, bordozáfelületszerű, keskeny, hosszúkás 1 és 2 szövetMületből áll, amelyeknek oldalsó szélein közös oldalsó 6 határfelületek vannak. Az aerodinamikus felhajtóerő létrehozása céljaiból az elülső, általában szélesebb 1 szöyetfelületnék, amely főleg teherhordó szerepet tölt be, gyakorlatilag le-10 15 20 30 35 40 45 50 55 60 65 vegőt át nem eresztő szövetből kell készülnie. A hátulsó, általában keskenyebb 2 szövetfelület lényegesen hozzájárul az ejtőernyő-4cupola stabilizálásáihioz, de nem kell okvetlenül ugyanolyan anyagból készülnie, minit amiilyenből az elülső 1 szövetfelület készült. Nem kell azonkívül okvetlenül az elülső 1 szövetfelülettől 5 távolságban (lennie, hogyha nagy légáteresztő képességű anyagból áll. Ebben az esetben a 4 varrás útján közivetlenül az elülső 1 szövetfelüHet hátulsó szélére lehet erősítve, a hátulsó 3 tartókötelek pedig a legegyszerűbb esetben a 2. ábra szerint az 1 és 2 szöveitfelületek közötti 4 varrásra lehetnek erősítve. Az ejtőeirnyőkupola aerodinamikus tulajdonságainak további javítása céljából előnyös, ha az ej tőernyőkupólánál 7 profilköteleket alkalmazunk (6. -ábra), amelyek a kupola elülső 1 szövetfelületének megfelelő alakot kölcsönöznek. A 7 profilkötelek helyett 8 szövetbordákat is alkalmazhatunk (1. ábra) .amelyeknek segítségével a hátulsó 2 szövétfelületet jobban az elülső 1 szövetfelület alá lehet húzni. Ha nem alkalmazunk 8 bordákat, akkor a hátulsó 2 szövétifelület hasonló elrendezését 9 különleges kötelek alkalmazásával (4. és 5.. ábrák) oldhatjuk meg. Mindezeket a konstrukciós elveket értelemszerűleg természetesen más formájú, pl. ovális, kerek vagy négyszögletes ejtőernyő kupoláknál is tudjuk alkalmazni. Ezeknél az ejtőernyőkupoláknál a 8 bordákra nincs feltétlenül szükség, mert legtöbbször már kiét 7 profiilkötél elegendő ahhohz, hogy a teherhordó elülső 1 szövetfelületre a szükséges profilkialakító 'hatást kifejtsék. A találmány alapelveit az 1—8. ábrákon látható példákon részletesebben magyarázzuk. Az 1. ábra keskeny, hosszúkás, találmány szerinti ejtőernyő elvi felépítésének példája, abban a formában, amikor a hátulsó 2 szövetfelület nagy légáteresztő képességű anyagból készül és 4 varriás segítségével közvetlenül az elülső 1 szövetfelület hátulsó szélére van erősítve. Az oldalsó 6 határolófelületek az. ejtőernyőkupolát A—A keresztirányban kifeszítik, és a hátoldalon lefelé és hátrafelé húzott 2 szövetfelüteit megakadályozza, hogy az ejtőernyőfcupola keskeny, hosszúkás része V alakban betörjék, és az ejtőernyőnek figyelemreméltó repülési és siklási tulajdonságokat ad. Ezzel többek között az ejtőernyő előrehaladási sebességét lehet szabályozni, anélkül, hogy stabilitási veszteségeik lépnének fel. Az ejtőernyő mozgásirányát az 1. ábrán lévő nyíl jelzi. A 2—5. ábrákon az 1 és 2 szövetfelületek különböző lehetséges elrendezéseit ábrázoltuk ilyen típusú ejtőernyőknél. A nyilak azt az irányt ábrázolják, amerről a levegő az ejtőernyőkupolára rááramlik. 2
