158509. lajstromszámú szabadalom • Szerkezetek és elektrosztatikus porleválasztó felfogó elektródája porterhelésének egyenletesebbé tételére
158509 javítása, átalakítása esetén rendszerint csak roncsolással távolíthatók el. Az elektrosztatikus porleválasztókban a felfogó-elektródákra tapadt porréteget ki kell hordani; ez a művelet a felfogó-elektródák időrőlidőre megismétlődő tisztítását igényli. A por helyes kihordásának egyik feltétele, hogy az elektróda tisztítása, vagyis a porréteg meglazítása a legkedvezőbb rétegvastagság elérése után következzék be. Túl korai lazítás esetén ugyanis a még vékony rétegek a gázáramba kerülnek s azokat a gázdinamikai erők szétroncsolják, miáltal ún. visszaporzás következik be s a port ismét le kell választani. A túlzottan vastag porréteg viszont a villamos paramétereket rontja. Hátrányos végül, ha a porrétegek lazítása a felfogóelektródák mindegyikénél egyidejűleg következük be, mert ezáltal a visszaporzás fokozódik. A legkedvezőbb rétegvastagság kialakulásának időigénye a leválasztótér mentén változó, mert a gázáram portartalma a porleválasztón való áthaladása közben egyre csökken, tehát a legkedvezőbb porrétegvastagság kialakulásának időigénye növekszik. Ezért a réteglazítás gyakoriságának ebben az irányban csökkennie kellene. A használatos szerkezetek azonban ezt többnyire nem veszik figyelembe és a tisztítást állandó gyakorisággal végzik. Találmányunk célja az elektrosztatikus porleválasztó házának, gázterelő szerkezetének és tisztító szerkezetének olyan kialakítása, amely a felfogó elektróda porterhelésének egyenletesságét, vagyis egyrészt a porréteg egyenletes vastagságát, másrészt a legkedvezőbb rétegvastagságnál bekövetkező tisztítását eredményezi. Találmányunk tárgya szerkezetek az elektrosztatikus porleválasztó felfogó elektródája porterhelésének egyenletesebbé tételére. Az elektrosztatikus porleválasztó működésének részletes elméleti és gyakorlati tanulmányozása során azt tapasztaltuk, hogy a gázel'osztóráes, a porleválasztó ház és a tisztító szerkezetek számára található olyan szerkezeti megoldás, amely lehetővé teszi a felfogó elektróda portenhelése számára az elméletileg elérhető optimum megközelítését. Találmányunk szerint a gázelosztó rácsot egymástól függetlenül szerelhető, egyenként felfüggesztett rácstagokból készítjük, amelyeket alul rázórúddal fogunk össze s ezt a kalapácsos tisztítószerkezet segítségével tisztítjuk a rájuk ülepedett portól. Ezek az egymástól független rácstagok a porleválasztó üzembehelyezése alkalmával végzett áramlásmérésekkel egymáshoz képest oly módon állíthatók be, hogy a gázáramlás a tényleges üzemi viszonyok között egyenletes legyen; az eddig ismert megoldások esetében az üzemi tapasztalatok figyelembe vételére a kész berendezés esetében már nem volt lehetőség. Az egymástól független rácstagok könnyen kiemelhetők a helyükből s így a porleválasztó ház a javítások céljára könnyen hozzáférhető, ami a ház tetőlapjának gáztömör és holttér nélküli 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 kiképzését teszi lehetővé. A házat tipizált oldal-és tetőpanelekből összehegesztve készítjük és a tetőpaneleket úgy képezzük ki, hogy a felfogó elektródák közvetlen felfüggesztésére legyenek alkalmasak, külön elektróda-tartók alkalmazása nélkül, amivel a felső káros tér megszüntethető. A háznak ilyen kialakítása azzal a nem várt további előnnyel is együtt jár, hogy a ház súlya jelentékenyen lecsökken, valamint, hogy csupán egyfajta típuspanel-készlet kialakítása szükséges, amellyel tetszés szerinti méretű és teljesítményű porleválasztó alakítható ki. A kalapácsos elektróda-tisztítószerkezetet úgy tökéletesítettük, hogy a tisztítás gyakorisága a gázáramlási út mentén csökkenjen. Ha ugyanis a kalapácsos kopogtatón egynél több kalapácsot alkalmazunk, a felfogó elektródákra mért ütések száma tengely-fordulatonként a kalapácsok számával egyező. Kopogtatási helyenként tehát más-más kalapácsszámú kopogtatót alkalmazva, tisztítás gyakorisága kopogtatási helyenként másmás lehet. A gyakoriságok száma még változatosabbá tehető, ha a kopogtató tengelyét több szakaszra osztjuk és a szakaszokat különböző fordulatszámokkal forgatjuk. A találmány szerinti megoldás végül lehetővé teszi, hogy a kopogtatók a tengelyre különböző szögállásokban legyenek felékelve és így a kopogtatások az egyes kopogtatási helyeken különböző időpontokban következzenek be. Ha a kopogtató kalapácsainak száma k és a kopogtatctengely percenkénti fordulatszáma n, akkor az ütések száma óránként, f=k-n-60 ütés/óra, és az ütések ismétlődésének időköze, vagyis a fellazítandó porréteg kialakulásának időtartama: T=60'f perc/ütés. Ha a kopogtató tengelyt két szakaszra osztjuk és az egyik szakasz ni = 1/2, a másikat n.j=l/8 percfordulattal forgatjuk, továbbá mindegyik tengelyen egy- és kétkalapácsos kopogtatókat alkalmazunk, akkor az ütések száma óránként, ill. az ismétlődések időköze percekben: U2 1/2 1/8 1/8 2 1 2 1 60 30 15 7,5 1 2 4 8 n ford/perc k kalapácsszám f ütés/óra T perc/ütés A kalapácsos elektróda-tisztító szerkezetet továbbá kiegészítettük oly módon, hogy az a szóróelektródák és a gázelosztó rács tisztítását is végezze. A tisztítás gyakoriságának a porréteg időben változ' vastagságával való összhangba hozatala — amint erre a bevezetőben is rámutattunk — csak akkor kerülhet szóba, ha a porréteg a felfogó elektróda felületén eléggé egyenletes és így a porréteg vastagsága definiálható. Ezért a porréteg egyenletes vastagságának és a tisztítás szakaszonként különböző gyakoriságának megvalósítására szolgáló szerkezetek funkciói egymást 2