158496. lajstromszámú szabadalom • Xerográfiai másoló berendezés

19 tosan egybeesik a 10 dobon levő fotoérzékeny felület haladásával, azaz nincs viszonylagos el­mozdulás a dobfelületre vetített kép és a felü­let' között. A 126 és 136 csigák ugyanúgy vannak kiala­kítva, mint a 8. és 9. ábrán mutatott 144 csi­ga. A lineáris sebességek, amelyet a 126 csiga ad a 128 kábelnek és a 136 csiga ad a 138 ká­belnek, különböznek egymástól a két csiga kü­lönböző sugarai következtében. Ezért a két kábel sebességének aránya és ezért a két csiga sugarának aránya is olyan, hogy-,a 42 lámpák és a 46 lenese azonos relatív optikai viszonyban lesznek egymássál és a 10 dob fotoérzékeny felületével, amikor a lámpák és a lencse átha­ladnak a 12 .tárgyasztal fölött. A rosszul be­állított sebesség arányok . a lámpák és vagy lencse között, vagy ami még fontosabb, a fotó­érzékeny felület között azáltal korrigálhatok, hogy mindegyik csigát olyan módon tudjuk be­szabályozni, amint azt a fentiekben a fél-mikro üzemmód 144 csigájával kapcsolatban ismertet­tük. A csiga hatásos sugarának megnövelésé­vel a kábel lineáris haladási sebességét és a csigához kapcsolt tartót lassítjuk. Hasonlókép­pen a csiga hatásos sugarának csökkentésével a rajta áthaladó kábel és a hozzácsatolt tartó nagyobb lineáris sebességet kap még akkor is, ha a csiga forgássebessége konstans marad. A 128 és 138 kábelek a 126, illetőleg 1,36 csigák­hoz lehetnek rögzítve kiterjedésre képes kör alakú szerkezetrész közbeiktatásával, azonos módon, mint azt az előzőekben ismertettük a 1.42 kábelnek a 144 csigához való rögzítésénél. A rögzítés mindhárom esetében fontos, hogy 'biztosítjuk, hogy a kábelhez erősített golyó olyan helyzetben van, hogy a hozzá erősített csiga forgatásakor nem fogja elhagyni a csigát. Más szavakkal: a csiga kerületének azon ré­szén van elhelyezve, amely fölött a „kábel el­halad, de nem hagyja azt el, amikor mozgatja a hozzá tartozó tartót. Megjegyezzük, hogy a szabályozható csiga vagy oly módon hajtható, amint a 144 csigát hajtja a 142 kábel, vagy pedig ez lehet a hajtó alkatrész, ahogyan a 126 csiga és 136 csiga hajtja a 128, illetőleg 138 kábeleket. Először a forgássebesBég változik a csigát hajtó kábel konstans lineáris sebessége következtében, majd a szabályozott forgássebességet egy al­katrész továbbítja, mint például az 54 tengely, hogy ezáltal más rendszereket hajtson. Az utóbbi esetben a 12.6 és 13i6 csigák tengelyének konstans forgási sebességét szabályozható line­áris sebességként továbbítjuk, hogy ezzel bár­milyen hozzácsatlakozó rendszert hajtsunk. Letapogatási vezérlés. Minthogy a xerográfiai dob fotovezető ké­pességű felülete görbült és állandó mozgásban van a gép működése köziben, a másolandó tárgy képe nem vetíthető rá teljesen közvet-20 lenül. Hogy tiszta és jól definiált képet kap­junk a xerográfiai dob felületén, a 46 és 54 lencséket úgy mozgatjuk, hogy a másolandó tárgy vonalakra bontott képeit vetítsék a xe-5 rográfiai dobra és a lencsék mozgása szinkroni­zálva van az említett dob mozgásával, úgy hogy a vonálképek megfelelően egymást követően keletkezzenek az említett dobon és ezáltal az említett dob felületén a példány tényleges re-10 produkcióját állítják elő. Hogy a példány egyen­letes kivilágítását biztosítsuk, megfelelő fény­forrásokat, például a 42 és 52 lámpákat egyen-, letes sebességgel mozgatjuk a példány fölött, oly módon, ahogy azt a korábbiakban ismer-15 tettük és a fényforrások mozgását összehan­goljuk a lencsék és a dob mozgásával. A lencséknek és a fényforrásoknak ezt a szinkronizált és koordinált mozgását, amellyel 20 a másolandó példányt a xerográfiai dob moz­gásával korrelációban letapogatják, a letapo­gatást vezérlő 40 mechanizmus alkalmazásával kapjuk. Valóban, működés közben a lencsék és a fényforrások kezdő állásukból a xerográ­.. fiai dobbal koordinált 'mozgásban egyetlen irányban haladnak, azaz a mozgás az említett . dob mozgásával van koordinálva azon tényle­ges letapogatási ciklus folyamán, amelynél la­tens képmásolatot készítünk az említett dobon, majd a letapogatási ciklus végén a lencsék és a fényforrások gyorsan visszatérnek eredeti kezdő állásukba. Ezen utóbbi ciklust megfele­lően visszatérési vagy visszafutási ciklusnak nevezhetjük. Nyilvánvaló, hogy mivel egyik lencsével kapcsolatban sem alkalmazunk ár­nyékoló rendszert, a xerográfiai dob a vdsszfa­térési vagy visszafutási ciklus alatt is expo­zíciónak van kitéve, minthogy azonban a dob állandó mozgásban van, a dobon levő eredeti exponált képet nem törli le a visszaíutási cik­*" lus, minthogy ezen idő alatt a dobnak az a ré­sze, amely a korábban kialakított latens képet hordozza, a B exponáló állomásról a C előhívó állomásra jut. 45 A fél-mikro lencse és megvilágító rendszerek letapogató mozgatását az előzőekben ismertet­tük a másoló rendszer letapogatásaival kapcso­latban (lásd a .6. ábrát). A másoló rendszer és emellett a fél-mdkro rendszer letapogatási móz-50 gátasát egyetlen letapogatás-vezérlő mechaniz­mus vezérli, amelynek általános elrendezését a xerográfiai 10 dobbal kapcsolatban nagyobb elemei útján mutatjuk be, amint az az SH—1 tengelyre van szerelve, amely viszont a gép-55 keretre alkalmasan szerelt 200 csapágyakban fo­rog. Az SH—1 tengely szabad vége vagy jobb oldali vége tartja a 10 dobot. A 202 kerék szíj útján összeköthető a teljesítmény forrás­sal és az SH—ll tengelyhez van rögzítve, . a 60 xerográfiai dob és a 204 keret lap jobb oldali homloka között, amint azt a 7. ábra mutatja. Ami a letapogatást vezérlő 40 mechanizmus részleteit illeti, a 7. ábrán látható a 206 rugós 65 felhúzó szerkezet a rendszer visszafutási moz-10

Next

/
Thumbnails
Contents